Egy friss tanulmány alapján a koronavírus-pandémia első két évében 1,6 évvel csökkent a várható élettartam globálisan – írja az AFP. A visszaesés drasztikusabb, mint korábban gondolták. Az amerikai Institute for Health Metrics and Evaluation (IHME) szerint a jelenség éles fordulat a várható élettartam évtizedek óta tartó globális emelkedésében.
A 2020-2021 közötti időszakban a 204 elemzett ország és terület 84 százalékában csökkent a várható élettartam, ami az új vírusok potenciálisan pusztító erejét bizonyítja. A 15 évnél idősebbek halálozási aránya ez idő alatt a férfiaknál 22, a nőknél 17 százalékkal emelkedett. A várható élettartamban a legnagyobb csökkenés többek között Peruban és Bolíviában volt megfigyelhető.
A vizsgált időszakban ugyanakkor pozitívumokat is megfigyeltek, 2021-ben például 2019-hez képest félmillióval kevesebb öt év alatti gyermek halt meg, ami illeszkedik a gyermekhalandóság hosszú távú csökkenésének trendjébe. Hmwe Hmwe Kyu, az IHME kutatója szerint a világnak most a következő pandémia, illetve az országok közötti hatalmas egészségügyi egyenlőtlenségek kezelésére kell összpontosítania.
Érdemes azt is hozzátenni, hogy a világjárvány dacára az emberek napjainkban átlagosan sokkal tovább élnek, mint a korábbi évtizedekben. 1950 és 2021 között a születéskor várható átlagos élettartam 23 évvel, 49-ről 72 évre emelkedett.
A kutatók becslése alapján a koronavírus 15,9 millió többlethalálozásért volt felelős 2020-2021-ben közvetlenül a Covid, illetve közvetve a világjárványhoz kapcsolódó leállások, zavarok miatt. Ez egymillióval több, mint amennyivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban számolt.
Barbados, Új-Zéland, valamint Antigua és Barbuda azon országok közé tartozott, ahol a legalacsonyabb volt a többlethalálozás aránya a világjárvány alatt. Ez részben azt tükrözi, hogy az elszigeteltebb területekre kevésbé gyakorolt súlyos hatást a világjárvány.
A tanulmány azt is kimutatta, hogy számos korosodó, gazdag országban a lakosság száma csökkenni kezdett, míg a kevésbé tehetős országokban tovább nőtt. Schumacher szerint ez a jelenség példátlan társadalmi, gazdasági és politikai kihívásokat, például munkaerőhiányt fog okozni azokon a területeken, ahol a fiatalabb népesség csökken, illetve erőforráshiányt azokon a helyeken, ahol a népességszám továbbra is gyorsan emelkedik. „A nemzeteknek világszerte együtt kell majd működniük az önkéntes migráció terén” – tette hozzá.
