Ősi, a vaskor előtti időkre datálható közösségek nyomaira bukkantak a Tisza mentén – írja a Heritage Daily. Az ír, szerb és szlovén kutatók műholdas és légi felvételeket elemezve több mint száz, korábban ismeretlen lelőhelyet mutattak ki, az új tanulmány segít jobban megérteni a Kárpát-medence déli részének egykori komplex társadalmait.
„A műholdfelvételeken alapuló megállapításokat a felszínen felméréssel, ásatással és geofizikai vizsgálatokkal teszteltük. A lelőhelyek túlnyomó többsége időszámítás előtt 1600 és 1450 között keletkezett, és gyakorlatilag mindegyikük időszámítás előtt 1200 körül omlott össze, amikor tömegesen elhagyták őket” – mondta Barry Molloy, a University College Dublin munkatársa és a csapat tagja.
A szakértők olyan védelmi sáncokat vettek alapul az azonosításban, amelyeket a korai társadalmak használtak. A térségből több hasonló lelőhely is ismert volt, ilyen többek között a Csongrád-Csanád vármegyei Csanádpalota.
Az új eredmények alapján az észlelt települések egymással szoros kapcsolatban álltak, és egymástól függő közösségek hálózatát alkották.
A már ismert helyszínekkel együtt ezek alkotják az úgynevezett tiszai leletegyüttes-csoportot.
Sok szakértő úgy véli, hogy az időszámítás előtti 2. évezred jelentős fordulópont volt Európa történetében. Az új felfedezések árnyalják a Kárpát-medence déli részének bronzkori történetét, Molloy szerint publikációjuk példátlan képet ad arról, hogy a helyiek hogyan éltek együtt szomszédjaikkal.
