Élet-Stílus

A kor, melyben még a magyar sörcímkék is művészi igényességgel készültek

Vincze Miklós
Vincze Miklós

Kultúrák és cool túrák. 2015. 11. 07. 11:00

Nézte már fél másodpercnél tovább kedvenc söre címkéjét, mielőtt kinyitja azt, vagy behajítja a kosarába a sarki kisboltban? A válasza valószínűleg nem. Ezekről a címkékről viszont hosszú másodpercekig nem tudja majd levenni a szemét.

Sörfogyasztás Magyarországon

Az ipari méretű sörgyártás Magyarországon 1844-ben, Schmidt Péter bajor mintára nyitott sörgyárával indult, mely a mai Kőbánya területén állt. Neki, és a környéken kiépült újabb gyáraknak köszönhetően (a XIX. század végén Kőbányát egyszerűen csak Sörvárosnak nevezték) az első világháború kitöréséig iszonyú mértékben nőtt a magyar sörfogyasztás. 1914-ben a hatvan kilenc magyar sörgyár hárommillió hektolitert ontott magából, melynek minden cseppje legurult egy magyar torkán.

A trianoni békeszerződés következtében a magyar söriparnak egy időre befellegzett, (a Dreher 1933-as forgalma az 1914-esnek mindössze hét százaléka volt) a fogyasztás az első világháború kitörésekor mért 16 liter/fő/év nyolcadára, 2 liter/év/főre csökkent.

A lassan magához térő ipart a második világháború újra tönkretette, az államosítás pedig mesterséges kereskedelmi határokat hozott létre (a Borsodit például csak Kelet-Magyarországon forgalmazhatták), de a privatizációnak, a fejlesztéseknek és az importsörök megjelenésének köszönhetően ma újra virágzik a piac, Magyarország az egy főre eső éves sörfogyasztás tekintetében egy 2008-as felmérés szerint a 24., évi 72,3 literes adattal.

Extra Sör, Kann és Radnai Sörnagykereskedők, 1910-es évek második fele

Kann és Radnai Sörnagykereskedők

Szent László sör, Első Magyar Részvény-Serfőzöde, Budapest, 1910-es évek

Nótás sör, Első Kaposvári Sörgyár Részvénytársaság, 1910-es évek

Első Kaposvári Sörgyár Részvénytársaság

Magyar Világ sör, Kőbányai Polgári Sörfőzde, 1910-es, ill. 1930-as évek

1892-ben Tószeghy Freud Vilmos megalapította a Kőbányai Polgári Serfőzdét, 1894-ben pedig üzembe is helyezték a gyárat. Az új serfőzde termékei gyorsan meghódították a fogyasztóközönséget és 1896-ban, a Millenniumi Kiállítás díszoklevelét is elnyerték. A magyar piacon kívül külföldre is sikerül exportálni a Serfőzde termékeit, ami később külföldi elismerésekhez is vezetett, így például az 1900-as Párizsi Világkiállításon nagydíjat nyertek.
A legnépszerűbb termékeik a Szent István Dupla Maláta, a Barát, a Kiviteli Márciusi, a Porter és a Király sör voltak.
Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt.
A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

1892-ben Tószeghy Freud Vilmos megalapította a Kőbányai Polgári Serfőzdét, 1894-ben pedig üzembe is helyezték a gyárat. Az új serfőzde termékei gyorsan meghódították a fogyasztóközönséget és 1896-ban, a Millenniumi Kiállítás díszoklevelét is elnyerték. A magyar piacon kívül külföldre is sikerül exportálni a Serfőzde termékeit, ami később külföldi elismerésekhez is vezetett, így például az 1900-as Párizsi Világkiállításon nagydíjat nyertek.
A legnépszerűbb termékeik a Szent István Dupla Maláta, a Barát, a Kiviteli Márciusi, a Porter és a Király sör voltak.
Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt.
A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

Szent János sör, Dreher Antal Serfőzdéi, 1910-es évek

Dreher Antal osztrák serfőzde tulajdonos 1862-ben megvette a Kőbányai Serház Társaságot és "Dreher Antal Serfőzdéje Kőbányán" néven vezette tovább. Az első tulajdonos fia ifj. Dreher Antal 1870-ben vette át apja sörfőzdéit és az első világháború előtt már körülbelül 800 alkalmazottat foglalkoztatott.1907-től Dreher Antal Serfőzdéi néven működött, 1923-ban pedig létrehozta a Dreher Kakaó- és Csokoládégyárat.

Szent István sör, Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek R.T., 1920-as évek

1892-ben Tószeghy Freud Vilmos megalapította a Kőbányai Polgári Serfőzdét, 1894-ben pedig üzembe is helyezték a gyárat. Az új serfőzde termékei gyorsan meghódították a fogyasztóközönséget és 1896-ban, a Millenniumi Kiállítás díszoklevelét is elnyerték. A magyar piacon kívül külföldre is sikerül exportálni a Serfőzde termékeit, ami később külföldi elismerésekhez is vezetett, így például az 1900-as Párizsi Világkiállításon nagydíjat nyertek.
A legnépszerűbb termékeik a Szent István Dupla Maláta, a Barát, a Kiviteli Márciusi, a Porter és a Király sör voltak.
Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt.
A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

Rekord, Király Serfőzde R.T., Nagykanizsa, 1920-as évek

Őszi sör, Dreher-Haggenmacher Első Magyar Serfőzöde R.T., 1930-as évek

Haggenmacher Henrik 1907-ben hozta létre a Haggenmacher Kőbányai és Budafoki Sörgyárak Rt.-t, 1912-ben pedig megkezdődött a termelés is.
Az I. világháború jelentős kereslet-visszaesést eredményezett, ez pedig ahhoz vezetett, hogy a Dreher Antal Serfőzdéi Rt, az Első Magyar Részvényserfőzde és a Haggenmacher Rt. az 1920-as években kartellbe tömörül, 1933-ban pedig egyesület Dreher-Haggenmacher Első Magyar Serfőzde Rt. néven.
Az államosítást követően ez a részvénytársaság és még három kőbányai sörfőzdével egyesítve létrejött a Kőbányai Sör- és Malátagyár.

Angol nyelvű címkék a Szent István sör exportjához, 1930-as évek

1892-ben Tószeghy Freud Vilmos megalapította a Kőbányai Polgári Serfőzdét, 1894-ben pedig üzembe is helyezték a gyárat. Az új serfőzde termékei gyorsan meghódították a fogyasztóközönséget és 1896-ban, a Millenniumi Kiállítás díszoklevelét is elnyerték. A magyar piacon kívül külföldre is sikerül exportálni a Serfőzde termékeit, ami később külföldi elismerésekhez is vezetett, így például az 1900-as Párizsi Világkiállításon nagydíjat nyertek.
A legnépszerűbb termékeik a Szent István Dupla Maláta, a Barát, a Kiviteli Márciusi, a Porter és a Király sör voltak.
Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt.
A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

1892-ben Tószeghy Freud Vilmos megalapította a Kőbányai Polgári Serfőzdét, 1894-ben pedig üzembe is helyezték a gyárat. Az új serfőzde termékei gyorsan meghódították a fogyasztóközönséget és 1896-ban, a Millenniumi Kiállítás díszoklevelét is elnyerték. A magyar piacon kívül külföldre is sikerül exportálni a Serfőzde termékeit, ami később külföldi elismerésekhez is vezetett, így például az 1900-as Párizsi Világkiállításon nagydíjat nyertek.
A legnépszerűbb termékeik a Szent István Dupla Maláta, a Barát, a Kiviteli Márciusi, a Porter és a Király sör voltak.
Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt.
A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

Téli sör, Dreher Antal Serfőzdéi R.T., 1930-as évek

Nyugat-Magyarországi Serfőzde és Malátagyár Sopronban, valamint a Kőszegi Serfőzde és Malátagyár Rt. A két társaság fúziójával alakult meg 1934-ben a Soproni és Kőszegi Polgári Serfőzdék Rt.

Soproni Családi Sör, Soproni és Kőszegi Polgári Serfőzdék R.T, 1940-es évek

Nyugat-Magyarországi Serfőzde és Malátagyár Sopronban, valamint a Kőszegi Serfőzde és Malátagyár Rt. A két társaság fúziójával alakult meg 1934-ben a Soproni és Kőszegi Polgári Serfőzdék Rt.

Kupa sör, Dreher-Haggenmacher Nagyváradi Sörgyár R.T., 1942

Dreher- Haggenmacher Nagyváradi Sörgyár R.T.

Pannonia családi sör, Pannonia Sörfőző R.T., Pécs, 1940-es évek

Pécsett a Pannonia Sörfőző Rt elődei, a Scholz és Hirschfeld Sörfőzde már a 19. század közepén működött, egy egyesülésük pedig a következő évszázad elejére tehető és 1917-ben lett részvénytársaság. 1921-ben, a Pécsett működő rivális sörfőzdét, aMezőgazdasági Sörgyár és Gőzmalom Rt.-t magába olvasztotta a Pannonia.

Komlólelke, Pannonia Sörfőző R.T., 1940-es évek

Pécsett a Pannonia Sörfőző Rt elődei, a Scholz és Hirschfeld Sörfőzde már a 19. század közepén működött, egy egyesülésük pedig a következő évszázad elejére tehető és 1917-ben lett részvénytársaság. 1921-ben, a Pécsett működő rivális sörfőzdét, a Mezőgazdasági Sörgyár és Gőzmalom Rt.-t magába olvasztotta a Pannonia.

Nektár gyógytápsör, Kőbányai Sörgyár, 1980-as évek

1949-től Magyarországon négy nagy sörgyártó vállalat maradt az államosítás következményeképp, a legnagyobb ezek közül a Kőbányai Sörgyár Nemzeti Vállalat. 1959-től ez beolvadt a Magyar Országos söripari Vállalatba, 1971-től pedig a Söripari Vállalatok trösztjéhez tartozott, egészen 1982-ig, amikor visszanyerte önállóságát Kőbányai sörgyár néven.

Sirály, Nagykanizsai Sörgyár, 1980

1892-ben nagykanizsai üzletemberek összefogásaként jött létre a városban egy maláta- és sörgyár, tényleges működését pedig 1894-ben kezdte meg. A gyártás egészen az első világháborúig bővül és folyamatosan fejlődött, a kényszergazdálkodás azonban jelentősen visszaszorította termelést, de túlélte a háborút. 1928-ban a kartellbe tömörült budapesti sörgyárak megvették a nagykanizsai üzemet és 1933-ban leállították a termelést, egészen 1941-ig, amikor egy felújítást követően ismét megindult a sörgyártás, ami 1945-ig folyt.
Az államosítások után, 1957-ben indult meg újra a termelés, a következő fontos évszám a gyár történetében az 1984, amikor a hamburgi Holsten-Brauerei AG gyárral licencszerződést kötöttek.

Nem szabad megfeledkeznünk a reklámokról sem, hiszen a Fővárosi Sörfőző R.T. és a Haggenmacher Kőbánya és Budafoki Sörgyárak R.T. jobbnál jobb szlogenekkel próbálta eladni a söreit:

Kék háttér előtt egy anyuka tartja kezében a kisbabáját. Felirat: Bő tejet ad a Nektár Gyógytápsör.

 

1892-ben Tószeghy Freud Vilmos megalapította a Kőbányai Polgári Serfőzdét, 1894-ben pedig üzembe is helyezték a gyárat. Az új serfőzde termékei gyorsan meghódították a fogyasztóközönséget és 1896-ban, a Millenniumi Kiállítás díszoklevelét is elnyerték. A magyar piacon kívül külföldre is sikerül exportálni a Serfőzde termékeit, ami később külföldi elismerésekhez is vezetett, így például az 1900-as Párizsi Világkiállításon nagydíjat nyertek.
A legnépszerűbb termékeik a Szent István Dupla Maláta, a Barát, a Kiviteli Márciusi, a Porter és a Király sör voltak.
Az első világháború után, 1922-ben a Szent István Tápszerművek beolvadt a Serfőzdébe, és létrejött a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek Rt.
A hatalmassá nőtt vállalatot a második világháború után szétdarabolták.

 

1912-ben hozták létre a Fővárosi Sörfőző Rt.-t, Kőbánya hatodik sörgyáraként. A gyár első és legismertebb terméke a Mátyás Király Sör volt, ami a védjegyévé is vált.

1912-ben hozták létre a Fővárosi Sörfőző Rt.-t, Kőbánya hatodik sörgyáraként. A gyár első és legismertebb terméke a Mátyás Király Sör volt, ami a védjegyévé is vált.

1912-ben hozták létre a Fővárosi Sörfőző Rt.-t, Kőbánya hatodik sörgyáraként. A gyár első és legismertebb terméke a Mátyás Király Sör volt, ami a védjegyévé is vált.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.