Májusban az ipar termelése az áprilisi megtorpanás után ismét gyors volt. Az első öt hónapban az export 15, a belföldi értékesítés 5,5 százalékkal bővült. Kiemelkedő a jármű- valamint gép- és berendezésgyártás dinamikája. Az építőipar teljesítménye viszont májusban az áprilisinál is nagyobb mértékben, 8,5 százalékkal esett vissza, így az első öt hónapban – igaz, nagyon magas bázishoz képest – lényegében csak stagnál. A külkereskedelem fejlődése új lendületet vett, s az export továbbra is gyorsabban bővül az importnál. Az első öthavi hiány kisebb a tavalyinál. A gazdasági növekedés idén 4,4 százalék körül várható. Jövőre azonban – a költségvetési kiigazítás hatására – 3,5 százalék környékére lassul a GKI jelentés szerint.
Tovább csökkenő bizalom
Miután a hitelességéből évek óta folyamatosan vesztő költségvetési és monetáris politika iránt júniusban tovább csökkent a bizalom, júliusban stabilizálódott a helyzet. Ebben szerepe volt a kiigazító törvénycsomag parlamenti elfogadásának, a jegybanki kamatemeléseknek, a kissé javuló nemzetközi pénzügyi helyzetnek. A forint árfolyama meglehetősen érzékenyen reagál a bel- és külföldi hírekre, gyengülése azonban megállt, sőt tendenciájában erősödni kezdett. Az államháztartás hiánya idén a GDP 8 százaléka körül várható.
Ősztől emelkedő infláció
A GKI az inflációt az első hónapok gyors esése után a nyáron 2,5-3 százalék között várja, majd az őszi meredek emelkedés után decemberre eléri az 5 százalékot. Az élelmiszerek ára éves átlagban mintegy 7 százalékkal emelkedik, a tartós fogyasztási cikkeké viszont 3-4 százalékkal csökken.
A minimálbér 10 százalékkal nőtt
Az idei első öt hónapban a bruttó keresetek 7,3 százalékkal emelkedtek: a versenyszektorban 8 százalékos volt a növekedés – annak ellenére, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanácsban 2006-ra 4-5 százalékos emelésében állapodtak meg –, a költségvetési szférában pedig 6,5 százalékos volt az emelkedés, de a GKI megállapítása szerint itt az I. negyedévihez képest gyorsuló a bérnövekedés.
A minimálbér közel 10 százalékkal lett magasabb. Az év egészében – a költségvetési konszolidáció ellenére – a gazdaságkutató 3 százalék körüli átlagos reálkereset-emelkedés vár. Az I. félévi 5 százalék körüli dinamika azonban a II. félévben 1-2 százalék körüli ütemre lassul, ami részben a bérjárulékok emelésének, részben az ismét gyorsuló áremelkedésnek lesz a következménye.
Csökken a munkanélküliség
A munkanélküliség csaknem kétéves, folyamatos emelkedés után március óta csökken. Nagyon magas, de javul az ifjúsági munkanélküliség. Az egy évvel korábbinál és az előző hónapokénál valamivel magasabb a foglalkoztatottak száma is.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
