Élet-Stílus

Ebben a pillanatban is atkák mászkálnak az arcodon

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2016. 03. 22. 13:27

Nem szeretnénk senkit sem halálra ijeszteni (bár nyilvánvalóan már késő), de sajnos tényleg ez a helyzet. És ha mindez nem lenne elég, az apró lények már gyermekkorunk óta ott élnek, túrázgatnak, nézelődnek, táplálkoznak, vagy épp szaporodnak az arcbőrünkön, petéiket a pórusainkba rakva.

Jó hír azonban, hogy legalább nem ürítenek…

egészen addig, míg nem pusztulnak el, mert a lebomlás során azért csak kikerül a testből a végtermék. Rá az arcunkra.

Sikíthatok?

Nyugodtan, de a helyzet sajnos még attól sem fog változni.

De mik ezek a lények?

A Demodex nemzetség tagjai minden emlős arcán ott vannak, és legjobb tudomásunk szerint senki sem szenvedett tőlük maradandó károsodást. Az emberek két fajukkal, az egyik végükön nyolc lábat viselő apró kígyóuborkára emlékeztető D. follicorummal és rokonával, a D. brevisszel ápolnak közelebbi viszonyt.

Nemcsak az arcon, de a fülszőrökön, mellbimbókon, alkaron, mellkason, sőt, a nemi szerveken is élnek, de az arcbőr számukra az Eldorádó.

Biztos, hogy rajtam is vannak ilyen izék?

Az Észak-Karolinai Egyetem biológusa, Rob Dunn laboratóriumának felmérése szerint a 18 év felettiek 100 százalékán élnek ilyen apró állatok, noha DNS-ük gazdáik lakóhelyével összefüggésben némiképp különbözik egymástól – egyértelműen elkülöníthetőek a kísérletben résztvevő kínaiak atkái, vagy épp az afrikaiaké.

Az első Demodexeinket jó eséllyel a szüleinktől kaptuk, hiszen a különböző generációkból vett minták közt nagyobb arányú összefüggések voltak, mint a két idegen közti összehasonlítás során.

Teljesen érthető a kislány reakciója

Mindemellett az apró lények megválaszolhatják helyettünk azt a kérdést is, hogy családunk a világ mely tájáról származik.

Mekkorák? Meddig élnek? Mit esznek? Ez egyre rosszabb!

Átlagosan mindössze másfél hétig élnek, a nagyobb, embereken megtalálható faj (a D. follicorum) is csak 0,04 mm hosszú. A nőnemű egyedek egy-egy pórusban élnek, a hímek pedig életük utolsó öt napjában kalandos útra kelnek, hogy megtalálják a pórusok végéről kukucskáló ideális párjaikat. A találkozás után fél nappal a nőstények lerakják tojásaikat, amik két és fél nappal később kelnek ki.

A többi parazitával ellentétben a Demodexek legalább nem próbálnak betörni a testbe, hanem egyszerűen csak eléldegélnek a felszínen, néha degeszre tömve magukat a faggyúmirigyből érkező faggyúból, bőrdarabokból és számunkra felesleges dolgokból.

Napfényben megdermednek, éjjel azonban örömmel mozgolódnak rajtunk, de ebből méretük miatt természetesen semmit sem érzünk. Főleg, mert iszonyú lassúak: közel fél napig tart eljutniuk a fültől az orrig.

Jórészt ártalmatlanok, de nem kizárt, hogy van némi közük az arc középső területein értágulatokkal, gyulladt és gennyes csomókkal jelentkező bőrbetegséghez, a rosaceához, mely egyedül az Egyesült Államokban 14 millió embert sújt. Erre a kapcsolatra még nem született meggyőző bizonyíték, de a rosacea tüneteit mutató bőrterületeken jóval magasabb a Demodexek száma – persze az is meglehet, hogy csak maga a betegség vonzza őket. Ez persze nem változtat sokat a helyzeten, hiszen a beteg bőrterületeken elhullott atkák végterméke még gyulladtabbá teheti az arcbőrt.

Megszabadulhatunk tőlük?

Örökre nem, hiszen alig néhány hét alatt újra bevackolják magukat kedvenc helyeikre – elég hozzá a fejünket kedvenc párnánkra hajtani, törölközőnkkel arcot törölni, vagy megölelni rég nem látott barátainkat.

Távolról sem a Demodexek egyébként az egyetlenek, akik a testünkből húznak hasznot, és rajta élnek, hiszen sejtjeinknek mindössze 10 százaléka a sajátunk. Otthont adunk közel kétezer patogénnek és parazita fajnak, gombáknak és időnként férgeknek is.

Információk és fotók: The Verge, New Scientist, Rob Dunn Lab, PLOS, Discover Magazine

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.