Tudomány

„A pánikroham belülről olyan, mint maga az apokalipszis” – így válhat betegséggé egy roham

Hardy Anna / 24.hu
Hardy Anna / 24.hu
A 24.hu pszichés nehézségekkel foglalkozó sorozatának negyedik részében, az autizmus és az OCD, az ADHD témakörét követően a pánikbetegséget, és az azt övező tévhiteket járjuk körbe Csigó Katalin pszichológussal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézetének vezetőjével. A cikkben bemutatjuk, mi a különbség a pánikroham és a pánikbetegség között, illetve választ adunk azokra a kérdésekre is, hogy ki lehet-e gyógyulni a betegségből, és ha igen, mennyire pénzkérdés ez.

Habár sokaknak nehezükre esik beismerni, életünk során legalább egyszer mindannyian átélünk pánikrohamot. Abban a pillanatban úgy tűnhet, vége a világnak, és perceken belül meghalunk, azonban, amennyire intenzív ez a roham, annyira gyorsan le is cseng. Ha viszont ismétlődően visszatér, és elkezdünk félni a következő roham lehetőségétől, akkor már baj van – jelentette ki a 24.hu-nak Csigó Katalin pszichológus, aki a tüneteken túl a felismerés és a kezelés lehetséges módjait is bemutatta lapunknak.

A cikk tartalmából

Pszichológiai sorozatunk negyedik részében – az autizmus-spektrumzavar, az OCD és az ADHD után – a pánikbetegségek témáját jártuk körbe Csigó Katalinnal, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pszichológiai Intézete vezetőjének segítségével. Cikkünkben az alábbi kérdésekre kerestük a választ:

  • Mi a különbség a pánikroham és a pánikbetegség között?
  • Mi játszódik le egy érintett fejében egy roham során?
  • Milyen lelki és testi tünetei vannak egy pánikrohamnak?
  • Hány embert érint Magyarországon a pánikbetegség?
  • Genetikai eredetű, vagy más okai is lehetnek a kialakulásának?
  • Kezelhető-e, és, ha igen, milyen módszerekkel?
  • Pénz kérdése-e a gyógyulás Magyarországon?
A teljes cikket előfizetőink olvashatják el.
Már csatlakoztál hozzánk?
a folytatáshoz!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik