Szegény embert az ág is húzza – tartja a mondás, amit nyugodtan adaptálhatunk a munkavállalókra is. Ma, szerdán Magyarország minden megyéjében a legmagasabb szintű, piros figyelmeztető veszélyjelzés van érvényben a hőség miatt, a középhőmérséklet mindenhol 27 fok körül alakul. Ebben az embertpróbáló forróságban rengetegen dolgoznak a szabad ég alatt, forró üzemekben, levegőtlen bódékban, ahol nem hogy a légkondícionáló, még egy üveg hideg ásványvíz is földtől elrugaszkodott elvárásnak tűnik.
Nem kellene így lennie, ugyanis a munkavédelmi törvény szerint “a munkáltató felelős az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósításáért”, ha pedig nem lehet megfelelően szellőztetni a kürtőskalácsos bódét, a főnök nem kompenzálhatja a munkavállalót pénzzel és a munkaidő csökkentésével sem, be kell(ene) tartani a törvényi előírásokat és pont. Sőt:
a munkavállaló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné.
Persze ez csak az elmélet. “A gyakorlat azt mutatja, hogy ha egy munkavállaló megtagadja a munkavégzést a nem megfelelő körülmények miatt, a munkaadó abban a pillanatban ajtót mutat neki. Viszont látásra!” – mondja Székely Tamás, az Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSZSZ) alelnöke.
Mert bár a jogszabály kiköti, hogy “a munkavállalót nem érheti hátrány az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása érdekében történő fellépéséért, illetve a munkáltató vélt mulasztása miatt jóhiszeműen tett bejelentéséért”, a valóságban a leggyakrabban éppen ez történik. Székely Tamás szerint a mai magyar környezetben ilyen esetben csak hátrány érheti az “árulkodó” dolgozót, a törvény köszönő viszonyban sincs a realitásokkal.
“A jelenlegi kormányzat megszűntette az érdemi munkaügyi ellenőrzéseket. Felszámolták a Nemzeti Munkaügyi Hivatalt, a munkavédelmi ellenőrzések a kormányhivatalok főosztályvezetői szintjére kerültek” – festi le a nem túl szívderítő helyzetet a szakember.
Fotó: MTI/Balázs Attila
Szoptató édesanyák, fiatalkorúak védelme? Bruhaha
Sérülékeny csoportnak nevezi a törvény azokat a munkavállalókat, akik testi, lelki adottságaik, állapotuk következtében a munkavégzéssel összefüggő kockázatok fokozottan fenyegetnek, illetve akik maguk is fokozott kockázatot jelenthetnek munkavégzésük során. Ide tartoznak a fiatalkorúak, az állapotos nők, a nemrégen szült, anyatejet adó nők és szoptató anyák, az idősödő munkavállalók és megváltozott munkaképességű személyek. A törvény szerint őket fokozottan óvni kell az egészségkárosító hatásoktól, munkahelyi védelmükről pedig uniós szinten is rendelkeztek: az ENSZ munkaügyre szokosodott szervezetének, az ILO-nak direktíváit elfogadtuk, azonban, hogy a munkáltatók ezeket mennyire tartják be, az ismét a törvényi elmélet kontra realitás problematikája.
Nem fogja elhinni, hol számít a munkavállaló: a gonosz, patás ördög multinál!
“Leginkább a multinacionális cégekre jellemző, hogy a munkavédelemre és a munkabiztonságra nagy figyelmet fordítanak. Náluk általában van szakszervezet által támogatott munkavédelmi képviselő vagy ezen képviselőkből álló munkavédelmi paritásos bizottság” – magyarázza a MSZSZ alelnöke, aki a kis- és középvállalkozásokat hozza ellenpéldaként. Mint mondja, nagy összegben merne fogadni, hogy komoly hiányosságokat tapasztalnánk, ha találomra kimennénk egy magyar kisvállalkozóhoz terepszemlére. “Gyakran szinte semmit nem tartanak be” – teszi hozzá lemondóan Székely Tamás.
Ha munkahelyén nem tartják be a hőségriadóra vonatkozó speciális szabályokat – amennyiben erre van mód – elsőként mindenképpen a szakszervezethez vagy a munkavédelmi képviselőhöz kell fordulni. A kis- és középvállalkozásoknál, ahogyan említettük is, nincsen ilyen, sőt, szinte semmilyen jogsegéllyel nem számolhatnak dolgozóik. Viszont még ebben a megcsonkított rendszerben is bejelentést tehetnek az elégedetlen dolgozók a területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségnél, azonban ezzel kapcsolatban Székely Tamás borús véleményt fogalmaz meg:
“Bár ezek a bejelentések teljesen anonimak, ha kimegy egy ellenőr és megállapítják a szabálysértést, nem vennék rá mérget, hogy a bejelentőnek a következő héten is lesz munkája.”
Néhány szó arról, mit várhatunk el munkaadónktól kánikula esetén:
- A munkaadónak a munkavállaló részére biztosítani kell megfelelő mennyiségű, az egészségügyi előírásoknak megfelelő minőségű folyadékot (félóránként 14-16 fokos ivóvíz). Tehát: amennyiben a nincsen vezetékes víz – például egy építkezésen – nem önnek kell beszereznie az ásványvizet, annak hűtéséről sem önnek, hanem munkáltatójának kell gondoskodnia, ahogyan a pohárról is.
- A munkahelyiségben (a munkavállalók létszámát, a tevékenység jellegét és a veszélyforrásokat figyelembe véve) elegendő mennyiségű és minőségű, egészséget nem károsító levegőt és klímát kell biztosítani (a különböző munkatípusokhoz rendelt hőmérsékleti határokról, a védőitalról és a pihenőidőről itt olvashat egy remek áttekintést). Ha ez műszakilag megoldhatatlan, a munkáltatónak szervezési intézkedéseket kell tennie: egyéni védőeszközt alkalmazni, illetőleg védőitalt juttatni. Például egy könnyűszerkezetes, a munka jellege miatt forró üzemben, ahol a nincsen légkondícionálás a meleg levegő forgatását fokozhatják, illetve növelhetik a munkaközi pihenőidőket.
- A pihenőidőt sem a szalag mellett, 40 fokban kell végigpihegni. Magas hőmérsékeltű, ipari üzemcsarnokokban ki kell jelölni pihenő-hűsölő pontokat, hőségriadó esetén a középületekben – nem csak a munkavállalók, hanem a lakosság számára is – létre kell hozni ilyen hűtött helyyiségeket. Kérdés persze, hogy például egy teljesen eladósodott falu önkormányzatának van-e kapacitása erre.
