Belföld

Lázár: Sosem magyarázkodom

A múlt heti rogánozás után ezen a héten is kétrészes Fidesz-interjúval örvendeztetjük meg olvasóinkat. Ezúttal a frakcióvezető, Lázár János az alany. A mai etapban szó esik gyomrosról és huppanásról, elfekvőről és múmiákról, az új választási rendszerről és a Fidesz leválthatóságáról. Holnap pártfinanszírozással, Esztergommal, operettkatonákkal és kormányzati fáradtsággal folytatjuk.

Fél éve adott interjút lapunknak, azóta két nagy gyomrosba is beleszaladt. Először a lézerblokkolós S8-as Audiján hörgött a fél ország, aztán az „akinek semmije nincs, annyit is ér” mondata kavart vihart.

Mindkettőt nehezen éltem meg.

A „semmije sincs” utáni hétfőn sajtótájékoztatót tartott az Országgyűlésben. A máskor lendületes, mindenkit elsöprő, precízen fogalmazó Lázár helyett egy olyan politikust láttunk, akinek tele a nadrágja.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Na, annyira azért nem volt nagy a baj.

Meg volt rogyva.

Gyönge pontomon találták el. Aki ismeri a családi hátteremet, és tudja, honnan jövök, mit akarok elérni, mit gondolok a világról, mit tettem a közösségért, a nehéz sorsúakért, az integrációért, az nem hitte el, hogy lenézem a szegényeket. Viszont, aki semmit nem tud rólam, az megriadt attól a manipulált mondattól, és teljes joggal kérdezte, mit keres az Országgyűlésben egy ilyen alak.

Orbán Viktor főtanácsadója, Hegedűs Zsuzsa valami olyasmit mondott a Heti Válaszban, hogy képtelen megérteni, miként jut bárkinek eszébe ez a gondolat.

Ha én olvasnék ilyet valakiről, azt mondanám: kétségbeejtő, hogy ez a fickó így gondolkodik.

Felhívta Hegedűst?

Sosem magyarázkodom. Akinek kérdése van hozzám, tegye fel, és válaszolok. A tettek igazolják vagy éppen cáfolják a szavakat. Az én tetteim hatása Hódmezővásárhelyen látható, el kell jönni, és megmutatom, mit végeztem az elesettekért.

Polgármesterként lehet szimpatikus, lehet „emberarcú politikus”. Parlamenti frakcióvezetőként viszont ön a verőember – ez kevésbé rokonszenves szakma.

Helyben konkrét problémákat kell megoldani, sokkal konstruktívabb a munka, az Országgyűlésben viszont pártos a feladat. A „szegényezés” kapcsán jöttem rá, hogy a Parlamentben könnyebb volna a helyzetem, ha nem lennék polgármester. Hiszen azok a képviselők, akiket nem bilincsel meg a valóság, könnyebben képesek elrugaszkodni a pártpolitikai talajról.

Hiába a bilincs, olykor ön is alaposan elrugaszkodik.

De nekem legalább van hová visszahuppannom. A szülővárosomban szerencsére reálisan tekintenek rám.

Négy év késéssel ugyan, de hasonló pályát fut be, mint Navracsics Tibor. Mindketten köztiszteletben álló férfiként léptek a nagypolitikába – Navracsics tudós politológusként, ön sikeres polgármesterként. Aztán a frakcióvezetés során súlyos, arculatgyilkos pakkokat nyomott a kezükbe a miniszterelnök.

Ez konfliktusos feladat, nincs mód elegáns távolságtartással kezelni a pártpolitikát.

Nehezére esik olykor olyan ügy mellett is harcosan érvelni, amivel magánemberként nem ért egyet?
Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Könnyű válasz lenne most sokat sejtetően elnéznem a távolba, és valami olyasmit mondani, hogy a politika a kompromisszumok művészete. Csakhogy egyetlen ügyben sem tudom, és nem is akarom félretenni a meggyőződésemet. Nem vállalok el olyat, amivel legalább részben ne értenék egyet.

A Lex Esztergommal és az Alkotmánybíróság jogkörének szűkítésével részben sem lehetett egyszerű egyetérteni.

Előbbit teljesen félremagyarázta az ellenzék. Az Alkotmánybíróság jogkörszűkítését pedig maximálisan támogatom. Az ország napi likviditását kezelő és a költségvetési folyamatokat kézben tartó politikusaink meggyőztek. Az volt a kérdés, minek kisebb a kockázata: korlátozni az Alkotmánybíróság jogkörét vagy kockáztatni az ország finanszírozhatóságát. Mi az előbbi megoldást választottuk, és bevállaltuk, hogy kritika éri a demokrácia iránti elkötelezettségünket. Nem mellesleg kijelentettük: az Alkotmánybíróság visszakapja jogosítványait, amint az államadósság a GDP ötven százaléka alá csökken.

Tizenév múlva.

Lehet az kevesebb is.

Orbán mondta a minimum tíz évet.

Mert felettébb megfontolt politikus.

Az Alkotmánybíróság jogkörszűkítését maximálisan támogatom.

Lehet nemet mondani ennek a felettébb megfontolt politikusnak?

Lehet.

Vagyis, ha ön nem értett volna egyet az Alkotmánybíróság sarokba állításával, simán visszautasíthatja a munkát?

Persze.

És mi lett volna másnap?

Semmi. Az élet megy tovább.

Ön meg talán ment volna Brüsszelbe, esetleg felvillan a házelnöki karrier lehetősége.

Ugyan! Téveszme, hogy a Fideszben nem lehet ellentmondani Orbán Viktornak.

A kezdőcsapatból egyedül ő maradt, a többi „öreg” elfekvőben.

Például a házelnökséget elfekvőnek tartja?

A köztársasági elnöki poszthoz képest mindenképpen. És Kövér László – róla beszélünk – nem házelnök, hanem köztársasági elnök akart lenni, de elég volt egy Orbán ellenében elhangzott rossz mondat, és ülhetett föl a parlamenti pulpitusra csengőt rázni.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Túlzottan leegyszerűsíti ezt a kérdést. Ez ennél bonyolultabb történet. Nehezen viselem, ha megkérdőjelezik a Fidesz-alapítók demokratikus elkötelezettségét. A parlamentben még mindig látni olyan MSZMP-s múmiákat, akik 1988-89-ben, amikor verték a rendőrök Orbánt a Batthyány örökmécsesnél, ők…

Martonyiról van szó?

Nem. Olyan múmiákról beszélek, akik politikai bizottsági tagok voltak annak idején, és nem egészen azt gondolták a demokráciáról, mint mondjuk Orbán Viktor akkor vagy napjainkban.

Pozsgay Imrére utal? Ott ült a Fidesz-páholyban az alkotmányozás végszavazásakor.

A parlament szavazati joggal rendelkező képviselői között is akadnak múmiák. Ők azok, akik a legvehemensebben szajkózzák, hogy egyetlen demokratikus út létezik. Szerintem viszont pont ez az álláspont antidemokratikus.

Akkor Orbán sem demokrata? Hiszen azt állítja: a kétharmados fülkeforradalom az egyetlen igaz út.

Egy demokratikus társadalom az Orbán-kormányt is leváltja, ha úgy érzi, hogy polgárainak nem jól megy sora. Nincs az a törvény, ami megakadályozná ebben az embereket.

Többféle demokráciamodell létezik. Magyarországon húsz éven át a kiegyenlítő típusú demokrácia, a fékek-ellensúlyok rendszere működött, mert arra volt szükség az átmenethez. A valódi demokrata mondhatja azt, hogy kockázatos döntés a többségi demokrácia kedvéért letérni az eddigi útról, de azt nem, hogy nem létezik másik út. Úton-útfélen hallani: a Fidesz úgy rendezkedik be, hogy kormányváltó hangulat esetén sem lesz kirobbantható a hatalomból. Tévedés.

Hogyan robbantható ki?

Mondjuk egy demokratikus választással. Demokráciában mindig a választói akarat érvényesül, vele szemben még parlamenti többség birtokában sem kormányozható egy ország. Medgyessy Péter megnyerte a 2002-es, Gyurcsány Ferenc a 2006-os választásokat, de egyetlen reformelképzelésüket sem tudták megvalósítani a társadalommal szemben. Még az olyan, amúgy csupán feles törvényekkel szabályozott területeken sem haladtak, mint az oktatás, az egészségügy, a közpénzek vagy a tömegközlekedés ügye. Az emberek egész egyszerűen nem hitték el, hogy a kormány tervezett intézkedéseitől jobb lesz az életük. Nem értettek egyet például a vizitdíjjal.

Amire a Fidesz döbbentette rá őket. A szociális népszavazás nemcsak a tandíjról, a vizitdíjról meg a kórházi napidíjról, vagyis nem csupán ügyekről szólt, hanem a miniszterelnök személyéről is. Orbán vagy Gyurcsány – nagyjából így fordították le maguknak a három kérdést a polgárok.

Akár ez is beszédes lehetne, de nem erről volt szó. Egy demokratikus társadalom, ha valami nem tetszik neki, megszervezi magát. Az Orbán-kormányt is leváltja, ha úgy érzi, hogy polgárainak nem jól megy sora. Nincs az a törvény, ami megakadályozná ebben az embereket.

Igencsak szűk lesz egy új kormány mozgástere, jöjjön akár 2014-ben, akár később. Hiszen kétharmaddal a Fideszé az alkotmány, a köztársasági elnök, a főügyész, az Állami Számvevőszék, narancsra fazonírozva az Alkotmánybíróság és a Költségvetési Tanács, prés alatt a bírói kar, kilenc évre Orbáné a Médiatanács és a közmédia, plusz őt szolgálja a kereskedelmi sajtó jelentős része.
Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Fotó: Neményi Márton / fn.hu

A kasszakulcs és ezzel az igazi hatalom mindig az aktuális kormány kezében van. Az alaptörvény csupán keret.

Ami sokféleképpen tölthető meg tartalommal: demokratikusan és autokratikusan is. Ősz végéig születnek meg az erre szolgáló, szintén kétharmados sarkalatos törvények, amiket…

Miért feltételezi rólunk, hogy antidemokratikusan hozzuk meg ezeket a törvényeket? Olyan sztereotípiák működnek a Fidesszel kapcsolatban, amelyekre nem szolgáltunk rá.

Az imént soroltak elfoglalása felfogható autokrácia építéseként, és persze a demokrácia keretén belüli hatékonyságnövelésként is. Vegyünk sorra néhány sarkalatost, elsőként nézzük a választójogi törvényt.

Ez ügyben csupán két kérdést dőlt el: 2014-től kétszáz tagú lesz az Országgyűlés, valamint választójogot kapnak a határon túli magyarok.

Olyat, mint az itthoniak? Vagy csak formálisat?

Nincs eldöntve.

Ön milyet adna?

Nem tudom figyelmen kívül hagyni a magyar társadalom álláspontját, ami e kérdésben egy népszavazáson már megnyilvánult.

Az a 2004. december ötödikei népszavazás bár érdektelenség miatt érvénytelen lett, a választásra hajlandó polgárok szerény többsége a határon túli magyarok kedvezményes honosítása mellett foglalt állást. Hol talál ön ebben biztos iránymutatást arra, hogy mennyit érjen egy külhoni magyar szavazata?

Az én olvasatomban azt jelenti az eredmény, hogy egy hódmezővásárhelyi polgár nem szeretné, hogy a választókerülete sorsába beleszólhassanak a határon túlról. Nem kívánom függetleníteni magam a választóim akaratától.

Akkor viszont miért hergelik a túloldalt azzal, hogy a határon túliak szavazataival akarja magát húsz évre bebetonozni a Fidesz?

A túloldal hergeli magát ezzel. A kérdés frakción belüli vitája során figyelembe fogjuk venni a magyar társadalmi viszonyokat.

Rogán Antal attól tart, hogy a határon túlra is átcsúszik a magyar kampány.

Nem tartom reális lehetőségnek.

A választójogi törvénynél maradva: szigorítaná a kopogtatócédula-gyűjtés feltételeit?
Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Fotó: Neményi Márton / fn.hu

Az ajánlószelvény rendszere visszaélésre ad lehetőséget, megfontolandó, szükség van-e rá egyáltalán.

A tavalyi önkormányzati választásokra önök jelentősen növelték a képviselő-jelöltséghez szükséges ajánlószelvények számát, miközben csökkentették a gyűjtésre rendelkezésre álló időt. Így a kispártok sok helyen képtelenek voltak a jelöltállításra. Értelmezhető ez úgy is, hogy a Fidesz a kétharmadjával visszaélve, adminisztratív eszközökkel lehetetlenítette el néhány ellenfelét.

Ez az ön értelmezése. Hamarosan új, évtizedekre szánt választójogi törvény születik.

Hasonló vagy akár radikálisabb megoldást választva a 2014-es országgyűlési választásokból gyakorlatilag kizárhatják a kispártokat, akár az LMP-t meg a Jobbikot is.

Bolondság volna tőlünk.

Szóval ön nem fojtaná meg a kispártokat.

Eszembe se jut.

Egy- vagy kétfordulós választást szeretne?

Egyik és a másik mellett is tudnék érvelni.

Melyikre fog szavazni?

Meg kell hallgassam mások érveit is.

Maradjanak az országos és a megyei listák is, vagy szűkítené pusztán országosra?

Utóbbi pártján állok.

Tisztán listás legyen a választás, tisztán egyéni, esetleg maradjon a vegyes?

A tisztán egyénihez húzok, de a vegyes fog győzni a frakcióban.

A tisztán egyénire csúnyán ráfaraghatna a Fidesz. Hiszen, ha kizárólag egyéniben születik mandátum, a győztes akár minimális támogatottságbeli különbség esetén is mindent vihet. És ha ez a győztes nem a Fidesz, akkor négy év múlva ismét alkotmányozunk. Ahogy Mesterházy Attila fogalmazott a minap: a következő kormánynak „nemzeti konszenzus után meg kell változtatni, újra kell alakítani a köztársaságot”.

Abban biztos lehet Mesterházy Attila, hogy ha a választók el akarják törölni a most született alkotmányt, megadják rá a felhatalmazást.

Vegyes-, pláne tisztán pártlistás rendszerben viszont szinte kizárt a kétharmad, ami nélkül nincs alkotmánymódosítás.

Ez a megközelítés nem hisz a demokráciában.

Dehogynem. Meg a matematikában is.

A demokratikus gondolkodásból az következik, hogy ha az emberek nagy változást akarnak, megteremtik mögé a kétharmadot.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik