Belföld

Ezért is mehetett Botka: egyre fogynak a belső harcoktól hangos MSZP hívei

Fél évvel a 2018-as parlamenti választás előtt nemcsak hogy egyik párt sem veszélyezteti a Fidesz vezető helyét, de a Jobbik és az MSZP még veszített is népszerűségéből. A szocialisták támogatottsága mélyponton van. Ezek a borzalmas adatok is közrejátszhattak abban, hogy Botka László lemondott a miniszterelnök-jelöltségről. A parlamentbe öt párt jutna be. Ez derül ki a Republikon Intézet szeptemberi közvélemény-kutatásából, amelyet az intézet médiapartnereként a 24.hu közöl elsőként.

A jelenlegi állás szerint a Fidesz-KDNP-nek továbbra sincs semmi oka arra, hogy a jövő tavaszi parlamenti választás kimenetele miatt aggódjon. A Republikon Intézet felmérése szerint a kormánypárt 31 százalékon áll a teljes lakosság körében, a pártválasztók között pedig 53 százalékon, ez 1-1 százalékpontos javulás az augusztusi adatokhoz képest.

Akik megzuhantak

Az MSZP-nek azonban már van miért idegeskednie: a pártválasztóknál 3 százalékpontot vesztett, 14-ről 11 százalékra zuhant, ez pedig a párt legrosszabb eredménye, amióta a Republikon méri a politikai erők támogatottságát. A teljes népességen belül kisebb, 1 százalékpontos volt a visszaesés, abban a körben 7 százaléka van az MSZP-nek. Ezek a borzalmas adatok is közrejátszhattak abban, hogy Botka László lemondott a miniszterelnök-jelöltségről. (Nem csupán a Republikon adatai lesújtóak az MSZP számára, a Medián is történelmi mélypontra mérte a szocialistákat.)

Az, hogy fogynak az MSZP hívei, nem új tendencia, a folyamat felgyorsulása és intenzitása azonban figyelemreméltó. A szocialisták támogatottsága négy hónapja folyamatosan csökken: májusban még 19 százalékon álltak a pártválasztók között, most pedig 11-en.

Nem lehet boldog a Jobbik sem, mert a teljes népességben megtartotta ugyan 9 százalékos eredményét, a pártválasztók között azonban szeptemberre 16-ról 15 százalékra csökkent a támogatottsága.

 

Akik lépkednek felfelé

Bár az LMP miniszterelnök-jelöltjének, Szél Bernadettnek szavait, miszerint képesek letarolni az országot, egyelőre nem igazolják a számok, a párt biztosan jobb formában van, mint az MSZP. Ha augusztusban tartották volna a választást, az LMP a pártválasztók között mért 5 százalékos eredményével épphogy bejutott volna a parlamentbe, szeptemberben viszont 6 százalékra számíthattak volna. Ugyanekkora növekedés tapasztalható a teljes népességben is: ott 4 százalékon állnak a zöldek.

Az LMP-vel továbbra is fej fej mellett halad a Demokratikus Koalíció, amelyik a szeptemberi adatok szerint szintén 6 százalékon áll a pártválasztók között, a teljes népességen belül pedig 4-en. Kicsit sikerült előremozdulnia a Párbeszédnek is, 1 százalékpontos emelkedéssel szeptemberben 2 százalékon állt a pártválasztók körében, a teljes népesség körében pedig – hasonló arányú növekedéssel – mérhetővé vált.

 

És akik csak úgy állnak

A Republikon mérései alapján nem tudott lendületet venni a Momentum, amely már hónapok óta 3 százalékon áll a pártválasztókat, és 2 százalékon a teljes népességet nézve. Ugyanígy egy helyben toporog az Együtt stabil 2 százalékos, illetve 1 százalékos támogatottságával, valamint a Fodor Gábor-féle Magyar Liberális Párt, amelyet mindkét csoportban 1-1 százalékra mértek.

Történt viszont elmozdulás a bizonytalanok számában: míg augusztusban a megkérdezettek 43 százaléka nem tudta, vagy nem akarta megmondani, kire szavazna, az őszi politikai szezon beindulásával szeptemberre ez a szám 40 százalékra csökkent.

Mindezek alapján, ha most vasárnap lennének a választások, öt párt jutna be a parlamentbe: a Fidesz, a Jobbik, az MSZP, az LMP és a DK.

(A kutatás 1000 fő személyes megkérdezésével készült, nem, kor, végzettség és településtípus szerint reprezentatív az ország felnőtt lakosságára nézve.)

Kiemelt kép: MTI/Krizsán Csaba

Ajánlott videó

Olvasói sztorik