Budapest, 2012. március 30.
Orbán Viktor miniszterelnök újságot olvas, mielõtt élõ adásban interjút ad a Magyar Rádió stúdiójában, az MR1-Kossuth Rádió 180 perc címû mûsorában.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Belföld

Orbán miatt mélyrepülésben a sajtószabadság

Farkas György
Farkas György

újságíró, hírfőnök. 2017. 04. 26. 15:01

2010 óta 48 helyet rontottunk, a térség országai közül az utolsó előtti helyen állunk.

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) nemzetközi újságíró-jogvédő szervezet Párizsban kiadott éves jelentése szerint a világban mindennapossá váltak a média elleni támadások, miközben nőtt az “erős emberek” sajtóbefolyása.

A 2017-es sajtószabadság-index alapján Magyarország a 180 állam közül a 71., a közép-európai térségben az utolsó előtti (Ausztria a 11., Szlovákia a 17., Csehország a 23., Szlovénia a 37., Románia a 46., Lengyelország az 54., Szerbia a 66., Horvátország a 74.) helyen áll. 2010-ben a 23. helyen álltunk.

Összesen ötven országban szabad a sajtó, jellemzően észak-amerikai és európai országokban, de Ausztrália és Dél-Afrika is ide tartozik.

A szervezet úgy fogalmaz, az

igazságon túli, a propaganda és a szabadságjogokat elnyomó korszakba érkeztünk, különösen a demokráciák.

Fennáll a veszély, hogy kritikus ponthoz érnek azon országok, különösen a vezető demokráciák, ahol sajtószabadság van. Mutatójuk már az előző években kezdett csökkenni, de most nagyobbat esett, mint valaha, és látszólag semmi sincs, ami megállíthatná ezt a folyamatot. A sajtó felügyeletét célzó megszállottság és a források bizalmasságához fűződő jog csorbítása hozzájárult az index folytatódó csökkenéséhez sok, korábban jellemesnek mondott országban.

A médiaszabadság romlása különösen érzékelhető az európai demokráciákban, és még a legjobbak, a hagyományosan az élbolyba tartozó észak-európai országok is néhány helyet visszaestek: Hollandia hármat lépett lejjebb, Finnország pedig kettőt, amivel el is veszítette hat éve tartó elsőségét.

Ezzel együtt a médiaszabadság megsértését jelző index Európában még mindig a legalacsonyabb, jóllehet öt év leforgása alatt jelentősen, 17,5 százalékkal nőtt.

Az RSF szerint Donald Trump hatalomra kerülése az Egyesült Államokban és a Brexit-kampány Nagy-Britanniában azzal járt, hogy csúnyán elverték a port a médián, rendkívül ártalmas médiaellenes vita bontakozott ki, amely belesodorta a világot

az igazságon túli, hamis hírek és dezinformációk korszakába. 

Sajtószabóságok – Orbán barátai megtették a magukét

A sajtószabadság mindenütt csorbult, ahol “tekintélyelvű erősember-modell diadalmaskodott”. Ezzel összefüggésben említi a szervezet azt, hogy “Jaroslaw Kaczynski Lengyelországa” hét helyezést zuhant az idén.

A lengyel kormány – miután propagandaeszközeivé változtatta a közszolgálati rádió- és tévéállomásokat – megpróbálja pénzügyileg megfojtani azokat a független újságokat, amelyek ellenezték a reformjait.

Az elvetélt puccs utáni Törökország is lejjebb került négy hellyel, a tekintélyelvű rezsimek táborába csúszott, és a sajtóban alkalmazottak “legnagyobb börtönévé” vált. Oroszország szilárdan tartja magát a 148. helyen a lista vége felé.

Az ütem, amellyel a demokráciák közelednek a fordulóponthoz, riasztó mindazoknak, akik tisztában vannak azzal, hogy amennyiben a sajtószabadság nincs szavatolva, nem garantált semmilyen más szabadság sem

– figyelmeztetett Christophe Deloire főtitkár.

A Magyarországra vonatkozó fejezetben azt írják, hogy Orbán Viktor 2010 óta folyamatosan fogta szorosabbra a médiát. A szervezet szóvá tette, hogy Magyarország legbefolyásosabb napilapjának, a Népszabadságnak a nyomtatott és online kiadását” is a Fidesz-rezsim hallgattatta el, miközben a regionális lapok legnagyobb kiadóját, amely akkoriban a sajtópiac több mint ötven százalékát birtokolta, eladták egy cégnek, amely szoros kapcsolatokat ápol a kormányzó Fidesszel, és amelyet a miniszterelnök egyik legközelebbi tanácsadója tart ellenőrzése alatt. Az RSF kitér arra, hogy a Figyelő gazdasági hetilapot “egy gazdag üzletasszony, a miniszterelnök közeli bizalmasa szerezte meg”.

Az RSF sajtószabadság-térképén 180 ország közül 72-t tüntettek fel piros, illetve fekete színnel mint “súlyos” vagy “nagyon súlyos” helyzetűt. Ide sorolja a szervezet Kínát, Oroszországot, Indiát, a Közel-Kelet, Közép-Ázsia és Közép-Amerika szinte minden országát és Afrika országainak kétharmadát. A múlt évhez hasonlóan a skandináv országok (Norvégia, Svédország, Finnország és Dánia) találhatók az élbolyban, míg leghátul kullog Eritrea és Észak-Korea, ahol – írja az RSF – “akár egy külföldi rádió hallgatása miatt is egyenesen koncentrációs táborba” kerülhet az ember.

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Iraqi security forces arrest suspected militants of the al Qaeda-linked Islamic State in Iraq and the Levant (ISIL) during a raid and weapons search operation in Hawija April 24, 2014. The operation led to the arrest of wanted figures and the seizing of various weapons and ammunition, according to an Iraqi security forces officer.   REUTERS/Yahya Ahmad (IRAQ - Tags: CIVIL UNREST POLITICS)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.