Előbb az általános tényekről: a magyart a világban becsülten 13 millióan beszélik, ezzel a legtöbbek által beszéltek listáján az előkelő 12. helyen áll Európában – vetette fel Váradi Tamás, az intézet osztályvezetője, akinek kutatási területe egyebek mellett a számítógépes nyelvészet. – De ennek dacára közös nyelvünkre számos veszély vár a nem is távoli jövőben: itt az internet és a számos mobileszköz, a felhő alapú technológia meg a digitális kommunikáció… Mit kell tennünk azért, hogy ebben a digitális kavalkádban, nyelvcsatában ne vesszen el a magyar, például azért, mert az angol a számítástechnika közvetítő nyelve?
A válaszokat minderre Kornai András matematikus, nyelvész, az MTA SZTAKI tudományos tanácsadója sorolta, már előre jelezve, nincs minden veszve, sőt: a magyarnak jók az esélyei, de nem szabad lebecsülni a veszélyeket!
Egy nyelv halálát, mondta, az okozhatja, ha elveszti a funkcióját, a presztízsét, nyelvi kompetenciáját. Mindezek kifejeződése például, ha a nyelv beszélői cikinek érzik a nyelv használatát, a nyelv presztízsének leértékelődését pedig az jelzi a leginkább, ha valamit, ami magyar, nem találni meg a neten. Mert ha valami nincs meg a weben, akkor az nincs is.
Kutatásaikban vizsgálták, melyek a digitális jövőjű nyelvek, és az a megállapítás született, hogy mindez az Apple kezében van. Márpedig abban 17 nyelv van, de a magyar nincs benne. (A Windowsban viszont igen!) Ám az életképes nyelvek rangsorát más alapján vizsgálják: azt tekintik annak, amelyen létezik Wikipédia. Ez alapján úgy vélik, hogy a világon nincs több, mint 100 életképes nyelv, ezt a Wikipédia minősége alapján kalkulálták. (Egyébként 133 nyelven működik Wikipédia.)
A magyar Wikipédia a 19. legnagyobb, megelőzve más, többek által beszélt európai és világnyelveket.
A digitális életképesség szerint különböző kategóriák léteznek: nagy C-vel jelölik a biztos jövőjűeket: 16 ilyen nyelv van a világon, átlagban 145 millióan beszélik. V, vagyis életképes 83 nyelv, nyelvenként átlagosan 31 millió beszélővel. B – ez a határeset, ide tartozik 90 nyelv, az ezeket használók átlagos száma 7 millió.
A magyar a kutatók szerint digitálisan is életképes nyelv, hiszen a Wikipédia-skálán a nagy nyelvek között az első húszban benne van. De ez sajnos nem jelenti azt, hogy digitálisan nem veszélyeztetett. Ezt jelzi már relatív funkcióvesztése, amire jó példa, hogy beszédtechnológiailag az iPhone/Android angolul kiválóan működik, magyarul sajnos gyengén. Ezt mutatja, hogy gépi fordítás egyelőre igazából a C, a biztos jövőjű nyelvekre alkalmazható jól.
A vitaindítót követő polémiában több kijelentés hangzott el, köztük az, hogy rémüldözés helyett a digitális világ felfedezése a feladat. Persze a beszélt nyelvek világa változik: valamikor azt tekintették élő nyelvnek, amire lefordították a Bibliát (több mint 3000 ilyen van), ma digitálisan értékelhető még 300 sincs. Ám miközben az a cél, hogy a magyar teljeskörűen használható legyen a digitális térben, azért ne feledjük: az élő kommunikációs kapcsolatot nem váltja fel a digitális, legalábbis egyelőre. Erre az amerikai egyetemeken oktató egyik kutató példaként hozta: Amerikában arra a szakra íratják be a szülők a legtöbb gyereket, ahol élő valójában tanít a tanár, a digitális előadók (szakok) nem népszerűek.
(Az esemény alkalmából bemutatták A magyar nyelv a digitális korban című kiadványt,amely a Springer Kiadónál jelent meg a közelmúltban az „Európa nyelvei a digitális korban” sorozat részeként. A kötet arra hívja fel a figyelmet, hogy a Fehér Könyv sorozatban szereplő 30 nyelv közül 21 nyelvet a digitális elsorvadás veszélye fenyeget.)
