Gazdaság

Ismét csökken a K&H kkv bizalmi indexe

admin
admin

2006. 06. 07. 12:35

A 8 pontos visszaesés egyik fő oka az országgyűlési választások miatt kialakult átmeneti bizonytalanság, másfelől a vállalatvezetők negatív várakozásai a hitelek kamatszintjének emelkedésével kapcsolatban. Ezt a borúlátást némileg árnyalta, hogy a kis- és középvállalkozók bíznak abban, hogy az elkövetkező egy évben a közterhek csupán minimálisan növekednek.


Hol keresendő a pesszimizmus?

A 2006 első negyedévi kutatás során a Bank és a GfK kutatóintézet ismét a kisvállalkozások vevői és szállítói kapcsolatait, a vállalati gazdálkodást, a közterhekkel kapcsolatos várakozásokat, a kormányzati gazdaságpolitika megítélését, a versenytársakat, az európai uniós terheket és lehetőségeket, a monetáris gazdaságpolitika alakulását, a munkaerőpiaccal kapcsolatos meghatározó elemeket és az üzletmenetet befolyásoló gazdasági hatásokat vizsgálta. A K&H kkv bizalmiindex-értéke 2006 márciusában –4 ponton zárt. Ez az eredmény a kis- és középvállalkozók enyhe pesszimizmusát tükrözi, melynek magyarázata a következő főbb makroökonómiai okokban kereshető.

A legfontosabb befolyásoló tényező a monetáris politikával függ össze, mely részindexértéke jelenleg -42 pont, és az előző negyedévhez képest 23 pontos csökkenést mutat. A vállalkozói réteg félelme a kamatszint-emelkedéssel kapcsolatban folyamatosan nő. A Monetáris Tanács az utóbbi hónapok gyengülő forintárfolyama és egyéb kedvezőtlen makrogazdasági folyamatok miatt már többször kilátásba helyezte az alapkamat emelését, mely a vállalati kamatok emelkedésén keresztül kedvezőtlenül érintené a kis- és középvállalkozásokat is. A megkérdezett válaszadók átlagosan 1,5 százalékos növekedést prognosztizálnak a várható átlagos vállalati kamatszintben. Ez lényeges emelkedés az eddigi 5 negyedévben mért átlagos 0,6 százalékos növekedéshez képest. 3–6 százalékos hitelkamat-növekedést a vállalatok 23 százaléka vár. Az előző negyedévhez képest a vállalatok nagyobb aránya számít a forint gyengülésére, ezt 1 éven belül a megkérdezett vállalkozók 51 százaléka várja.


Választási bizonytalanság

A második releváns tényező, amely negatívan befolyásolta az index alakulását, a gazdaságpolitikában eredeztethető. A kormányzati gazdaságpolitika részindexe -18 pont, amely az előző negyedévhez képest (-12 pont) 6 pontos visszaesést mutat. A GfK felmérésének márciusi adatfelvétele idején az országgyűlési választások kimenetele bizonytalan volt, így a válaszadók nem tudhatták, vajon melyik nagy párt alakíthat kormányt, melyik választási program fogja meghatározni a kormányzati gazdaságpolitikát az elkövetkező 4 évre.

A teljes piacon megkérdezett vállalkozások 27 százaléka számolt be inkább vállalkozásbarát gazdaságpolitikáról, míg csak 11 százalék prognosztizál inkább vállalkozásellenes gazdaságpolitikát, míg érdemi választ 41 százalék nem tudott adni a kérdésre. A piac minden szereplője negatívan ítéli meg az utóbbi 3 hónap kormányzati intézkedéseit – ez alól kivételt csak a mezőgazdaság képez, ahol pozitív szaldó és 24 százalékos javulás látható. Ez feltehetően az időben kiutalt agrárszubvencióknak köszönhető. Az ipari vállalatok indexének stagnálása mellett – a kereskedelemben és a szolgáltatásban tevékenykedőké szintén komolyabb mértékben csökkent. Vállalatméreteket tekintve optimisták a kisvállalkozások, 29 százalékuk vár egy éven belül vállalkozásbarát gazdaságpolitikát.


Emelkedő közterhek?

A kkv bizalmiindex-alakulását harmadrészben a közterhekkel kapcsolatos vállalkozói várakozások befolyásolták, némiképp pozitív irányba. A kkv-k még mindig tartanak a közterhek növekedésétől, de a vizsgált időszakban most kevésbé pesszimisták az ezzel kapcsolatos kilátásaik, átlagosan 1 százalékos közteher emelkedést jósolnak a vállalatvezetők. A közterhek részindexe 7 pontos növekedést mutat, vagyis a vállalatok az előző negyedévinél kedvezőbben ítélik meg a közterhek alakulását; ez összefüggésbe hozható a választási kampányban elhangzó, köztehercsökkentésre vonatkozó választási ígéretekkel is. Az előző negyedévhez képest 5 százalékkal csökkent azon vállalkozások aránya, amelyek 5 százalék feletti közteher-növekedésre számítanak. Az ipar és a szolgáltatások területén működő vállalkozások 19 százaléka tart leginkább az 5 százalék feletti közteher-növekedéstől, a mezőgazdasági vállalkozásoknál pedig a legalacsonyabb az ettől való félelem (csupán 6 százalékuk számít 5 százalék feletti közteher-növekedésre, ez az érték az előző negyedévben mérthez képest további 6 százalékos javulást mutat).

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.