A vulkántúra a ma is aktív területek, a Nápolyi-öböl fölé magasodó Vezúv és a Szolfatára kráterének felkeresésével kezdődik. „A nápolyi vulkanológiai obszervatórium meghívására szeretnénk választ kapni azokra a kérdésekre, amelyek a kráter mélyén zajló geológiai folyamatokra vonatkoznak, illetve milyen jelekből lehet következtetni egy újabb kitörés jellegére, erősségére és idejére” – nyilatkozta Lieber Tamás, az egyesület elnöke az utazás napján az MTI-nek.
A következő úti cél Szicília, ahol Európa vulkánóriásával, az Etnával ismerkednek a kutatók, majd a tűzhányó legszakavatottabb ismerői mutatják be tevékenységük “alanyát” a cataniai vulkanológiai obszervatóriumban. A több mint 3000 méteres csúcsrégió bejárása után az Etna leghosszabb, illetve legkülönlegesebb lávacsatornájába ereszkednek le a csapat barlangász tagjai.
A Lipari-szigeteknél a legfontosabb állomás a vulcanoi nagykráter lesz, amely a Vezúv melletti Szolfatárához hasonlóan az utóvulkáni jelenségek mintaterületének számít. Itt figyelhető meg, amint a mélyből feláramló kénhidrogénből gyönyörű “kénvirágok”, azaz kénkristályok keletkeznek.
A Salina-sziget megkerülésekor a sólepárló megtekintése után a két szabályos vulkáni kúp egyikének megmászása lesz a feladat. A szigeten költő tengeri madarakat a résztvevők között helyet kapó Magyar Madártani Egyesület két szakembere is megfigyeli.
A június 10-ig tartó expedíció zárásaként a Földközi-tenger világítótornyaként emlegetett Stromboli tűzhányó felkeresése szerepel a programban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
