A KSH legfrissebb jelentése szerint 2016 szeptemberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 257 900 forint volt, 6,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.
Az év első kilenc hónapjában a bruttó átlagkereset szintén 257 900 forint volt, ami 6,1 százalékkal több, mint egy éve.
A növekedésre a statisztikusok a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7 százalékos emelése, a fegyveres testületek illetményemelése, az egészségügyi és a szociális területen dolgozók részére kifizetett emelt bérkiegészítés, illetve kiegészítő pótlék is hatással volt.
Amit még kiemeltek:
Amit nem emeltek ki:
Január–szeptember, részletek
- Nincs változás abban, hogy a bruttó átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (515 100 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén a legalacsonyabbak (150 800 forint).
- A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 145 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, ennek összege átlagosan 9500, illetve 9400 forint.
- Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 171 500 forint volt. 2016-ban a családi adókedvezmény igénybevételének szabályai – elsősorban a kétgyermekes családok esetében – módosultak, befolyásolva a nettó keresetek nagyságát és változását. A kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlagot 178 700 forintra becsülték. Nettóban 7,7 százalékos volt a keresetnövekedés.
- A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 271 200 forint (6,0 százalékos növekedés), a munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,9% volt.
- A rendszeres bruttó (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek 0,1 százalékponttal kisebb ütemben nőttek, mint a bruttó átlagkeresetek.
Elemzők: jövőre két számjegyű is lehet a bruttó béremelkedés
Jövőre a járulékcsökkentési és béremelési megegyezés megvalósulásával a bruttó bérek éves átlagos növekedése akár két számjegyű is lehet, miközben az éves átlagos infláció 2 százalékra emelkedhet – írta a KSH kedden kiadott szeptemberi bérstatisztikai adatait kommentálva Oszlay András, a Takarékbank elemzője.
Hozzátette, az idén is legalább 7 százalékot elérő reálbér-növekedési ütem várható. Ezzel a háztartások fogyasztásának bővülése továbbra is meghatározóan járul hozzá a gazdasági növekedéshez – jegyezte meg.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött értékelésében azt emelte ki, hogy Az első kilenchavi 6,1 százalék után a bruttó bérek átlagos növekedése az év végére elérheti a 6,4 százalékot.
Megjegyezte, a bérek átlagos emelkedését továbbra is elsősorban az állami szféra dominálja, ahol egy év alatt 9,1 százalékkal nőttek a keresetek szeptemberre. Az emelkedés azért magasabb, mint az előző hónapokban, mivel szeptemberben újabb béremelési kör zajlott le a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók között.
Arra is felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkaerő iránti kereslet éves összevetésben bővül, de az utóbbi három hónapban enyhe lecsúszás figyelhető meg, azaz havi alapon némileg mérséklődik a foglalkoztatás.
Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője is azt állapította meg, hogy a minimálbér 15 százalékos és a garantált bérminimum 25 százalékos emelése is abba az irányba mutat, hogy jövőre még tovább gyorsulhat az idei év végén látott béremelkedési tempó, miközben munkaerőpiac még feszesebbé válhat, az átlagos munkanélküliségi ráta 5 százalék alá csökkenhet 2017-ben.
Az Erste prognózisa szerint jövőre 2,8 százalékkal nőhet a GDP az átlagos infláció pedig elérheti az 1,9 százalékot. Ürmössy Gergely azonban hangsúlyozta, hogy a GDP és inflációs előrejelzésünket is megemelhetik, ha a béreken a vártnál erősebben gyűrűzik végig a kormányzat által adott impulzus.
