Hollókő, 2016. március 27.
Népviseletbe öltözött fiatalok locsolkodnak Hollókő ófalujában 2016. március 27-én.
MTI Fotó: Komka Péter
Belföld

Tényleg a nemi erőszak jelképe a húsvéti locsolás?

Neményi Márton
Neményi Márton

ír, fotóz. 2016. 03. 28. 10:16

Érdekes, és persze habzó szájú személyeskedéssel terhelt vitát szült egy ezt firtató blogposzt. Az értelmes hozzászólásokból válogattunk.
Korábban a témában:

Jó nagy vihart kavart a Tumblr mikroblog-világban a „nemi erőszak allegóriája-e a húsvéti locsolás?” kérdéskör. Oké, a Tumblr már csak ilyen, gyakorlatilag bármi képes jó nagy vihart kavarni az öntudatos és bloggerek közt, de ez a téma most tényleg nagyot ment. Csakegyzsemle dobta be a felvetést: „Remélem, idén is előkerül újra, hogy locsolás = nemi erőszak.” Taste-like blogger adta az első értelmes választ:

Nem nemi erőszak. De szeretném ha egy férfi megmagyarázná nekem h miért gyűlöltem a locsolkodást mindig, mióta az eszem tudom? És miért érez ugyanígy minden nő? Miért gondoljátok hogy a nagybácsinak mondott “fujj légyszi ne” ellenére arcunkba fujt bűzlő, évek óta rottyon lévő olcsó parfümre csak illendőségből fujjoltunk és kérettük magunkat? Miért, de tényleg?

Erre pedig hosszan, feminista érvekkel és gondolatmenettel alátámasztva reagált egyetértőleg Dézsa, a Tumblr-körökben ismert nőjogi aktivista. Szerinte ami normális, az nem biztos, hogy rendben van, a normális egyszerűen azt jelenti, hogy egy közösség többé-kevésbé elfogadta akként.

ezért lehet az, hogy amíg nálunk sokak szemében normálisnak elfogadott dolog valakit akarata és kérése ellenére lekölnivizezni vagy régebben hideg vízzel leönteni miközben mások lefogják, addig vannak közösségek, illetve nálunk is vannak olyan élethelyzetek, amikben ez nagyon nem lenne normális, felháborodást váltana ki, retorziókat vonna maga után.

A másik fontos tudnivaló Dézsa szerint, hogy nem lehet úgy megtanítani az embereknek a beleegyezés (például a szexbe, de ide tartozhat akár a locsolás is, amit sok lány utál, csak lehet, hogy nem meri mondani) mikéntjét, hogy csak egy bizonyos életkortól kezdjük el sulykolni, addig pedig abban a hitben tartjuk őket, hogy tűrniük kell. (Itt nyilván arra gondol, amikor egy kislány szépen, kötelességtudóan várja a kölnit a hajába és osztja a hímes tojást cserébe, majd felnőttként közlik vele: most már mondhatod, hogy nem kérsz ebből az egészből.) „Ez pontosan ugyanaz a jelenség, amiért a hallgatásra és igazodásra nevelő oktatási rendszerünkből sem önállóan gondolkodó és tekintélyszemélyeket bátran megkérdőjelező személyek fognak kitermelődni.”

ezek a dolgok összefüggenek egymással. az egy szörnyen szemét rendszer, amiben megmutatjuk a gyerkőcöknek, hogy ez az egész a termékenységről meg a szexualitásról szól, meg azt is érzékeltetjük velük, hogy ebben igenis részt kell venniük, mert ezt illik, és mert másoknak akkor okoznak örömet, ha engedelmeskednek és a hagyományoknak megfelelően viselkednek, aztán meg, amikor elkövetik ellenük a nemi erőszakot vagy bántalmazzák őket, akkor meg rácsodálkozunk, hogy dehát miért marad??, miért hagyta magát??, miért nem érti, hogy ez nem a normális szexualitás és ez nem egy normális szeretetkapcsolat??

A húsvéti locsolkodás persze nem egyenlő a nemi erőszakkal, csak „ennek a tanulásnak egy icipicike szelete”, amiről Dézsa „és még sok más nő is” állítja: „rituális kényszerítés”, „sajátos, hazai ízesítésű, kicsike része annak a jelenségkörnek, amire a nemi erőszak kultúra kifejezést használjuk, és aminek az az egyik funkciója, hogy a férfiak által nők ellen elkövetett nemi erőszakot egy normális, természetes, nem üldözendő dolognak állítsa be”.

A poszt önmagában is elgondolkodtató, hát még úgy, ha megnézzük, milyen válaszok érkeztek rá. Egy csomó sztori érkezett nőktől, akiknek elegük van az egészből. Például ez:

(igen, itt szokás még, hogy lefognak, és nyakonöntenek hidegvízzel, de nemcsak te leszel ám olyan, hanem a fél lakás, és aztán még mosolyogva takaríts is, na kösz nem, anyátokat) ja, és a saját anyám szajkózta, hogy ezt ki kell bírni, és milyen egy hisztis picsa vagyok, és tönkreteszem a rokoni kapcsolatokat, és szégyent hozok a családra, és mit képzelek magamról, elüldözöm az embereket és túldramatizálok mindent, és basszus! hát mi ez, ha nem erőszakosság, kényszerítés, tulajdonképpen kínzás. kicsi korom óta minden évben el kellett szenvednem, és amikor nagy ritkán, mondjuk tízből egyszer jó meleg volt aznap, még el is viseltem. de különben meg komoly trauma volt, és fájt, és egésznapos bőgésroham, meg minden

…vagy ez:

Tágítsuk a kört, nő is megmagyarázhatja, miért szereti ha piaszagú férfiak és zsebpénzkiegészítő fiúk járulnak elé, hogy tréfásnak szánt versikéket mondjanak és lefújják valami büdös szarral a haját.

…és van, aki szerint az erőszak ott kezdődik, hogy „ezekbe az avult, matyóvirágos göncökbe kényszerítik őket.”

De azért legyen itt ez is:

Nagyanyáink korában az egész udvarlás és párválasztás és házasodás dolog másképp történt. A húsvétnek semmi szerepe nincs már a mai világban, mert ha megnézed, hogy a nagymamád miért várta, és az idősebb generációban miért maradt meg ez egy nagyon pozitív képként, akkor nagyon gyorsan rá lehet jönni, hogy mert ez legláis dolog volt a falu férfijaival közelebbi kapcsolatba is kerülni. Aki abba nő bele, hogy húsvétkor lehet a falu legsármosabb pasijára rámosolyogni, és akkor csak körülötte forog a világ, annak egész életében ez az ünnep a boldogsághoz és az ahhoz kapcsolódó érzésekkel lesz teli.

Nekünk, a most “fiataloknak” az ég világon semmi plusz nem ad a locsolkodás. De jó a családdal összejönni, jókat enni és beszélgetni, így a húsvétot a többség nagyon szereti, csak a locsolkodást részt kéne törölni belőle, mert már elavult.

Kommentek

Legfrissebb videó mutasd mind

Matuska és a többiek: modern terrorizmus Magyarországon
Nagykanizsa, 2016. január 28.
Kirándulók a tavaszias napsütésben a nagykanizsai Csónakázó-tónál 2016. január 28-án. Kora délután 15 Celsius-fok volt a levegõ hõmérséklete.
MTI Fotó: Varga György20 fok: A kabátot otthon hagyhatjuk, de az esernyőt nem