A harmadik osztályos Maya másfél évvel ezelőtt mondta magára először, hogy kövér, de a szülei eleinte nem vették túl komolyan a kijelentéseit. Persze ducibb egy kicsit az átlagnál, de hát fejlődésben lévő szervezet, meg kicsi is még, azt sem tudja, mit beszél – gondolták. Aztán a helyzet durvulni kezdett.
A szülők kétségbeesésükben óvatos nyomozásba kezdtek, finoman, de irányítottan beszéltették, így derült ki, hogy Maya rendszeresen kapott bántó megjegyzéseket lány osztálytársaitól az alkata miatt. Disznónak, malacnak csúfolták, megalázták, amikor csak tehették. Az elmérgesedett szituációt pedig tovább tetézte a testnevelőtanár elmés megjegyzése, miszerint: a kislány “felmentést kap a kötélmászás alól, mert kövér.”
A bántásnak hamarosan súlyos következményei lettek. Maya tavaly 54 napot hiányzott az iskolából, mert szó szerint megbetegítette magát. A szülőknél pedig betelt a pohár, február óta pszichológushoz járnak kilenc éves lányukkal.
Gabit két évvel ezelőtt, hetedik osztályban pécézte ki magának egy lány az osztályából. Mindig is kitűnő tanuló és egy kicsit visszahúzódó, szótlan lány volt. Társai nem nagyon keresték a társaságát, leginkább arra használták, hogy a leckét az órák előtt gyorsan lemásolják róla. És bár utólag kiderült, hogy mélyen érintette a dolog, sosem mesélt róla otthon, magába fojtotta az érzéseit.
Azt is véletlenül, egy másik szülőtől tudtuk meg, hogy az egyik lány UEG (Utáljuk Együtt Gabit) klubot próbált szervezni az osztályon belül
– emlékezett vissza az édesapa, majd egyből hozzátette: hatalmasat csalódott az iskolában. Meg a tanárokban, akik a kialakult helyzetet nem kezelték, inkább eltolták maguktól. Érthetetlen például, hogy az osztályfőnök miért nem értesítette a szülőket az egyre növekvő konfliktusról. De ami még ennél is rosszabb, hogy ugyanez a pedagógus a többi gyerek füle hallatára Gabit nevezte meg az osztályközösség bomlasztó elemének. Őt egyébként később, a szülők aláírásgyűjtésének köszönhetően el is távolították a posztjáról.
A szülők végül kivették Gabit az iskolából. Új közösségében nagyon jól érzi magát, a múlttal azonban nem hajlandó szembesülni, minden beszélgetéstől elzárkózik, ami feltépheti a sebeket.
Átlagon felüli teljesítménye miatt gyötörték a most tizenhat éves Annát is. Nyolcadikban az iskola legjobb tanulójának választották, amiért az osztálytársai, de főleg a lány legjobb barátnője ellene fordultak. Annát a depresszióig szekálták, aki napokig csak sírt a szobájában az utálkozó hangú Facebook-levelek miatt. A kislányt középiskolai osztályában már nem piszkálják, de az osztályon belüli zaklatás itt is jelen van, annyi különbséggel, hogy most éppen nem Anna, hanem egy visszahúzódó osztálytársnője a célpont.
Készségfejlesztő programmal akarják megelőzni a zaklatást
A három történet mindegyike tipikus példája az iskola falain belüli zaklatásoknak, ami az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2015-ös kutatása alapján egyáltalán nem ritka jelenség. A iskolai bántalmazást feltérképező tanulmány szerint a felső tagozatos iskolások 15,2%-a heti rendszerességgel bántalmazás áldozatává válik.
A kommunikációs eszközök fejlődésével az iskolaudvarokról az online felületekre is áttevődtek a konfliktusok. Az online és a „hagyományos”, offline bántalmazás között vannak különbségek, ám gyakori, hogy szereplői ugyanannak az iskolai kortárs közösségnek a tagjai
– tudtuk meg az Oktatási Hivataltól.
Épp ezért a hivatal úgy döntött, csatlakozik az Enable (a tanulási és szabadidős környezetben jelentkező bántalmazás elleni európai hálózat) elnevezésű projekthez, mely az iskolai és online zaklatás vizsgálatát tartalmazó és komplex programot kidolgozó kezdeményezés, ami alapvetően az idősebb korosztályt célozza, a 7. évfolyamtól kezdődik. Eddig öt európai országban tesztelték, itthon pedig nem sokkal a tanév vége előtt, 2017 tavaszán indították el, összesen 34 iskola részvételével.
A szakmai program alapvetően az osztálytermi foglalkozásra épül, de egyes intézményekben kortárs-segítő rendszert is kiépítenek majd, akik önként vállalkoznak arra, hogy segítenek a konfliktusok kezelésében. A foglalkozások a társas és emocionális kompetenciák fejlesztésére irányulnak, lényegük, hogy megerősítsék a szociális és érzelmi készségeket, középpontban az önbizalom, a stressz – és konfliktuskezelés, az együttérzés és a kitartás kérdéseivel.
A résztvevő iskolákban a diákok a tanév végén bemeneti kérdőívet töltöttek ki. 2017 augusztusában sor kerül az iskolapszichológusok és pedagógusok felkészítésére, a foglalkozások pedig a 2017/2018-as tanévben indulnak
– olvasható az Oktatási Hivatal szerkesztőségünknek küldött válaszában. Eszerint, ha a tesztüzem beválik, akkor később még több iskolában bevezethetik a módszert.
A program szükségességét egyébként a korábban már említett OFI kutatás eredményei is alátámasztják. A diákok és a tanárok zaklatásról alkotott fogalmai és reakciói ugyanis több ponton eltérnek egymástól.
- A diákok szerint a legsúlyosabb bántalmazás a virtuális bántalmazás, ezt követte a fizikai, majd pedig a társas verbális bántalmazás. Míg a tanárok a fizikai bántalmazást tartották a legsúlyosabbnak, ezen belül is a testi erőszakot.
- A diákok a bántalmazás típusától függetlenül komolyabb reakciót várnának el a tanároktól. Mind a fizikai bántalmazás, mind pedig a virtuális bántalmazás esetén többen vártak el büntetést, mint ahányan tapasztaltak.
- A kutatás rákérdezett mind a tanároknál, mind pedig a diákoknál arra, hogy a rendszeresen bántalmazott diákok esetében miért bánják ezeket a diákokat a társaik. A tanárok többsége szerint a bántalmazás oka a diákok mássága, eltérő viselkedése, míg a diákok szerint a bántalmazás oka nem a bántalmazott személyében keresendő, hanem a csoportnyomás, a megfelelési vágy.
