Közélet

Magyarországot állította az amerikaiak elé példaként Francis Fukuyama

Split image of two men in dark suits: left is an older man outdoors with a red striped tie; right is a man indoors speaking at a podium with flags in the background.
Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP / Varga Jennifer / 24.hu
Donald Trump amerikai elnök (b) és Magyar Péter magyar miniszterelnök
Split image of two men in dark suits: left is an older man outdoors with a red striped tie; right is a man indoors speaking at a podium with flags in the background.
Artur Widak / NurPhoto / NurPhoto via AFP / Varga Jennifer / 24.hu
Donald Trump amerikai elnök (b) és Magyar Péter magyar miniszterelnök
Magyarországot hozta fel példaként Francis Fukuyama amerikai politikatudós egy podcastinterjúban, amikor arról beszélt, miként lehet választásokon keresztül fellépni a populista és autoriter politikai törekvésekkel szemben.

Magyarországra is kitért Francis Fukuyama az Ezra Klein Show című műsorban, amikor arról beszélt, hogy a populista és autoriter politikai irányzatokkal szemben milyen eszközök állnak a demokratikus társadalmak rendelkezésére.

A világhírű politikatudós szerint azokban az országokban, ahol a választások továbbra is szabadok és tisztességesek, a politikai fordulat legfontosabb eszköze maga a választás.

Az orbánizmus elutasítása

Fukuyama úgy fogalmazott, hogy Orbán Viktor 16 éves kormányzása alatt Magyarország autoriter állammá vált az Európai Unión belül.

A magyar helyzetet annak szemléltetésére használta, hogy szerinte még ilyen körülmények között is lehet választási úton politikai változást elérni. Értékelése szerint Magyar Péter széles politikai koalíciót tudott megszervezni, és olyan választási győzelmet aratott, amely az „orbánizmus” egyértelmű elutasítását fejezte ki.

A filozófus ezt a példát az amerikai politikai helyzettel kapcsolatban is felhozta, azt hangsúlyozva, hogy a választók hasonlóan erős üzenetet küldhetnek a populista politikával szemben.

Francis Fukuyama
Ying Tang / NurPhoto / NurPhoto via AFP Francis Fukuyama a Kölni Irodalmi Fesztiválon 2022-ben

Az elismerés hiánya táplálja a populizmust

Az interjú jelentős része Fukuyama régóta képviselt elméletével foglalkozott, amely szerint az embereket nemcsak gazdasági érdekek, hanem az elismertség iránti vágy is mozgatja.

A szerző a görög eredetű „tümosz” fogalmával írta le az emberi méltóság és társadalmi megbecsülés iránti igényt. Szerinte a modern populizmus egyik fő oka, hogy sokan úgy érzik, társadalmi helyzetüket és véleményüket nem ismerik el megfelelően.

Fukuyama szerint a láthatatlanság érzése és a státuszvesztés különösen erős politikai motivációvá válhat, amely a jobb- és baloldali populista mozgalmakat egyaránt táplálja.

A politikatudós arra is figyelmeztetett, hogy a liberális demokráciák stabilitását nemcsak a populizmus, hanem az állami cselekvőképesség gyengülése és a közösségi média polarizáló hatása is veszélyezteti.

Úgy véli, a demokratikus rendszereknek nemcsak gazdasági jólétet kell biztosítaniuk, hanem azt is, hogy az emberek egyenrangúnak és megbecsültnek érezzék magukat.

Az MI jelentheti a következő nagy próbatételt

Fukuyama az interjúban külön kitért a mesterséges intelligencia gyors fejlődésére is. Szerinte az MI és a biotechnológia hosszabb távon olyan társadalmi egyenlőtlenségeket hozhat létre, amelyek

megkérdőjelezhetik az egyenlő emberi méltóság liberális elvét.

Aggályosnak nevezte az autonóm, úgynevezett ágensi mesterséges intelligencia terjedését is, valamint azt, hogy a technológiai vállalatok és a nagyhatalmak versenye háttérbe szoríthatja a biztonsági szempontokat.

A filozófus úgy látja, hogy a veszélyek miatt a jövőben nemzetközi együttműködésre és hatékonyabb állami szabályozásra lesz szükség.

Itt állíthatod be, hogy a Google kereső elöl hozza a 24.hu-s találatokat

Ajánlott videó

Olvasói sztorik