A dolgozók ellenőrzését vagy megfigyelését (csúnyábban fogalmazva kémlelését) szigorú rendszabályok szabják meg. Többek között az, hogy előzetesen tájékoztatják erről a dolgozókat. Ennek ellenére történtek már furcsa esetek, amelyeket az érintett cégek többnyire belső ügyként kezeltek, a külvilág felé még véletlenül sem kommunikálva.
Az Oracle Hungary gyakorlataAz Oracle-nél az anyacég által meghatározott politika kiköti, hogy az internetet csak munka céljából lehet használni, magánéleti információszerzésre vagy levelezésre nem – de a cég semmilyen korlátot nem épített be a rendszerbe. A cég egyik képviselője szerint a dolgozók számára egyértelmű, mi tartozik a munka, s mi a magánélet körébe.
Az e-mail és az internet ellenőrzése
A hazai multinacionális vállalatoknál általában azonos a gyakorlat e tekintetben: vannak biztonsági elemek a rendszerben, és vannak biztonsági szűrők is. Mindkettőre jellemző, hogy az anyacégek telepítik, illetve honosítják meg leányaiknál. Ám míg az előbbiek a jogtalan behatolás elleni védelmet jelentik, az utóbbiak a beosztottak internet-szörfözésének a nyomon követésére szolgálnak.
Mivel az információszerzés egyik legfontosabb eszköze manapság az internet, használatának korlátozása magát a munkavégzést is korlátozná. A web a dolgozónak olyan lehetőséget jelent, aminek használatát nem szűkíteni, hanem épp ellenkezőleg, minél szélesebb körben terjeszteni kell.
Léteznek azonban olyan “filterek”, amelyek lehetővé teszik bizonyos oldalak látogatásának letiltását. Az anyacégek worldwide méretekben mindenhol beépítik a rendszerbe ezeket az automatikus szűrőket, többnyire pornó oldalakra. (Bizonyos szavakra automatikus tiltással reagál a gép).
Nehéz a korlátozás
Az internet szabad használatát már csak azért is nehéz korlátozni, mert többnyire nem kötött munkaidőben dolgoznak a multiknál. S ha valaki vasárnap is bemegy “vállalatot fellendíteni”, s netán két tender írása között rákattint a Playboyra, valószínűleg senki nem fogja felelősségre vonni.
Megtudtuk azt is, hogy számos helyen archiválják az elektronikus leveleket. Így aztán zűr esetén semmi akadálya az utólagos ellenőrzésnek.
Nincs korlátozás a Graphisoft-nálA Graphisoft Számítástechnikai Fejlesztő cégnél szúrópróbaszerűen ellenőrizték a dolgozókat, ki mennyit és mire használja az internetet. Noha a cég nem korlátozza a világhálón tartózkodást, mégis elfordult, hogy ejnye-bejnyét kapott egy-két dolgozó, mert túllépte a jóízlés és mérték vezetőség szabta határát.
Mit mond az ombudsman?
Majtényi László adatvédelmi biztos szerint már maga az e-mail cím is személyes adatnak minősül – azonban különbséget kell tenni az intézményi-munkahelyi, valamint a személyes, magánjellegű használatra létesített elektronikus postafiók között. Előbbibe természetesen joga van betekinteni a munkáltatónak, az utóbbiba általában nem, kivéve, ha azt külön, e célra alkotott belső szabályzat teszi lehetővé. Ugyanakkor elvben nem lehet kizárni azt sem, hogy bizonyos munkahelyeken tiltják a magánérdekű elektronikus levelezést. Ehhez azonban fölöttébb szigorú feltételrendszert szükséges kialakítani, annak minden elemét pontosan szabályozni.
Jogi szemmel
Jogi megítélés szerint az e-mail üzenet alapvetően a postai levélforgalomhoz hasonlítható. Miután a levéltitok mindenkit megillet – beleértve a hivatalba címzett magánleveleket is -, így az e-mail forgalomra is minden további nélkül alkalmazható. Ha a beosztottnak személyes e-mail címe van – akár közintézménynél, akár magánszervezetnél -, és használatát nem tiltja a munkáltató, akkor utóbbinak természetesen nincs joga elolvasni az üzeneteket, nem nézhet bele a levelek tartalmába.
Ha a beosztott él a gyanúperrel, illetve bizonyítani tudja, hogy elektronikus levelezését ellenőrzik vagy elolvassák, akkor az országgyűlés ombudsman hivatalához fordulhat, de akár büntető feljelentést is tehet. Mivel jogszabály napjaink netes levelezéséről még nem készült, ezért nem tudható, hogy a bűnüldöző szervek hogyan értékelnék és szankcionálnák a feljelentéseket.
Perek még nincsenekE-maillel kapcsolatos levéltitok megsértése ügyében peres eljárás még nem indult – legalábbis ami a statisztikák alapján megállapítható. Az ilyen jellegű perek teljesen új területét jelentik a büntetőjognak, és egyelőre senki nem fordult ilyen irányú
panasszal a Munkaügyi Bírósághoz.
Lehetséges tényállások
A kémkedés több tényállást is magában foglalhat: adatvédelmit éppúgy, mint a levéltitok megsértését, vagy magántitok-sértést, sőt a jogosulatlan adatkezelés is felmerülhet hivatkozásként. Az egyértelmű elbírálásához persze elengedhetetlen lenne a kialakult joggyakorlat, az viszont egyelőre hiányzik.
Készül az adatvédelmi biztos ajánlása
Nyomon követheti-e a munkáltató, hogy milyen weboldalon barangol beosztottja, milyen site-okat látogat? Az ombudsman az eltérő nemzetközi szabályozásra, illetve számos esetben annak hiányára hivatkozva nehezen tud álláspontot kialakítani e kérdésben. Egy biztos, a munkavállaló azért van a munkahelyén, hogy megfeleljen munkáltatója elvárásainak, s azt is tudomásul kell vennie, hogy többé-kevésbé ellenőrzik is.
Ugyanakkor nem jelenthető ki teljes határozottsággal, hogy egyáltalán nem lehet jelen az emberek magánélete a munkahelyen. Azt sem mondhatjuk teljes bizonyossággal jogtalannak, ha például egy asszony a munkahelyéről irányítja-neveli gyermekét. Az ilyen, ehhez hasonló magánjellegű telefonokat sem hallgathatja le a munkáltatója. Ebből az alapelvből kiindulva, mintegy fogódzót keresve, nem tiltható meg a magánélet teljes kizárása a munkahelyről.
Ajánlás az internetre
Az adatvédelmi biztos a közeljövőben internetre vonatkozó ajánlásokat tesz közzé, amelyekben elsősorban a “magánélet védelmére” vonatkozó passzusok lesznek. Mivelhogy egyértelmű, hogy a magánélet nem zárható ki a munkahelyről, legfeljebb korlátozható. A korlátozás lehet például anyagi természetű, tehát a munkáltató meghatározhatja, milyen összegben engedélyezi magáncélra az internet használatát. E tekintetben címzettek lesznek a jogalkotók éppúgy, mint az internetszolgátatók és a felhasználók.
Ugyanakkor elfogadható, hogy egy-egy munkahely számítógépes rendszerébe olyan automatikus szűrőket építsenek be, amelyek gombnyomásra letiltják a tilos helyeken tévelygőket, gondolván például a szex-, pornóoldalakra vagy az elektronikus játékokra.
A törvény vonatkozó passzusaiAdatvédelmi törvény: 461/A/1998; 388/K/1999
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (Avtv)
Monitor, kamera, telefonlehallgatás
Sok panasz érkezett az ombudsman hivatalába a nyilvános vagy rejtett kamerák, videó megfigyelő rendszerek, zárt láncú tévéberendezések, fényképezőgépek használata miatt. Jó néhány gazdasági társaság külön is kikérte az ombudsman erre vonatkozó ajánlását, illetve azt, hogy működtetésük során milyen adatvédelmi követelményeknek kell megfelelni.
Veszélyben a személyes adatok védelme
Az ombudsman megítélése szerint a képfelvevő, -rögzítő berendezések mind szélesebb körű elterjedése közvetlenül veszélyezteti a polgárok személyes adatainak védelméhez fűződő jogát. A munkahelyi, vagyonvédelmi célú kamerák felállításakor – mivel a videokamera-rendszer személyes adatok felvételét és tárolását is jelentheti – feltétlenül szükséges előzetesen tájékoztatni a dolgozókat, sőt arról is, hogy tárolják-e és mennyi ideig, s mi célból a felvett adatokat. Az, hogy a felvételeket korlátozás nélkül minden esetben rögzítik, nem egyeztethető össze az adatvédelmi törvénnyel, más részről pedig tisztában kell lenni azzal is, hogy személyes adatot kezelni csak meghatározott célból lehet. Ha egyéb célból kameráznak (munkahelyi jelenlét, a munkavégzés intenzitásának ellenőrzése), azt kizárólag dolgozói hozzájárulással lehet.
A beosztottaknak jogukban áll tudni, hogy az adatkezelő milyen személyes adatokat kezel, és joguk van megtekinteni a róla készült felvételeket is. Ezek a szabályok munkahelyi öltözőkben esetlegesen elhelyezett videokamerákra is vonatkoznak.
A felvételeket készítő rendszerek üzemeltetését – mint adatkezelést – be kell jelenteni az adatvédelmi nyilvántartásba. Akik a személyes adatokat kezelik – nem minden esetben a munkáltatók, hanem szolgáltatók -, azoknak is bejelentést kell tenniük.
Magyarországon is akad példa arra, hogy a munkáltató lehallgatja az alkalmazottak telefonbeszélgetéseit, ehhez azonban semmilyen körülmények között nincs joga. Arra viszont igen, hogy részletes telefonszámlát kérjen a szolgáltatótól, és – a dolgozó előzetes figyelmeztetésével – számon kérje a magánjellegű hívásokat.
Sokan indokolják a kémkedést takarékossági okokkal. Bizonyos esetekben (például az internet korlátozásakor) ez megkérdőjelezhető. A munkáltatók szempontjából azonban érthető, hogy azt szeretnék, ha beosztottaik megdolgoznának a pénzükért.
A cikk elkészítésében Mezriczky László, a Compaq Computer Magyarország Kft. marketing igazgatója és Dr. Fech Ágnes, a Fővárosi Munkaügyi Bíróság illetékese volt segítségünkre.
