Gazdaság

Az élelmiszerek egyharmada még mindig a kukákban landol

Kidobott élelmiszer (Array)
Kidobott élelmiszer (Array)
Üzleti és környezetvédelmi szempontból is pazarlás, hogy a megtermelt élelmiszereknek majdnem egyharmada válik hulladékká anélkül, hogy felhasználták volna. Az élelmiszer-hulladékok mennyiségének növekedése egyszerre vezethető vissza a szállítási útvonalak meghosszabbodására, az átlagos háztartások méretének zsugorodására, valamint a fogyasztói szokások átalakulására.

Éppen ezért minden korábbinál fontosabb, hogy az élelmiszergyártók olyan csomagolószereket alkalmazzanak, amelyek képesek a szállítás és az értékesítés során a termékeket a fizikai sérülésektől megvédeni, valamint frissen tartani, továbbá a fogyasztói igényeknek is megfelelnek. Amennyiben gondos csomagolással sikerül megóvnunk egy terméket, összességében tizedannyi erőforrás felhasználására van szükségünk, mintha a tönkrement cikket újra előállíttatjuk.

25 éve együtt! Ünnepeljen velünk!

bonbons

Regisztráljon most és ajándék szakmai könyvet nyerhet!

Elképesztő mennyiségeket pazarlunk el

Világszerte megoldatlan probléma a fejlődő országok gyorsan gyarapodó népességének megfelelő mennyiségű és minőségű élelemmel történő ellátása, miközben a fejlett országokban az élelmiszer-pazarlás okoz egyre nagyobb fejtörést.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint a fejlődő országokban mintegy 800 millióra tehető az éhezők száma, miközben a Föld országaiban megtermelt élelmiszerek nem kevesebb, mint 30 százaléka válik hulladékká anélkül, hogy felhasználnák, vagy elfogyasztanák.

Európai uniós szinten évente mintegy 90 millió tonna élelmiszer kerül a kukákba. Például csupán az Egyesült Királyságban naponta 1,6 millió darab banánt dobnak ki amiatt, hogy a héja elkezd barnulni. Ennek a mennyiségnek a jelentős részét már az üzletekben leselejtezik, tehát el sem jut a fogyasztóikig – derül ki a csomagolóipari vállalatokat tömörítő, The Industry Council for research on Packaging and the Environment (Incpen) nevű nemzetközi szakmai szervezet kutatásából.

Hatékonyabb felhasználás kellene

Pedig üzleti és környezetvédelmi szempontból is súlyos érvek szólnak a hatékonyabb felhasználás mellett. Így például az Agrárgazdasági Kutató intézet adatai szerint az élelmiszerpazarlás Magyarországon évi mintegy 200 milliárd forintnyi veszteséget okoz. Eközben az agráriumot és az élelmiszeripart a legnagyobb környezetterhelő ágazatok között tartják számon. Elegendő a mezőgazdaság műtrágya-felhasználásra és munkaigényességére, vagy az állattenyésztő telepek üvegházhatású gázok kibocsátásában betöltött szerepére gondolni.

Ez is hozzájárul a pazarláshoz

Az élelmiszer-hulladékok mennyiségének növekedése több okra vezethető vissza. Egyrészt a logisztika fejlődésének köszönhetően a szállítási útvonalak egyre hosszabbá válnak, megnövelve a fizikai sérülések és a romlékonyság kockázatát. Az egy háztartásban élők átlagos száma pedig egyre csökken, pl. Magyarországon már kevesebb, mint 2,4 fő. Így a háztartások egyre kevesebb élelmiszert fogyasztanak alkalmanként, s ezzel párhuzamosan nő a megmaradó, hulladékká váló élelmiszerek részaránya.

Mit lehet tenni?

Felesleges és elkerülhető környezetterheléssel jár minden olyan termék előállítása, amelyet végül nem használnak fel, vagy nem fogyasztanak el, ám számos megoldás segít a pazarlás csökkentésében.

Ezek közül az egyik legkézenfekvőbb, hogy olyan csomagolószereket alkalmazzunk, amelyek képesek a szállítás és az értékesítés során a termékeket a fizikai sérülésektől megvédeni, frissen tartani, s optimális kiszerelést biztosítani – mondta el Sigray Mária, a Rondo Hullámkartongyártó Kft. ügyvezetője.

A legmegfelelőbb csomagolás kiválasztása könnyen számszerűsíthető előnyökkel jár. Így például az Incpen szakértői kiszámolták: amennyiben gondos csomagolással sikerül megóvnunk egy terméket, összességében tizedannyi erőforrás felhasználására van szükségünk, mintha a tönkrement cikket újra előállíttatjuk, legyártatjuk.

Van megoldás

A tudatos választás és vásárlás már csak azért is fontos a környezet védelme szempontjából, mert a december hagyományosan a legforgalmasabb hónap minden évben. Tavaly az év utolsó hónapjában 907 milliárd forintot tett ki a fogyasztói költések összege, s idén ez az összeg további 30-40 milliárd forinttal nőhet a becslések szerint.

A csomagolóipar rugalmas reagál a megváltozott igényekre. Így képes költséghatékonyan és gyorsan, nagy mennyiségben olyan csomagolóanyagokat gyártani, amelyek a termékek fizikai védelme és eltarthatósága szempontjából is optimális megoldást kínálnak, s a vevők speciális igényeinek is megfelelnek – fejtette ki Sigray Mária.

Papírba!

Szerinte különösen jó mutatókkal rendelkeznek a hullámkarton csomagolószerek. A papír csomagolószerek alacsony tömegének köszönhetően eleve kisebb a szállítás okozta környezetterhelés, s ennek révén a logisztikai költségek is csökkenthetőek. Egy műanyag kiszerelésben forgalomba hozott 10 kilogrammos gyümölcsösrekesz esetén a teljes tömegből a műanyag láda súlya 1,9 kilogrammot tesz ki, amely a szállított tömeg 19 százalékának felel meg. Ezzel szemben egy hasonló funkcióval rendelkező papírrekesz tömege alig 0,6 kilogramm. Ebben az esetben tehát a szállítmány tömegének 94 százalékát teheti ki maga a termék.

Környezetvédelmi szempontból előnyös, hogy a hullámkarton csomagolóanyagok száz százalékban újrahasznosíthatóak. Mindez már ma is a mindennapos gyakorlat része. Így például a cégnél előállított csomagolóanyagok kb. 70 százalékát hulladékból származó másodnyersanyag felhasználásával gyártják úgy, hogy a kész csomagolóanyag a legmagasabb minőségi elvárásoknak is eleget tesz” – hangsúlyozta az ügyvezető igazgató.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik