nyugdijasok(430x286)(2).jpg (nyugdíjas, )
Belföld

120 ezer forinttal ér kevesebbet egy nyugdíjas a kormánynak

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2016. 11. 29. 18:58

Korábban a témában:

A nyugdíjasok valószínűleg visszasírják azokat az időket, amikor még a átlagbér-növekedést is figyelembe vették a következő évi nyugdíjemelésnél, nem csak az inflációt. Jelenleg ugyanis nagyon alacsony az infláció, és kivételesen a kormány sem tervezte túl a jövő évre, így a költségvetésben rögzített 0,9 százalékos pénzromlás mértékével nőhetnek csak jövőre az időskori és nyugdíjszerű / nyugdíjhoz kötött ellátások.

Vagy (amennyire most tudni lehet, és ahogy Orbán Viktor az Idősek Tanácsa keddi ülése után bejelentette) legfeljebb az ideivel megegyező mértékű, azaz 1,6 százalékos nyugdíjemelésről lehet szó, mivel a kormányfő korábban szabott feltételei teljesültek – eredményesek voltak a VKF-tárgyalások, a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletek elfogadták a kormány ajánlatát, mind a béremelés, mint az adócsökkentés vonatkozásában. A kormány egyébként szerdán dönthet a nyugdíjemelésről – eddig csak ez a két alternatíva merült fel: 0,9 vagy 1,6 százalék, miközben a minimálbér 15, a bérminimum 25 százalékkal nő jövőre, és nem kizárt, hogy átlagosan két számjegyű lesz a bérnövekedés, azaz minimum 10 százalékos.

Évi 120 ezer forinttal kevesebb jár ha nyugdíjról van szó, nem bérről

S hogy ez mennyit jelenthet összegszerűen? Kiszámoltuk néhány emblematikus összegre. Például a minimálnyugdíjnak megfelelő havi 28 500 forintra (ami 2008 január elseje óta nem nőtt, és semmi jelzés nincs egyelőre arra, hogy jövőre nőne), aztán egy kisnyugdíjnyira (50 ezer forintra), a nettó minimálbérnek, illetve bérminimumnak megfelelő összegre, kerek százezer forintra, és megnéztük továbbá azt is, mi a helyzet, ha valaki az átlagnyugdíjnak, illetve az átlagbérnek megfelelő összeget kap. Mennyi pluszra számíthatnak ők havonta jövőre, attól függően, hogy nyugdíjasok vagy még munkavállalók.

Gyakorlatias példával élve: tegyük fel, hogy valaki 50 év szolgálati idővel rendelkezett (ekkor a kezdőnyugdíj az átlagkereset 100 százalékával egyenlő), idén év elején nyugdíjba ment, és most az átlagkeresetnek megfelelő a járadéka (azaz 171 054 forint). Nézzük meg, mennyit veszít ő jövőre azzal, hogy nyugdíjas lett, vagyis mennyivel kap kevesebbet kézhez ahhoz képest, mintha még dolgozna.

Az ő példájánál maradva látszik, hogy a béremelés és a nyugdíjemelés különbözetén éves szinten 178-192 ezer forintot veszthet. De még ha az átlagnyugdíjnak megfelelő összegről van is szó, akkor is évi 119-129 ezer forinttal nő kevesebbel a nyugdíjas ellátása, mint a dolgozó bére. És ha az MNB 2,3 százalékos inflációs előrejelzését vennék figyelembe (erről egyelőre nincs szó), akkor sem sokat javul a helyzet.

Mennyibe kerülne, hogy a nyugdíjasok ne maradjanak le?

Merjünk nagyot álmodni, tegyük fel, hogy lesz a nyugdíjasoknak is két számjegyű, azaz mondjuk 10 százalékos emelés. Ez kb. 300 milliárd forintba kerülne éves szinten (az idei évre a nyugdíjkassza járadék típusú kiadására 3007 milliárd forintot terveztek a költségvetésbe).

Ehhez képest a béremelés kompenzációjaként adott 5 százalékos munkáltatói járulék (valójában szociális hozzájárulási adó) csökkentése kb. 500 milliárd forint mínuszt jelent a költségvetésnek. A társasági nyereségadó egykulcsossá tétele pedig 145 milliárd forintos mínuszt jelenthet Varga Mihály becslése szerint. Ha innen nézzük, nem világos, miért csak a nyugdíjasok életszínvonalára nincs 300 milliárd forint.

Igaz, ha átlagban bő 8 százalékos béremelés lesz, akkor az 500 milliárdos mínusz már el is tűnik. Erre pedig jó esély van, hiszen két számjegyűt rebesgetnek. Ilyen mértékű jótékony hatást a nyugdíjemeléstől nemigen lehet várni, bár a költések révén áfában az is jelenthet pluszt a költségvetésnek.

Az előző években bőkezű volt a kormány

És persze az is igaz, hogy 2011 és 2016 között eléggé bőkezű volt a kormány a nyugdíjemeléssel, hiszen göngyölítve 9,6 százalékkal többet adott, mint amennyi végül is lett az infláció. De ez nem vigasz most, amikor nagyon el fognak szakadni egymástól a nyugdíjak és a bérek. És akkor sem, ha azt nézzük, hogy 2011-ben 141 100 forint volt az átlagos nettó kereset (családi kedvezmény nélkül), ami mostanra (szeptemberi KSH-adat) 171 500 forintra emelkedett (tavaly éves szinten pedig 162 300 forint volt).

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adatai szerint 2011 decemberében az átlagos teljes öregségi nyugdíj 102 ezer forint volt (a nettó átlagkereset 72,47 százaléka), míg 2015 decemberében pedig 119 ezer forint (a nettó átlagkereset 73,36 százaléka). Ami 16,7 százalékos növekedést jelent. Miközben a béreknél csak 15 százalékos volt az emelkedés átlagban. Szóval, ha innen nézzük, pár évig a nyugdíjasok kicsit jobban jártak. Átlagban.

De ha a jövő évi emelésre gondolunk, az utóbbi 5-6 év biztosan nem vigasztalja őket. Másrészt volt már arra példa az elmúlt években, hogy jóval alacsonyabb lett az infláció, mint amit terveztek. 2013-ban pl. a pénzromlást 3,5 százalékkal felülmúló nyugdíjemelés is belefért a büdzsébe. Szerdán talán kiderül, most hogyan állnak ehhez a kérdéshez.

Update: Orbán Viktor az Idősek Tanácsa ülésén azt ígérte kedden, hogy 1,6 százalékos lesz a nyugdíjemelés. És még idén kapnak az idősek 10 ezer forintnyi Erzsébet-utalványt. Ezek szerint a kormány is rézi, hogy kevés, amit a nyugdíjasoknak ajánlottak.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.