Élet-Stílus

Tojik a tyúk aranytojást?

admin
admin

2008. 05. 12. 08:00

A legnehezebb számon kérni a reklámok ígéreteit, vagy hárítani az ismerősök ismerőseinek rábeszélését. Aki tapasztalatlan pénzügyek terén, az jobb, ha megelégszik a szerény, de biztos nyereséget ígérő betéttel, államkötvénnyel.

Van, aki magas hozamot ígérő Lánchíd- vagy Globex-kötvényeket vett, más az „osztrák biztosítóba” szállt be. Akad, aki a tíz évvel ezelőtti orosz válság során BUX-szal vagy részvényekkel veszített vagyonokat. Legtöbben értékét veszítő hűtőgépre vagy jegyhasznosító részvényre cserélték el kárpótlási jegyei¬ket. Sokan vásárlói klubokba tömörülve vártak hosszú-hosszú évekig lakásra, autóra…

Szinte minden családban hallani rémtörténeteket. Ezek közös jellemzője: óvatossággal, körültekintéssel elkerülhető lett volna a veszteség. Néhány aktuális és örökérvényű „tuti befektetési lehetőség” és sokat hirdetett konstrukció árnyoldalaira, veszélyeire hívjuk fel a figyelmet. Kiderül az is, hogy ma már az egyszerű bankbetétek között sem olyan könnyű választani.

A „tuti befektetés”
Ma az ismert, óriásplakátokon is reklámozott, független befektetési szolgáltató mellett több hasonló „befektetési vállalkozás” kínálja szolgáltatásait. E cégek a multi level marketing (mlm) rendszerben értékesítenek sikeresen befektetéssel kombinált életbiztosításokat, hiteleket és más pénzügyi termékeket egy egyre növekvő, sikert sugalló csapattal. E siker mögött ugyanakkor az átlagemberek számára nehezen érthető és igen kockázatos részvény- és határidős ügyletek állnak, amelyek legtöbb esetben a gyorsan növekvő (főképp ázsiai) tőzsdéken köttetnek. Ismerőseink ismerősei, régi osztálytársak és mások bukkannak fel, s általában a bankbetétek hozamának legalább két-háromszorosát ígérve próbálnak rábeszélni: bízzuk tapasztalt szakemberekre befektetendő pénzünket. E szakemberek valóban ügyesek, hiszen gyönyörű autókkal furikáznak.

A sokakat gazdaggá tevő, „nyerő befektetés” kockázatairól persze kevesebbet szólnak az ügynökök. Mivel ők a rábeszélésben érdekeltek, inkább az elmúlt egy-két év mesés nyereségével, hozamszázalékokkal érvelnek. Pedig a legfontosabb alapszabály: az elmúlt időszak hozamai semmilyen garanciát nem jelentenek a jövőre nézve! A megbízható ismerős pedig szintén tévedhet, vagy ugyancsak meggyőző érvek hatására állt be a csapatba. Mi garantálja vagyonunk biztonságát, ha a tévedhetetlennek hitt szakértők egyszer mégis elszámolják magukat?

Az előzőhöz hasonló megfontolásokból legyünk óvatosak minden, ázsiai részvényekbe fektető befektetési alap jegyeivel – még ha neves bankok árulják is. Az elmúlt években rakétasebességgel növekvő ázsiai országok látványos gazdasági sikerei nem feltétlenül jelentik azt, hogy az ottani részvények árfolyama az egekig nő, s hogy a növekedés még éveken át kitart. Év elején meg is roggyantak ezek a piacok, s ezt az emlegetett rendszerekben befektető ügyfelek meg is érezték.

Ha már nem bírunk ellenállni a csábításnak, teljes megtakarításunk legfeljebb 10–20 százalékát kockáztassuk. André Kostolany tőzsdeguru tanácsa változatlanul érvényes: ha már a pénzpiacokhoz nem értő emberek vagy épp a háziasszo¬nyok is egy részvényről, ugyanarról a tőzsdei sikerről beszélnek, akkor valószínűleg közel a lejtmenet.

Nyersanyagpiacok
Hatalmas kockázatot jelentenek a nyersanyagkontraktusok (arany, ezüst, kőolaj, gabona). A tőzsdéken a tőkeáttét révén 1 egységnyi befektetéssel 10–15 egységnyi „terméket” mozgathatunk meg. E virtuális termékek drágulása esetén napok-hetek alatt hatalmas vagyonokat lehet nyerni. Mivel évek óta szinte töretlenül drágul az olaj, az arany és szinte minden nyersanyag, egyszerűnek látszik a meggazdagodás. A valóságban azonban a hozzáértők számára is rendkívül kockázatos e terület, mert senki nem tudja, merre tartanak az árak, s néhány napos, hetes átmeneti ingadozás miatt is vagyonokat lehet bukni. Ily módon vesztettek el sztárbrókerek is dollármilliárdokat az elmúlt években.
Ha valaki nagyon hisz az árak növekedésében vagy esésében, vásárolhat úgynevezett ETF (Exchange Traded Fund) értékpapírokat. Ezek révén a fenti tőkeáttét kockázata nélkül vehet vagy adhat el valaki nyersolajat, aranyat és mást – főként külföldi tőzsdéken. Ezek a papírok ugyanis pontosan lekövetik a nyersanyagok ármozgását. Nyerni kevesebbet lehet velük, de csak annyi pénzt kockáztatunk, amennyibe kerültek: nem a befektetett pénz 10–15-szörösét.

Akciós betéti ajánlatok
A reklámokból nap mint nap zúdulnak ránk a hihetetlenül magas betéti kamatot kínáló konstrukciók. A lekötött betétek 6 százalék körüli szintjének néha dupláját is kínáló banki ajánlatokról hamar kiderül: betétként hirdetik őket, de az akciós kamat csak 2-3 hónapra jár, ráadásul csak abban az esetben, ha például az elhelyezett összeg feléért más befektetési alapot is vásárolunk. Ezek a befektetési alapok pedig veszíthetnek is értékükből, így egy-két százalék kamattöbblet reményében végül nemcsak a kamatot veszíthetjük el, hanem elvben akár tőkénk egy (kisebb) részét is. Különösen, ha gyorsan szükség lenne a megtakarításra.
A befektetési alapok felvételi jutaléka is magas, különösen, ha idő előtt vesszük ki a pénzt. A függő kamatozású betétek alapesetben minimális kamatot fizetnek, a megígért extrakamat például csak bizonyos euró–forint-árfolyam alatt jár, az árfolyam viszont ingadozhat. Lejárat előtti felvétel esetén e konstrukciók is „büntetnek”.

Hitelek, csak úgy
Legyünk óvatosak a nagy összegű hitelekkel, különösen a tucatnyi hitelfélét közvetítő cégekkel, amelyek „minden problémára tudják a megoldást”. Minden esetben legalább három különböző cég ajánlatát hasonlítsuk össze, s lehetőleg ismert, tőkeerős pénzintézettel szerződjünk. Azonos kölcsönösszeg, futamidő és devizanem esetén érdemes egyszerűen összeszorozni azt, mennyit kell majd összesen visszafizetnünk, beszámítva az egyszeri költségeket is – ez nagyban segíti a döntést.
Egyes konstrukciók kamatozása akár havonta is változhat, erre is ügyeljünk. A reklámok azt sugallják: hitelekkel mindent megtehetünk, de hitelt csak valóban fontos célra vegyünk fel, és csak annyit, amennyit még ínséges időkben is könnyen vissza tudunk fizetni. Érdemes félretenni néhány havi törlesztőrészletet „vésztartalékként”.

Lakáshitelek biztosítással
Csak óvatosan a „különleges” lakáshitelekkel: egyre több hitelközvetítő próbálja egyedi konstrukciókra rábeszélni az ügyfelet. Ezek lényege: többet vegyen fel a kedves ügyfél, mint amennyi ténylegesen szükséges. A hitel mellé kössön befektetéssel kombinált életbiztosítást: annak várható nyeresége játszva kitermeli majd a nagyobb törlesztőrészleteket. Csakhogy e kombinált befektetéseken akár veszíteni is lehet, hisz (legalább részben) részvények és más kockázatos termékek is vannak ezek mögött. Előfordulhat, hogy a könnyebbség helyett hamar nagy nehézséggel, azaz gyorsan emelkedő törlesztőrészlettel találja szembe magát az egyszeri hitelfelvevő.

Lakásért életjáradék-programok
E terület jogi szabályozása hiányzik ma Magyarországon, jóllehet, a jogalkotó két esztendeje megígérte, hogy rendezi a helyzetet. Ma a pénzügyi felügyeletnek sincsen komoly ellenőrzési joga, így gyakorlatilag csak az ilyen lehetőséget kínáló cégek tőkeerején és „jóindulatán” múlik, tudják-e fizetni a megígért részleteket az idős embereknek. Talán praktikusabb lenne egyszerűen eladni a lakást, majd a kamatjövedelemből visszabérelni az új tulajdonostól, hiszen sok nagy értékű lakás fillérekért bérbe vehető ma, így a lakásért kapott havi kamat akár fele is a tulajdonosnál maradhat.

Vásárlói klubok
Örökzöld sláger: fogjunk össze sokan, fizessünk havonta rendszeresen egy kis összeget, mondjuk, tíz éven át. A szervező cég pedig havonta kisorsolja, ki kapja meg a teljes összeget. Ez jól hangzik, de a gyakorlatban nagyon magas a „játék” jutaléka. Sokan egyszerű hitelként értelmezik e konstrukciót, pedig nem az. Egy tavalyi vizsgálat és bírságok nyomán szerencsére ma már ritkábbak az ilyen klubok. Tartós cikkek, járművek esetén a legjobb tudatosan takarékoskodni, vagy egyszerű banki hitelt felvenni, mert az elsőre olcsónak, ígéretesnek látszó vásárlói klubos konstrukció sok bosszúsággal is járhat.

Üdülőhasználati jog
Hosszú évek óta próbálják a legkülönfélébb rábeszélési eszközökkel egy-két vagy három hétre szóló, jellemzően 99 éves üdülőbérleti jogokat értékesíteni exkluzív hotelekben, üdülőkben. A time-sharing rendszerben ritka a klasszikus csalás, csak annyi a gond, hogy a különféle cseredíjak és egyéb költségek miatt mégsem ingyenes az annak mondott üdülés, és sokszor nehézkes a csere a rendszeren belül. Magyarán a „piacon” az egymillió forintért vásárolt jog ennek csak töredékét éri. Hirdetési újságokban és az interneten tucatnyi elcsábult „üdülőtulajdonos” próbál szinte bármi áron megszabadulni ettől az első hallásra nagyon jónak hangzó „befektetéstől”.

Termőföldvásárlás
Az uniós csatlakozás óta a növénytermesztés támogatásával több területén jobbak a művelés kilátásai, több termény ára emelkedett. De a támogatások csökkenhetnek. Aki nem termelésből akar megélni, annak nagyon speciális helyismeretre és ingatlanpiaci szakismeretekre van (lenne) szüksége ahhoz, hogy megítélje: nő-e a vásárolt föld értéke, és ha igen, mennyivel. 2011 után feltehetően felszabadul a piac, azaz nem csak magánszemélyek és nem csupán 250 hektár erejéig vásárolhatnak földet. Ez azonban nem jelent automatikus áremelkedést, így igen kockázatos befektetés a kizárólag mezőgazdasági területek megvétele. Amennyiben a terület átminősítését ígérik, ezt ellenőrizzük az önkormányzatnál. Zsebszerződésekkel néha kijátsszák az említett korlátozásokat, de egy tisztázatlan jogi helyzetű ingatlan sosem lehet biztonságos befektetés alapja.

Beszállás vállalkozásba
Nemcsak a hirdetési újságokban vagy az online apróhirdetésekben, hanem immár kéretlen e-levelekben is lehet találkozni a „tőkéstársat keresek” típusú hirdetésekkel. Akármilyen szimpatikus is a pénzszűkében lévő vállalkozó, akármit is állít, akármilyen garanciát kínál, idegen magánembereknek, ismeretlen cégeknek egy fillér vállalkozási tőkét se adjunk! Pénzünket így nem megsokszorozni, hanem inkább elveszíteni tudjuk egy pillanat alatt. A legtöbben ráadásul jó ismerősök vagy „ismerős ismerősei” miatt kerülnek ilyen lehetetlen helyzetbe.

Kéretlen levelek ajánlata
Ismeretlen vagy nem ellenőrzött feladótól kapott levelek, telefonos ajánlatok szinte minden esetben félrevezetőek. Ha valamivel biztosan lehet évi 50–100 százalékot keresni, vagy biztos a magas nyereség, akkor miért kürtölik ezt a lehetőséget világgá? Miért várják tőlünk, hogy másokat is beszervezzünk a „nagy üzletbe”? Miért minket választott az elűzött afrikai államférfi örököse, hogy csekély összeggel segítsünk neki hozzáférni a mesés örökséghez? „Kevés munkával sok pénzt” általában csak azok keresnek, akik kitalálták a „soha vissza nem térő” üzleti lehetőségeket. Nem is beszélve az olyan levelekről, amelyekben számlavezető bankunkként tűnik fel a levélíró, és egy megszólalásig valódinak tűnő, de álbanki web¬oldalra irányít minket „adategyeztetés” céljából, így lopva el bankszámlaszámunkat, jelszavainkat, hitelkártyánk számát és más személyes adatukat. A bankok sosem kérnek adategyeztetést e-levélben!

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.