Ahmed budai pasa és Ali pasa egyesült serege 1552. szeptember 9-én vette ostrom alá Eger várát. Dobó István vezetésével csupán egy maroknyi védősereg szállt szembe a hatalmas haderővel, akik példamutató hősiességgel álltak helyt – derül ki a Rubicon cikkéből.
Török hadjárat Magyarország ellen
A három részre szakadt Magyarország nyugati felét uraló I. Ferdinánd király 1551 decemberében meggyilkoltatta a kiskorú János Zsigmond nevében az Erdélyi Fejedelemséget kormányzó Fráter Györgyöt, és saját kezébe vette a keleti területek vezetését is. A Habsburg király lépése nem tetszett az Oszmán Birodalomnak, ezért 1552 tavaszán sereget indított Magyarországra.
A török csapatok Temesvár és Szolnok elfoglalása után Eger felé vették az irányt, amelynek bevételével az egész Felvidék meghódítására lehetőségük nyílt volna.
Kezdetét veszi az ostrom
A törökök szeptember 16-án kezdtek támadásba, innentől két héten keresztül lőtték a várat 12 ostromágyúval és több száz kisebb löveggel. A pasák terve az volt, hogy az ágyúkkal ledöntik a falakat, majd a hússzoros túlerővel könnyedén beveszik a várat. Az egri erődítmény azonban szilárd volt, az éhségtől szenvedő, járványoktól megtizedelt oszmán sereg ideje pedig vészesen fogyott.
Az oszmánok ezért október 12-én és 13-án indítottak rohamot, azonban mindkét kísérlet kudarccal zárult. Az utolsó két napban Eger védői már a végkimerülés szélén álltak, és csupán találékonyságuknak és hatalmas akaraterejüknek köszönhették, hogy végül mégis sikerült megtartaniuk a várat: Bornemissza Gergely híres bombái, a falaknál forró vizet és szurkot locsoló asszonyok, az ostromlétráknál elszántan küzdő vitézek szinte egy mondabeli korszak gigászi küzdelmét idézik fel
A több mint egy hónapig tartó sikertelen próbálkozás után a pasák feladták Eger meghódítását, és október 17-én visszavonultak. A védők hősies helytállása és győzelme bebizonyította, hogy Szulejmán hadai sem legyőzhetetlenek, és új reményt adott a magyaroknak.
