A Sundhnúkur hasadékzóna továbbra is aktív, bár több szakember tavasszal úgy vélte, hogy nyár közepén befejeződhetnek a vulkánkitörések. Augusztus 22-én este azonban – hosszú várakozás után – elindult az idei ötödik, a hasadékzónában pedig az egymást követő hatodik vulkánkitörési fázis.
Minden eddiginél több magma halmozódott fel a Svartsengi geotermikus erőmű és a Kék Lagúna térsége alatt 4–5 kilométer mélyen. A felszínemelkedés mértékéből számolva jóval több mint 20 millió köbméter magma érkezett a sekély mélységű magmatározóba az előző kitörés kezdete, azaz május 29. óta.
A most már több mint fél éve tartó magma-felnyomulás áthevítette a földkéreg kőzeteit, amelyek így nagyobb nyomásnak is ellent tudtak állni, és ezért hosszabb idő kellett, hogy a magma feltörje a felette lévő kőzettestet. Egészen augusztus 22-e estig, amikor – ahogy azt az izlandi vulkanológus és geofizikus szakemberek előre jelezték – nagyon rövid előjelek után ismét felhasadt a földfelszín és spricceltek ki az izzó lávacafatok.
Az Izlandi Meteorológiai Intézet (IMO) szakemberei ekkor észlelték a Svartsengi körül lévő fúrólyukakban a feszültség erőteljes növekedését, és ekkor indult el egy erős földrengésraj, ami egyértelműen mutatta, hogy elindult felszín alatt a magma és közel a vulkánkitörés. Megszólaltak a szirénák, kimentek az SMS-ek Grindavíkba és a Kék Lagúna területén, ami azt jelentette, hogy nagyon gyorsan el kellett hagyni a területet.
Az utóbbi helyen mintegy 1300 fő tartózkodott, és 40-45 perc alatt mindenki elhagyta a helyszínt. Szerencsére most is zökkenőmentesen ment az evakuálás, nem történt semmi baj.
Százméteres lávafüggöny
A vulkánkitörés lefolyása a korábbi koreográfiát követte. A felszín a korábbi kitörések helyén, a Stóra-Skógfell előterében hasadt fel, bár sokan tartottak attól, hogy ez akár Grindavíkban is bekövetkezhet.
A káprázatos látvány a keflaviki repteret és Reykjavíkot összekötő autóútról is követhető volt. A folyamat hasonló, de minden kitörésben vannak újdonságok. Most ez az volt, hogy a vulkánkitörés északi irányba terjedt, olyan területre, ahol eddig nem volt lávafolyam.
Sőt, a kezdeti hasadékvulkáni kitörés után itt maradt a kitörés központi, mintegy 2 kilométeres szakasza. Helyenként a feltörő magma vízzel keveredett, és a heves robbanásos reakció következményeként barna és fehér vulkáni hamu és gőz felhő emelkedett a magasba. Szerencsére azonban ez nem befolyásolja a légi közlekedést, ami továbbra is zavartalan.
A vulkáni működés olyan helyen zajlik, hogy egyelőre nincs veszélyben a közeli infrastruktúra, sem Grindavík település. Ez annyira felbátorította a Kék Lagúna üzemeltetőit, hogy nem egészen 24 órával a vulkánkitörés megindulása után bejelentették, hogy megnyitják a turistalátványosságot és várják ismét a fürdőzőket. A láva északi irányba terjed, az uralkodó szélmozgás pedig déli irányba viszi a vulkáni gázokkal szennyezett levegőt.
Nem tudni, meddig tarthat
A Reykjanes-félszigeten 2021-ben mintegy 800 év szünet után kezdődött vulkáni működés. Az első három kitörés a Fagradalsfjall területen zajlott, dombok között, védett helyen. Ezek a kitörések több százezer látogatót vonzottak.
Tavaly októbertől azonban a vulkáni működés helyszíne nyugatra húzódott, az utoljára 2300 éve aktív Sundhnúkur zónába, amelynek a végén helyezkedett el a 3600 lakosú Grindavík halászfalu. A települést tavaly novemberben kellett kitelepíteni, amikor repedések sokasága nyílt fel a házak között.
Az első vulkánkitörés aztán december 18-án történt, ezt követte a január 14-i és a február 8-i kitörés, amelyek mind 1-2 naposak voltak csupán. A következő két kitörés (március 16., május 29.) már jóval nagyobb intenzitással indult és több hétig tartott. Hasonló intenzitással kezdődött az augusztus 22-i vulkáni működés is.
Egyelőre nehéz megjósolni, hogy meddig fog tartani, veszélyezteti-e a közeli infrastruktúrát, esetleg fog-e újabb repedés felnyílni. Az IMO szakemberei napi 24 órában monitorozzák a kitörést és hoznak döntéseket arról, hogy szükséges-e bármilyen további védelmi intézkedés.
Az Izlandi Egyetem vulkanológusai már rögtön vettek mintát a friss lávából, hogy elemzéseikkel segítsék az előrejelzést, feltárják milyen magma jutott a felszínre. A kitörés helyszíne most is zárva van, turisták nem közelíthetik meg. A vulkánkitörés azonban messziről is látszik, az eget vörösre festik a lávaszökőkutak és lávafolyamok.
A vulkáni történet tehát folytatódik, és ez vélhetően így lesz a következő években és évtizedekben is. A korábbi kitörési időszakok vulkanológiai elemzései ugyanis azt jelzik, hogy a hosszú szunnyadási időszak után évtizedeken keresztül történnek a vulkánkitörések és ez a mostaninál nagyobb területet is érinthet.
A szerző Dr. Harangi Szabolcs, az MTA levelező tagja, intézetigazgató egyetemi tanár, kutatócsoport-vezető, az ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettan-Geokémiai tanszék, HUN-REN-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport vezetője.