Fonyód, 2010. augusztus 14.
Vendégek a fonyódi strandon. Fonyódról az első írásos említés László király 1082-ben kelt összeíró levelében található Funoldi néven. A törökkel vívott másfél évszázados harcokban a település teljesen elpusztult. Az élet a 18. század második felében kezdett visszatérni. A fejlődést ösztönözte az 1861-ben megépült Buda-Nagykanizsa vasút. 1896-ban megépült a vasút Kaposvár felé is. 1905-ben vált önálló kisközséggé, majd 1928-ban nagyközséggé. 1989-ben nyerte el a városi rangot.
MTI Fotó: Demecs Zsolt
Belföld

Megunták a magyarok, hogy ájulásig kell dolgozniuk a Balatonnál

Mázsár Tamás
Mázsár Tamás

újságíró. 2016. 06. 17. 14:48

Korábban a témában:

Kedves Vendéglátosok! Végre itt van az a pont, amikor nekünk van igazunk, most kell az összes szarházi haszonleső vállalkozót megfingatni ! Ne dolgozz szar pénzért, mindenki álljon ki a maga pénzéért, amit tud, kérje meg érte azt a pénzt amit gondol! Ha nem adják meg, zárja be az éttermet,

– írta egy kommentelő egy Facebook csoportba.

A helyzet azért nem ilyen egyszerű, de az biztos, hogy talán soha nem látott feszültség van a balatoni munkáltatók és az alkalmazottak között. Az idei szezon kezdetén is körbejárta a sajtót, mi is foglalkoztunk a témával: megint munkaerőhiány sújtja a balatoni vendéglátást. A tóparti vendéglátósok arról panaszkodnak, hogy nem találnak munkaerőt a szezonmunkára, mert képtelenség annyit fizetni nekik, mint amennyit külföldön kapnak a munkájukért. Míg a munkaadók álláspontját az érdekvédelmi szervezetek képviselik, a vendéglátásban dolgozók a szakmák alapján szerveződő Facebook csoportokban adnak hangot véleményüknek. Ezek azt sugallják, hosszú évek alatt alakult ki ez a tarthatatlan helyzet.

De mi a baj?

Nagy gondot jelent a több mint háromezer dél-balatoni vendéglátóhely és üzlet számára, hogy nyugatra vándorol a szakképzett munkaerő, mondták a Kereskedelmi és Vendéglátó Vállalkozók Somogy Megyei Érdekképviseletének szerdai szezonnyitó fórumán.

A kormány ezzel szemben azt állítja, nem azért vannak kevesebben a Balatonon, mert kimennek a magyarok, hanem mert

annyira dübörög a gazdaság, hogy nem bír mit kezdeni a kereslettel a sok vendéglátóhely.

Ellentmondásos információkat hallani, van, aki szerint 400 ezer forintot is lehet keresni egy hónap alatt, más meg azt írja, ember nem keres ennyi pénzt a Balatonnál. Se.

How much is the fish?

A Pénzcentrum információi szerint a Balatonnál (is) a felszolgálók keresnek a legjobban: iparági információk szerint ők a teljes szezon átlagában, az alapbért és a jattot is beleszámítva körülbelül 600-650 forintos órabérért güriznek. A pincéreket a szakácsok követik, nekik 450-500 forintos órabér jut, míg a legkarcsúbb, óránként 250-300 forinttal teli borítékot a kisegítő személyzet (mosogatók, konyha-, és kézilányok) kapja.

Vagyis, ha azt vesszük, hogy a balatoni főszezon három hónap – ami azért erős túlzás –, akkor 3 hónap alatt, összesen 1200 munkaórával egy felszolgáló körülbelül 750 ezret, egy szakács nagyjából 570 ezret, míg egy konyhalány nagyságrendileg 330 ezer forintot keres a magyar tenger partján. Ennek nagy részét feketén, úgy, hogy a szállás nincsen benne.

Tízen állnak sorba a helyedre, akiket nem kell bejelentenem

– így kommentált egy munkaadó egy a munkakörülményekre panaszkodó bejegyezést Facebookon. Viszont ez már nem igaz.

A helyzet most már inkább az, tudsz-e hozni még valakit?

A balatoni munkáról évekig az volt a vélemény, hogy bár sokat kell dolgozni, a pénz jó, a nap süt, a lányok meg szépek.

És habár a nap még mindig süt, a pénz már nem jó, és nem sokat kell dolgozni, hanem “ájulásig” kell melózni.

Egy másik Facebook-bejegyzés szerint a magyar lakosság 99 százalékának fogalma sincsen, milyen körülmények között kell dolgozni a Balatonon. Azt írják, nincsen pihenőnap, 30-ból 30 napot kell melózni. Sok helyen nem is ülhetnek le a felszolgálók egész nap, a napi munkaidő általában 11-14 óra. Heti fél szabadnap jut általában, de csak akkor, ha nincsen annyi vendég. Ez azt jelenti, hogy havonta egy felszolgáló 310-380 órát dolgozik pihenőnap és szabadság nélkül.

via GIPHY

Ezért bejelentik őket 4-6 órás műszakra, szakmunkás minimálbéren.

A felszolgálók fizetéséről azt írja, a legerősebb hónapban (július) kapnak jó esetben 260 ezret, legkevesebb 310 óra munkáért. Ez 840 forintos órabér. Ha teljes szezont nézünk, akkor körülbelül 600-650 forintos órabérért kapnak a pincérek.

Állítólag a konyhalányok, kézilányok dolgoznak a legtöbbet.

Reggel 7-re vagy 8-ra mennek, és általában este 10-kor indulnak haza. Sok helyen velük is takaríttatják a konyhát, a hűtőt vagy a raktárakat. Havi legkevesebb 400-420 órát dolgoznak, 110 ezer forintért. Tőlük nem vonnak le szálláspénzt, igaz, ebből már nehéz is lenne. Körülbelül 250-270 forintos órabért kapnak.

Sok lehúzós magyar geci, akik azt hiszik, a nyolcadik házukat is kitermeli majd nekik a rabszolga magyar,

húzza fel magát a bejegyzés írója, majd folytatja: a szakácsok bérét a szezonhoz igazítják. Júliusban és augusztusban kapják a legmagasabb bért, 150-180 ezer forintot. Sokszor reggel 7-től este 11-ig dolgoznak.

A 24.hu-nak nyilatkozott egy vállalkozó, akinek ez a negyedik szezonja a Balatonnál. Zsolt, aki pizzériát üzemeltet az egyik strandon, lapunknak elmondta, nem az a baj, hogy munkaerőhiány van, hanem, hogy

szakképzett munkaerőből van hiány.  

Vagyis olyan embert nehéz találni, akinek nem kell elmagyarázni, hogyan kell kivinni egy tálcát, vagy hogyan kell megsütni egy pizzát. Alkalmazottjai napi 10-12 órát dolgoznak, napi nettó hatezer forintért, vagyis egy hónap alatt 180 ezer forintot kapnak kézhez. Szerencsésnek tartja magát, mert függetlenül attól, hogy ez egy szezonális munka, a dolgozók minden évben visszatérnek hozzá. Kiemelte, ha valaki

elmegy a téli szezonba mondjuk Ausztriába dolgozni, az egyrészt megteheti, hogy nem csinál semmit egész nyáron, másrészt pedig tényleg nem fog 180 ezer forintért melózni.

Elmondta, azért az is látszik, hogy az emberek későn kapcsolnak, az utóbbi hetekben nyolcan kérdezték meg tőle, van-e valamilyen munka, de ilyenkor már a legtöbb étteremnek megvan a csapata.

What is pa-pa-pacal?

A vendéglátás nehéz munka. Ezzel a részével nem igazán érdemes foglalkozni, mert ezt csak a hülye nem tudja. Aki már dolgozott ebben a szakmában, vagy volt étteremben, fesztiválon, kocsmában, bárhol, annak látnia kellett, hogy ez az egyik legnehezebb szakma. Emberekkel kell foglalkozni, ami már önmagában nem egyszerű, 8-12 órát kell állni, rohanni ide-oda, tényleg

brutálisan megterhelő.  

A szakácsokról nem is beszélve, akik 40 fokban állnak a tűzforró olaj mellett, embertelen. A baj az, hogy sok munkaadónál mindezt nevetségesen kevés pénzért kell vállalniuk.

A bejegyzés írója szerint a tulajdonosok megkérik a dolgozókat, hogy lehetőleg minimális tételt üssenek be a pénztárgépbe. Állítja, az éttermek adótanácsadó cégeket bíznak meg, akik elmondják, mit kell hazudni, ha esetleg jön egy ellenőrzés a NAV-tól.

“Most mutassuk meg” – írja egy másik kommentelő. Nem megyünk el dolgozni, aztán a tulajok majd szép lassan lehúzzák a rolót.

Valahol egyébként érhető ez, hiszen eddig azért dolgoztattak 120 ezer forintért 360 órát, mert megtehették. Most viszont egy kicsit mintha elkezdett volna rezegni a léc, mert az emberek azt mondják, elmegyek mosogatni Ausztriába háromszor ennyiért, fele ennyit kell dolgoznom, és

nem tesznek ki az utcára azután, hogy az utolsó petárdát is fellőtték augusztus 20-án.

Hány bubis legyen?

Miközben az utóbbi években mást sem hallani, csak hogy mennyit emelkedtek az ingatlanárak, a balatoni vendéglátósok olcsón szabadulnának éttermeiktől. Egy év alatt 9 százalékkal csökkent a vendéglátó-ipari egységek kínálati értéke. Az ingatlan.com 2012-től összesen több mint ötszáz eladásra meghirdetett étterem, kocsma és szálloda adatait vizsgálta meg, eszerint idén tavasszal több mint 100 Balaton-közeli vendéglátó-ipari egységet kínáltak eladásra a tulajdonosok.

A Balaton-környéki vendéglátó-ipari egységeket átlagosan 63 millió forintért árulták a tulajdonosok, ez 27 százalékkal elmarad a kínálati ártól. 

Balogh László, az ingatlan.com szakértője szerint a visszaesés részben azzal magyarázható, hogy a vendéglátóipar munkaerőhiánnyal küzd. A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet elemzése szerint összefüggésben lehet azzal, hogy a vendéglátásban dolgozók egyre többen vállalnak munkát külföldön, ez pedig sok vállalkozót arra kényszerít, hogy feladja korábbi tevékenységét. Vagyis könnyen lehet, hogy eljutottunk oda, hogy

már senki nem akar 120 ezer forintért belehalni a munkába, így viszont már nem éri meg a vállalkozóknak. 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

CANNES, FRANCE - MAY 21:  Nicole Kidman departs after the 'How To Talk To Girls At Parties' screening during the 70th annual Cannes Film Festival at on May 21, 2017 in Cannes, France.  Celebrities, fans and the movie world have descended on Cannes for this year's festival of the screen. For seventy years The Croisette Boulevard has always been the centre of athe place watch the rich and dandy and people from all walks of life to promenade.  (Photo by Christopher Furlong/Getty Images)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.