A kormány a munkavállalók mellett a munkanélkülieket is nyomorító döntéseket hoz -vélte Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség (ASZSZ) elnöke. Felháborítónak nevezte a Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által ismertetett elképzelések tartalmát és az ismertetés módját is. Úgy vélte: a kormány ismét nem számolt a következményekkel, hatástanulmányokat nem készített, ráadásul a tervezett intézkedéseket úgy állítja be, mintha az kedvező lenne a munkavállalóknak.
Kínálat nélküli szigorítás
Az álláskeresési támogatások szigorításával a kormány a munkaerőpiacra történő visszalépést akarja ösztönözni, csak azzal nem számol, hogy nincs hova – mondta. A közmunkaprogramokból nem vezet egyenes út a munkaerőpiacra. Hozzátette, hogy a közmunkaprogramok nem részei a klasszikus munkaerőpiacnak, kényszerből és átmeneti ideig választják ezt az emberek. A kormány olyan felelőtlen döntést hozott, amellyel számos családot lehetetlenít el – fűzte hozzá.
A korkedvezményes nyugdíj szigorításánál Borsik János szerint szigorú különbséget kell tenni a szolgálati jogviszonyból nyugdíjba menők és a többiek között. A korengedményes nyugdíj rendszerét ilyen magas munkanélküliségi arány mellett nagyon fontos elemnek nevezte, és megjegyezte: ennek fennmaradását mind a kilenc munkaadói szervezet támogatja. Összességében óriási problémának, „abnormálisnak” nevezte, hogy a kormány továbbra sem folytat tárgyalásokat a szociális partnerekkel. Márpedig a szociális válságból csak az egyeztetéseken át lehet a kiutat megtalálni.
Hasonlóan kritikus volt Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének (MSZOSZ) elnöke is, aki hangsúlyozta, hogy ösztönző szigorítást csak akkor lehet bevezetni a rendszerbe, ha megfelelő álláskínálat is van. Most azonban nincs – mondta, és illuzórikusnak nevezte a kormány elképzelését arról, hogy a szerdán ismertetett rendszert január elsejétől be lehetne vezetni. Ha mégis emellett döntenének, az sok tízezer embert hozna lehetetlen helyzetbe – vélte. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Matolcsy György csak a tervezett intézkedések fő vázát ismertette, a részletekre nem tért ki. Bár fontos lett volna, hogy a kormány a tervek megszületése előtt egyeztessen a szociális partnerekkel, ám még most sem késő – mondta. Sőt, éppen a részletek kidolgozásában lenne véleménye szerint szükség a párbeszédre.
150 ezer új közmunkás?
Nagyon sok részletet nem ismerünk még, de annyi bizonyosan látszik: ha valaki három hónapig nem talál munkát, az vagy képzettségének esetleg nem is megfelelő közmunkaprogramba kényszerül, vagy kivándorlásra, lopásra szánja el magát, esetleg a feketegazdaságban talál megélhetést. Pataky Péter szerint az sem világos, hogy a bejelentett, 150 ezer ember számára szervezett közmunka költségvetési fedezete megvan-e, mint ahogy az sem, hogy a rokkantnyugdíjasok egy részének visszaterelése a munkaerőpiacra újabb 150 ezer közmunkást jelent-e. Ennek finanszírozására a magyar költségvetés véleménye szerint nincs felkészülve.
Az MSZOSZ elnöke szerint a bejelentésnek egyetlen motivációja a konvergenciaprogram pénteki benyújtása volt, hogy az abban szereplő irányok elnyerjék Brüsszel tetszését. “Veszélyes dolog ilyen horderejű dolgokat így bejelenteni, tárgyalni kellene – sürgette az MSZOSZ elnöke is. Árnyaltabban fogalmazott Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke, de ő is jelezte: a szakszervezet nem támogatja a kormány elképzelését. A cél, az államadósság csökkentése támogatandó, az azonban nem, hogy a strukturális átalakítást a kormány a meglévő ellátási szint csökkentésével kívánja elérni – mondta.
Különösen érthetetlen a munkanélküliségi ellátás három hónapra csökkentése a jelenlegi helyzetben, amikor sok ezer ember egy évnél hosszabb ideje nem talál munkát. A kormány „nagy felelősséget vesz a nyakába”, amikor a közmunkaprogramokkal akarja a helyzetet megoldani. Ma még ugyanis nem látni a közmunkaprogramok felszívó erejét, az érintett ágazatok kapacitását – mondta. Sok a bizonytalanság az elnök szerint, aki szintén nehezményezte az egyeztetések elmaradását, de remélte, hogy a törvénymódosítás előtt érdemben tárgyal a kormány a szakszervezetekkel. Korábban a LIGA is tiltakozott a tervezett intézkedések ellen, közleményében súlyos hibának és megindokolhatatlannak nevezte, hogy a közel 12 százalékos munkanélküliség idején a kormány a munkahelyek teremtése helyett az álláskeresők utolsó kapaszkodóját vonja meg, és lecsökkenti az összes ilyen típusú járadék folyósítási idejét a harmadára.
