Kettős szerepben

Összeférhetetlenség – hördültek fel sokan, amikor Kereszty Gábor a TV2 vezérigazgatói székébe huppanva egykori cégét megtartotta legnagyobb beszállítójának. Bár kinevezését követően Kereszty kihátrált a vállalkozásból, összeesküvés-elméletek a vezérigazgató és Sváby András háta mögött ma is születnek, amelyek csupán névleges szakításról, a színfalak mögötti osztozkodásról szólnak. Az ügyvezető állítja, nincs is mit, hiszen az Interaktív Kft. feddhetetlen, és sem személy szerint ő, sem a cégvezetés nincs rászorulva semmiféle rövid távú, kicsinyes, rossz szagú, tipikusan magyar ügyeskedésre. “Kereszty kinevezése után az Interaktív ugyanis a legaprólékosabb átvilágításon ment keresztül a TV2 tulajdonosa, az SBS Broadcasting SA megrendelésére. A vizsgálódás tétje pedig az volt, hogy továbbra is az Interaktív maradhasson a csatorna műsorainak külső gyártóműhelye. Mivel a külföldi tulajdonos a könyvvizsgálói jelentések alapján azt látta, nincs nyoma annak, hogy a zavarosban halásznánk, mindemellett a TV2 akkoriban rossz nézettségi műsorfolyamában adásaink nézőszám tekintetében messze kimagaslottak a többi közül, nem szakadt meg a beszállítói kapcsolat” – idézi fel a történteket Sváby András.

TÁRSBAN AZ ANYACÉGGEL. Kérdéses, hogy a gyanakvók számára elég megnyugtató-e a fenti magyarázat. Az viszont szinte biztos, hogy a cég tulajdonosi szerkezetében nemrég beállt változás újabb támadási felületet nyit. Kezdetben Kereszty és Sváby 37-37 százalékot, az SBS Broadcasting 26 százalékot mondhatott magáénak, ami úgy módosult, hogy az anyacég 80 százalékos tulajdonos lett, a maradék 20 százalék pedig Svábyé. Ennek nyomán még hangsúlyosabbá vált az a tény, hogy az SBS egyidejűleg saját maga megrendelője és beszállítója. Másrészt az is felmerült, hogy – Keresztyhez hasonlóan – Sváby miért nem szüntette meg az “összeférhetetlenséget”, azaz az Interaktív ügyvezetőjeként miért nem fúj magának visszavonulót a képernyőről.

Noha a Napló csibészes mosolyú műsorvezetője elismeri, a felvetés nem indokolatlan, összeférhetetlennek nem gondolja a mindkét oldali jelenlétet. Sőt, a többségi tulajdonostól racionális gazdasági lépésnek tartja, hogy a zűrzavaros magyar médiapiacon kreál egy olyan vállalatot, ahol ellenőrzötten folyik mind a gyártás, mind a gazdasági tevékenység.

HAVAS SZÁRNYAI ALÓL. A médiavállalkozó egyébként annak idején agrár végzettséget szerzett, de hamar rájött, hogy a mezőgazdálkodás nem az ő világa. Hipp-hopp bekéredzkedett hát a Magyar Rádióba, ahol a gyámoltalan fiút Havas Henrik vette a szárnyai alá. “Gyakornokként kezdtem a Krónikában, de voltam asszisztens, sajtótájékoztatóra járó tudósító, lapszemlés, segédszerkesztő, szerkesztő, majd műsorvezető” – veszi számba a rádiós ranglétra lépcsőfokait Sváby. (Nem mellékesen ott ismerkedett meg Pintér Dezsővel, a TV2 későbbi elnökével, aki 1997-ben számos rádiós munkatársat csábított a TV2-höz.) “A rádiózás nagy szerelem számomra. A Magyar Rádió sokszor hűséges volt hozzám, de én soha őhozzá. Több ízben hagytam el és tértem vissza oda” – meséli a mára minden tekintetben ízig-vérig televíziós Sváby, akinek első kirándulása a televíziós újságírás irányába az Egyenleg indulásához fűződik. Amikor a kilencvenes évek elejének meghatározó hírműsora megszűnt, Sváby visszament a rádióba, ahol a pekingi tudósítói posztot – saját bevallása szerint szerencsével – elnyerte. Azután csak két évet húzott le a Távol-Keleten, 1993-94-ben derekasan helyt állt mint tudósító, de az ugyanakkor Párizsban szolgálatot teljesítő Kereszty Gáborral telefonon folyamatosan analizálták a Nahlik-Csúcs duónak az elektronikus médiában véghezvitt rombolását, s az is fölmerült bennük, talán ebben az áldatlan állapotban nekik sem kellene a Magyar Rádióhoz tartozniuk.

“Végleg 1997-ben, a kereskedelmi televíziók indulásakor hagytuk el az intézményt, amikor Pintér Dezső felkérésére elvállaltuk annak a Naplónak a készítését, amely ma nem csak véleményformáló erő az országban, hanem hatodik éve piacvezető műsor a maga kategóriájában” – tér rá pályafutásának máig tartó fejezetére Sváby, akinek vállalkozó kedvét a Napló sikerei hozták meg. Még csak három éve ment a műsor, amikor Keresztyvel az az ötletük támadt, hogy váljanak ki a TV2-ből. “Csinálnánk egy produceri irodát, fordultunk Tolvaly Ferenchez és Pintér Dezsőhöz 2000-ben, majd kértük őket, hadd vigyük a Naplót külső gyártásba.” Ötletük nem ütközött komolyabb ellenállásba, így megalakulhatott az Interaktív Kft. A cégből 26 százalékos részesedést kért az SBS, amelynek komoly félnivalója nem volt, hiszen a 3 milliós törzstőkével alakult vállalkozás sikertelensége esetén sem buktak volna olyan nagyot a maguk csekély részesedésével. Svábyéknak azonban sikereket kellett szállítaniuk meghatározott összegért, ők ugyanis nem a reklámbevételek után, hanem a műsornak a TV2-től kialkudott költségvetéséből tudtak maguknak havi fizetést kiutalni. “Nem hittem, hogy belebukhatunk a vállalkozásba. Ekkor már több ízben jártunk Cannes-ban, és néztük, mik a trendek a televíziós vásárokon” – mondja Sváby, aki egyébként az interjúkészítés alatt konkurenciafigyelés címen leplezetlenül mered az irodájában lévő, a TV2 és az RTL adását párhuzamosan láttató két tévékészülékre. “Hagytak minket bizonyítani, s amikor látták, hogy jó nézettségű adásokat teszünk le az asztalra, egyre többet rendeltek tőlünk.” A cég kezdetben olyan műsorokat jegyzett, mint a Jó reggelt Magyarország, a Gyerekkórház, a Valódi vészhelyzet, a Pokoli történetek, majd a riportműfaj után a könnyedebb műsorok felé nyitott. “Így jött létre az Aktív, a Claudia Show, a Magellán vagy a jelenleg legjobban jövedelmező Big Brother” – mondja Sváby, akinek kedvenc saját gyártású műsora a Totalcar, példaértékű sikertörténete pedig az Endemol-sztori.

Árpa Attila, az RTL Klub közelmúltban távozott kreatív igazgatója úgy véli, Sváby műfaja a hírműsor. “Az még nem derült ki, hogy a Napló műsorvezetője ért-e a szórakoztató produkciók előállításához. A Big Brotherből ugyanis nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, mert az egy licenc” – mondja Árpa, aki a ValóVilágot a saját ötleteivel vitte sikerre. Noha szerinte a BB nem Sváby világa, tiszteli benne, hogy a nézettség érdekében az ilyen jellegű műsorokért is tud lelkesedni.

“Szuper jövőképem, hogy az Interaktív olyan lesz, mint a Big Brother licencjogaival rendelkező holland Endemol, amely kicsi cégből óriási médiavállalkozássá nőtte ki magát. A holland példakép mintájára formátumokat, televíziós licenceket akarok fejleszteni, s öt év múlva szeretném azt mondani, hogy az Interaktív egy igazi, XXI. századi magyar sikertörténet. Hogy jó irányba haladunk e felé, abban biztos vagyok. A pénzt folyamatosan visszaforgatjuk a vállalkozásba, aminek eredményeképpen most éppen egy high-tech montírozó utómunka stúdióba invesztálunk közel 80 millió forintot. Ilyen eszközökkel bármilyen munkát el tudunk vállalni. De ez nem csak a fejlett eszközparknak, hanem humán erőforrás-állományunknak is köszönhető. Magyarország legjobb tévés stábját gyűjtöttem magam köré, akiket csapattá kovácsoltam. Velük, szinte bármire képesek vagyunk” – vallja büszkén Sváby András.