szigetszentmiklós (szigetszentmiklós, )
Belföld

Szigetszentmiklósi gyerekbántalmazás – Megszólaltak a szülők

24.hu
24.hu

2016. 04. 01. 09:02

A pár azt állítja, nem molesztálták és nem bántalmazták gyermekeiket.

Megtörték a hallgatást és interjút adtak azok a szülők, akiket a szigetszentmiklósi gyerekbántalmazásért ítéltek el, és akiknek ügyét most újratárgyalják. A pár a Borsnak beszélt, mindketten azt állítják, életük egy hajszálon múlik, pedig nem kö­vették el a szörnyűségeket. Elegük van és rettegnek, de nem akarnak tovább bujkálni.

 Tagadnak

A nő elmondta, 16 éve ismerte meg párját, akitől hét gyermeke született, de egyikük meghalt. Magát hibáztatja, amiért elhanyagolta a gyerekeket, férje ugyanis éjjel-nappal dolgozott. A férfi állítja, nem igaz, hogy többször bántalmazták őket, ha így lett volna, azt a tanárok észreveszik. Az egyik fiát azonban valóban felpofozta, mert a gyerek kést fogott rá. A gyermekek molesztálásáról kapcsolatos kérdésre azt mondták, őket igazolja az orvosszakértői vélemény, amely nem tartja életszerűnek, hogy ha ezek a dolgok megtörténtek, miért nincsenek az anális behatolásra utaló markáns nyomok a gyerekeken. “Ez a patkányevés egy marhaság. Itt nincsenek patkányok, szemben van egy óvoda, kérdezzék csak meg, láttak-e valaha a környéken rágcsálókat” – nyilatkozta a nő.

Az anya beszélt arról is, hogy egy tizenhat személyes zárkába került, ahová terhesen vonult be és a rabtársak – ahogy ő fogalmazott – kiverték belőle a gyereket. A férfi azt mondta, őt is bántottak, annyira, hogy kis híján belehalt.

Szexuális erőszakból kiskorú veszélyeztetése

Ahogy arról korábban beszámoltunk, újságírók lepték el tavaly február 24-én a Budapest Környéki Törvényszéket, hogy megtudják, milyen sors vár a “szigetszentmiklósi horrorszülőkként” elhíresült párra. A tárgyalás végig zárt ajtók mögött zajlott, ám szinte mindenki arra számított, a vádlottak hosszú évekre rács mögé kerülnek. De meglepő fordulat történt: a szülőket szabadlábra helyezték, csak kiskorú veszélyeztetésben találták bűnösnek őket, pedig a vádpontok között szerepelt a szexuális erőszak is. Két évet kaptak, ám ezt már leülték az előzetesben, így szabadon távozhattak.

A vádiratban az állt, hogy a házaspár nem gondoskodott gyermekeiről: nem adtak nekik rendszeresen enni, nem öltöztették őket, a kicsik óvodába egyáltalán nem, iskolába pedig rendszertelenül jártak. Felmerült, hogy a gyerekeket kicsi koruktól – egészen első emlékeiktől kezdve – napi rendszerességgel szexuálisan bántalmazták, és verték is mindannyiukat, illetve, hogy szüleik fekáliát és patkányt is etettek velük.  Az ügy kapcsán számos hatósági eljárás indult, többen figyelmeztetést kaptak, egy – lényegében bűnbaknak kikiáltott – családgondozó munkaviszonyát pedig megszüntették.

Végül a felállított szakértői csoport arra a megállapításra jutott, hogy bár fizikai trauma érte a gyerekeket, a szexuális bántalmazást egyértelműen kizárták. Az iskolából egyáltalán nem hiányoztak sokat. A bíróság végül azt sem állapította meg, hogy fekáliát, bogarakat vagy egyéb borzalmakat ettek volna. A bírónő órákon át indokolta döntését, és erősen bírálta az ügyészség munkáját. Utóbbit jól mutatja a “patkányevés kérdésének” kezelése. Ez ugye benne volt a vádiratban, ám a vádbeszédben már nem – gyakorlatilag eltűnt. Erre az ügyészség magyarázata az volt, hogy egyes keleti kultúrákban elfogadott a bogarak és rágcsálók fogyasztása, ezért ezek megetetése nem bűncselekmény. A bírónő szerint valójában az történt, hogy a vádhatóságban is kételyek merültek fel, csak azért vonták ezt vissza a vádpontok közül.

A szexuális erőszak esetében hibázhattak

Az elsőfokú döntést azért helyezte hatályon kívül a Fővárosi Ítélőtábla, mert szerinte  az elsőfokú bíróság eljárási szabályokat sértett a szexuális erőszak vizsgálata során. A tábla úgy véli, a  kiskorú veszélyeztetése vádjának vizsgálatakor az elsőfokú bíróság betartotta az eljárási szabályokat, eleget tett ügyfelderítési kötelezettségének és a tényállást hiánytalanul állapította meg, ez azonban nem mondható el a szexuális erőszak esetében.

A végzés szerint a táblabíróság nem orvosolhatta az elsőfokú eljárás hiányosságait, törvény tiltja ugyanis, hogy a felmentett vádlottakra a másodfokú bíróság bűnösség megállapítására alkalmas tényállást állapítson meg.

Az ítélőtábla kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság perdöntőnek értékelte a pszichológus véleményét arról, hogy a gyerekek nem szavahihetőek a szexuális bűncselekmény vonatkozásában, holott a bíró feladata ebben a kérdésben dönteni, mivel csak ő ismeri a bizonyítási eljárás teljes anyagát. Ez a döntés másra nem átruházható – szögezte le a táblabíróság. Kifogásolta azt is, hogy az írásszakértő véleményét hasonlóan kezelték, és így a bíró “áthárította” a szakértőkre annak a felelősségét, hogy megállapítsák, ki hazudik.  A tábla hangsúlyozta: számos olyan objektív adat állt az elsőfokú bíróság rendelkezésére, amely a vádlottak felmentése ellen szólt.

Az indokolásban a bíró kitért arra is, hogy a gyerekek kihallgatása gyermekbarát szobában történt ugyan, “de nem gyermekbarát módszerekkel”, ennek részleteiről azonban nem beszélt. Megemlítette ugyanakkor, hogy az elsőfokú bíróság törvényellenesen járt el, amikor a sértettek pszichológus szakértőnél tett nyilatkozatait a tárgyalás anyagává tette.

A tábla szerint az elsőfokú bíróságnak figyelembe kellett volna vennie azt a körülményt is, hogy a gyerekek számára nem volt rendkívüli, ami velük történt, mert ilyen légkörben nőttek fel, olyan volt számukra ez, mint az evés, az ivás.  Úgy vélik, a megismételt eljárásban – a számos tisztázandó kérdés között – választ kell találni arra is, hogy miként keletkeztek a gyerekek sérülései.

Az ellentétek miatt a Fővárosi Törvényszék elé kerül az ügy

A Fővárosi Ítélőtábla az új eljárás lefolytatására a Fővárosi Törvényszéket jelölte ki, mert megítélése szerint a Budapest Környéki Törvényszék és az ügyészség közötti ellentétek veszélyeztették volna az ügy tárgyilagos elbírálását.

A táblabíróság arra utalhatott, hogy az elsőfokú ítélet kihirdetése után a Pest megyei főügyész, Szabó Ferenc sajtótájékoztatón utasította vissza a bíróság kritikáit, amelyeket az ügyészségről az indoklásban megfogalmazott. A főügyész kifogásolta, hogy a bíróság szerint az ügyészség nem szerzett be minden bizonyítékot, így azokat a bíróságnak kellett pótolnia. A bíróság erre reagálva sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a főügyészség vitatta az ítéletet, és jelezte: ítélet megtámadásának módja a fellebbezés, nem a sajtótájékoztató.

 

 

 

 

vissza a címlapra

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Swedish director Ruben Ostlund delivers a speech on stage after he was awarded with the Palme d'Or for the film 'The Square' on May 28, 2017 during the closing ceremony of the 70th edition of the Cannes Film Festival in Cannes, southern France.  / AFP PHOTO / Alberto PIZZOLI
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.