Február első napjaiban, nem sokkal azután, hogy hatalmas területek kaptak lángra Kolumbiában, pokoli erdőtüzek támadtak fel Chilében is. Az otthonukból menekülőkről, a szétporladt házakról, a kiégett autókról és a füstölgő facsonkokról készült megrázó fotók bejárták a világsajtót.
Gabriel Boric elnök szerint az esemény az ország legpusztítóbb természeti katasztrófája a 2010. február 27-i, 8,8-as erősségű, 500 halálos áldozatot követelő földrengés óta. Néhány nap leforgása alatt épületek ezrei égtek le, több mint 120 ember vesztette életét, a lángok pedig továbbra is tombolnak Valparaíso régiójában.
Az erdőtüzek múlt héten, egy szélsőséges hőhullám idején alakultak ki a közép-chilei Viña del Mar és Valparaíso térségében. A fővárostól, Santiagótól mintegy 113 kilométerre északnyugatra, a tengerparton fekvő Valparaíso népszerű turisztikai célpont, amely színes házairól, idilli dombjairól és történelmi óvárosáról ismert.
A meleg az elmúlt időszakban sokakat vonzott a környékre, az üdülés azonban hamar pokollá változott: a régió városai előbb a hegyekből érkező füstbe burkolóztak, majd a lángok elérték a határaikat. A szél felerősítette a tűz terjedését, a Valparaísótól keletre fekvő településeken a házak percek alatt kigyulladtak.
Ariel Orellana helyi lakos a CNN en Españolnak nyilatkozva azt mondta, anyját már elvesztette a katasztrófában, most 14 éves, eltűnt húgát keresi. Anastasiát akkor látták utoljára, amikor Quilpue Pompeya nevű városrészéről menekült a tűz elől. A lány anyjával és annak élettársával élt a környéken, a pár holttestét Orellana találta meg.
A férfinek és nőnek sok más áldozathoz hasonlóan esélye sem volt a túlélésre.
Volt egy furgonjuk, azzal próbáltak menekülni, de a járművet elnyelte a tűz
– nyilatkozta Orellana. A férfi most a közösségi média segítségével kutatja Anastasia nyomait.
Példátlan katasztrófa
Eddig 123 holttestre bukkantak, az elhunytak közül 33-at sikerült azonosítani, ám több száz személyt még mindig keresnek. 15 ezer otthon sérülhetett vagy semmisülhetett meg, egész városrészek tűntek el, Mario Marcel pénzügyminiszter szerint az előzetes becslések alapján Valaparaíso környékén a károk több százmillió dollárra rúgnak.
Boric február 2-án rendkívüli állapotot hirdetett, éjszakai kijárási tilalmat rendelt el az érintett területeken, február 5-ét és 6-át pedig nemzeti gyásznappá nyilvánította. Bár az evakuálás alapvetően hatékony volt, a helyzetet bonyolította, hogy a helyiek egy része nem akarta hátrahagyni otthonát. A régió lakosságának gyakorlatilag semmilyen tapasztalata nincs azzal kapcsolatban, hogy mit kell tenni ekkora léptékű tűzvész esetén.
A rendőrség szakértői támogatással vizsgálja, hogy hozzájárulhatott-e gyújtogatás a katasztrófához. Egy embert már őrizetbe is vettek, aki a közép-chilei Talca városában lévő otthonában, hegesztés közben véletlenül okozott tüzet, az így felcsapó lángok pedig gyorsan átterjedtek egy közeli füves területre. A férfi ellen vádat emeletek.
Az ENSZ katasztrófavédelmi szervezete, az UNDRR adatai alapján a mostani Chile történetének eddigi leghalálosabb tűzvésze. A helyi katasztrófavédelmi szolgálat (SENAPRED) szerint jelenleg is több mint 160 egyedi tűz megfékezésén dolgoznak az ország középső területein. Az UNDRR-nél úgy számolnak, hogy az áldozatok száma tovább emelkedik majd.
A chilei esemény globális mércével is kiugróan pusztító. A világ katasztrófáit nyomon követő International Disaster Database információi alapján 1900 óta az egyik leghalálosabb erdőtűz, több áldozatot követelt, mint a 2018-as kaliforniai és a tavalyi hawaii katasztrófa.
Ideális körülmények a pusztításhoz
Chilében az elmúlt hetekben extrém magas hőmérsékleteket mértek. Santiagóban január 31-én 37,3 Celsius-fokot mutattak a hőmérők, ami a Meteorológiai Világszervezet szerint az elmúlt több mint egy évszázad harmadik legmagasabb értéke. A fővárosban három egymást követő napon is 33 Celsius-fok fölé emelkedett a hőmérséklet.
A tartós meleg csapadékhiánnyal párosult, ilyen körülmények közepette a növényzet és a talaj nagyobb ütemben párolog, nedvességtartalma csökken, ami fokozza a tűzesetek kockázatát.
Szakértők szerint már pár Celsius-foknyi plusz döntő tényező lehet, ennyi is elég, hogy a normál esetben enyhe erdőtüzek súlyos katasztrófákká váljanak. Edward Mitchard, az Edinburgh-i Egyetem erdészeti szakembere az AP-nek elmondta, néhány nagyon száraz, forró nap alatt a levelek igazán szárazak és gyúlékonyak lesznek, „üzemanyagot” biztosítva a lángoknak.
További gondot jelent a nagy szél, amely szintén löketet ad a tüzeknek. Raúl Cordero, a Santiagói Egyetem klimatológusa a Reutersnek azt nyilatkozta, az erős nyári szelek gyakoriak Közép-Chilében – az Egyenlítőtől délre most épp a nyári időszak tart. Ennek oka az, hogy az Andokból és más magasan fekvő területekről érkező levegő összenyomódik és felmelegszik. „Ami ezúttal más volt, az a korábbiaknál sokkal magasabb hőmérséklet” – emelte ki a kutató.
Chilében az év ezen szakában nem példátlanok az erdőtüzek, természetes léptékben még segítik is az élővilág megújulását. Lángok évről évre felcsapnak, a februári katasztrófa viszont teljesen példátlan – egyelőre.
Megaszárazság tombol
Az elmúlt 15 évben Chilében kiugróan kevés csapadék hullott. Az ilyen aszályos időszakra a klímakutatók megaszárazságként hivatkoznak, hasonló folyamat sújtja napjainkban Észak-Amerika nyugati részét, ahol az utóbbi években szintén kivételesen erős erdőtüzek jöttek létre.
Az aszály nyomást gyakorol a vízkészletre, kiszárítja a környezetet, tavak és folyók tűnnek el.
Egy 2024 januárjában megjelent tanulmány alapján a helyi erdőtüzek száma drasztikusan emelkedett az elmúlt néhány évben, és az utóbbi évtizedben 1,7 millió hektár vált a lángok martalékává. A magas hőmérséklet, a szárazság és az erős szelek egyre többször és egyre hosszabb ideig jelentkeznek egyszerre.
Cesar Morales, a Chilei Egyetem vízügyi szakértője a Reutersnek kiemelte: a probléma nem pusztán Chilét érinti. Az argentin Andokban még nagyobb területen, kisebb népsűrűség mellett zajlik hasonló folyamat, január-február fordulóján a Chilével szomszédos Patagónia régiójában kapott lángra a Nahuel Huapi Nemzeti Park, ahol több ezer hektárnyi terület égett le.
Tavaly októberben Brazíliában, Amazonas államban vált kritikussá a helyzet, miután az esőerdő szívét rég nem látott forróság és szárazság sanyargatta. A térségben szintén felcsaptak a lángok.
Egyre több az erdőtűz
Az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPCC) beszámolója szerint a globális felmelegedés következtében mára világszerte ötször gyakrabban fordulnak elő szélsőséges hőhullámok. A klímaváltozás ugyanakkor nem „egyszerű” felmelegedés, hatásai ennél jóval szerteágazóbbak.
Az éghajlati átalakulás többek között a globális csapadékciklusokat is megzavarja, ami egyes térségekben szokatlan aszályokat okoz. A kutatók többsége egyetért abban, hogy Chile megaszárazságában a globális felmelegedésnek is szerepe van.
A forróságok és az aszályok tehát gyakoribbá és intenzívebbé válnak, ezek a szélsőségek pedig a fentebb taglalt módon az erdőtüzeket erősítik fel. A tendencia világszerte megfigyelhető, egy 2015-ös tanulmány alapján a tűzszezonok átlagosan 18,7 százalékkal váltak hosszabbá az éghajlati átalakulás miatt 1979 és 2013 között.
A World Resources Institute műholdas adatai szerint manapság globálisan évente mintegy 30 ezer négyzetkilométernyi erdő vész el tüzekben. Ez nagyjából akkora terület, mint Belgium, és megközelítőleg kétszer akkora, mint 20 éve. Az égésekkel keletkező nagy mennyiségű szén-dioxid ráadásul az éghajlatra is visszahat, súlyosbítva a klímaválságot.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) 2022-es jelentése szerint a kontrollálhatatlan és pusztító tűzszezonok a világ számos részén az évek várható részévé válnak majd. A számítások alapján 2030-ra akár 14, 2050-re pedig akár 30 százalékkal is nőhet az extrém erdőtüzek száma.
Mitchard szerint a klímaváltozás okozta tűzkockázat idén különösen Dél-Amerikában volt magas. „Az Amazonas-medencében az eddigi legszélsőségesebb aszály jelentkezett, és ha az Amazonas-medencében szárazság van, akkor Dél-Amerika déli részén is kevesebb csapadék hullik” – tette hozzá.
Az El Niño is közbeszólt
Chilében 2024 elején a veszélyt fokozta, hogy a megaszárazság dacára tavaly nyáron rövid idő alatt heves esőzések csaptak le az országra. Ezek rövid távon elősegítették a növényzet fejlődését, a később folytatódó aszály viszont hamar száradást hozott, nagy mennyiségű alapanyagot hagyva hátra az égéshez.
Az események nem írhatóak csak a klímaváltozás számlájára. A tüzek számára alkalmas körülmények megteremtéséhez minden bizonnyal egy természetes éghajlati jelenség, az El Niño is hozzájárult.
Az El Niño egy nem szabályosan, 2-7 évente ismétlődő éghajlati folyamat, amely alapvetően az Egyenlítő mentén, a Csendes-óceán középső és keleti részén jár melegebb tengerfelszíni hőmérsékletekkel, következményei ugyanakkor világszerte érezhetőek. Párja, a La Niña a hűvösebb hőmérsékletekkel képes bizonyos mértékig enyhíteni a globális felmelegedés következményeit, az El Niño azonban éppen erősítő hatású.
A mostani ciklus kezdetét tavaly nyáron jelentették be, és a kutatók már akkor arra figyelmeztettek, hogy pokolian forró esztendő áll előttünk – a részletekről itt írtunk bővebben. A jóslat bejött: a mérések kezdete óta 2023 volt a legmelegebb esztendő, a globális átlaghőmérséklet 1,48 Celsius-fokkal haladta meg az 1850 és 1900 közötti átlagot.
Az El Niño miatt az utóbbi időszakban Dél-Amerika csendes-óceáni partjainál szokatlanul meleg volt a víz, a természetes ciklus ily módon tovább fokozta a forróságot és a szárazságot.
Az El Niño vagy a globális felmelegedés nélkül nagyon valószínűtlen, hogy a múlt heti halálos erdőtüzek bekövetkeztek volna
– állapította meg Cordero.
Hosszú távon a két jelenség kombinációja még veszélyesebbé válhat. Mitchard szerint az éghajlatváltozás valószínűbbé teszi az erősebb El Niñókat, és az általa okozott aszályok is nagyobb eséllyel lesznek intenzívebbek.
Alkalmazkodni, de hogyan?
Chile az évek alatt komoly összegeket fordított a cunamikhoz való alkalmazkodásra, illetve az evakuálási tervek fejlesztésére, az országban pedig igen szigorúak a földrengésbiztos építési szabályok. A döntéshozók igyekeznek megbirkózni a veszélyekkel, csakhogy a katasztrofális erdőtüzek egészen új kihívást jelentenek számukra.
Az El Niño éveiben Chilében régebben is gyúltak tüzek, így volt ez 1982-ben és 1998-ban. Az akkori események mértéke azonban messze eltörpül a mostani katasztrófák mellett.
Francisco de la Barrera, a Concepcióni Egyetem munkatársa a The Washington Postnak azt nyilatkozta, egyedi helyzet volt, amikor 2017-ben egy tűzvész 11 ember halálát okozva elpusztított egy várost. Úgy tűnik, Chile környezeti szempontból története új szakaszába lépett, amikor már komolyan kell számolni a lángok hatásaival.
Az országban egyelőre nem sokat tesznek azért, hogy a kockázatok mérséklése érdekében felkészítsék a tájat. Cordero szerint a fakitermelés és papírgyártás céljából telepített erdőkben a gyúlékony, nem őshonos fajok dominálnak, és több hektáron át húzódnak egy tömbben, olyan tűzvédelmi és egyéb óvintézkedések nélkül, amelyek megállíthatnák a lángok terjedését. A kutató kiemelte: ezek a telepített erdők komoly szerepet játszottak a 2023-as chilei tűzszezonban.
Az ország már megkezdte a katasztrófavédelem fejlesztését, az elmúlt években rengeteg pénzt költöttek a tűzoltóállományra, illetve felszerelések és technológiák beszerzésére – Boric kevesebb mint két év alatt 47 százalékkal növelte az ilyen jellegű kiadásokat. Dolors Armenteras, a Kolumbiai Nemzeti Egyetem szakértője szerint ugyanakkor ez sem elegendő.
Amennyiben nem történik érdemi lépés, úgy a jövőben az ország szinte teljesen védtelen lesz a még pusztítóbb gigatüzekkel szemben.
