Zrínyi Miklós gróf, Szigetvár várkapitánya 457 éve, 1566. szeptember 7-én halt meg. A hadvezér óriási túlerővel szemben védte hősiesen a törökök ostromolta várat, ezzel beírva magát a magyar történelembe – derül ki a Múlt-kor cikkéből.
Féktelen kiskirály és törökverő hadvezér
Zrínyi Miklós 1508 körül született, apja a mohácsi csata után Habsburg (I.) Ferdinánd oldalára állt. Katonaként számos siker fűződik a nevéhez: 1529-ben kitüntette magát a török ostromolta Bécs védelmében, 1542-ben 400 horvát emberével mentette meg Pest alatt a vereségtől a császári sereget, majd Somló mellett aratott fényes győzelmet, szolgálataiért horvát bán lett.
Frangepán Katalinnal kötött 1543-as házassága után hatalmas birtokhoz jutott, 1546-ban pedig Ferdinánd az egész Muraközt neki ajándékozta, így az ország leghatalmasabb főnemesei közé emelkedett. Zrínyi egyszerre volt féktelen kiskirály és a török elleni harc rettenthetetlen hőse, aki 1556-ban Babócsánál ismét megverte a hódítókat, majd 1561-ben lemondott a horvát bán tisztségéről, és saját kérésére Szigetvár kapitánya lett.
Mivel az udvartól nem kapott támogatást, 1566 elején tiltakozásképp lemondott a szigetvári kapitányságról, majd mégis visszavette, amint híre kelt, hogy Nagy Szulejmán szultán Magyarország ellen készül.
Hősies várvédés
A törökök 1566. augusztus 5-én érkezett Szigetvárhoz.
A vár ráadásul már az ostrom kezdete előtt elvesztette egyik fontos védelmi vonalát: az azt övező mocsarak a szokatlanul forró nyárban kiszáradtak.
A törökök támadása után a város két nap alatt elesett, a mellette lévő magaslaton álló vár azonban ellenállt. Az oszmánok hadvezére, a szerb származású Ahmed Sokolović felajánlotta Zrínyinek, hogy a megadásért cserébe megkapja Horvátországot és Szlovéniát, ám a várkapitány ezt elutasította. Ezután a törökök négy napon át lőtték a várat, miközben az aknászok alagutak fúrását kísérelték meg.
A várban egyre kevesebb volt a hadra fogható ember, de a védők hősiesen kitartottak. Az ostromlók mind súlyosabb veszteségeket szenvedtek: élelemhiány és vérhas tizedelte őket. A török augusztus 26-án indította meg a döntőnek szánt rohamot, ám visszaverték őket, a falak alatt holtan maradt Ali budai pasa és a török tüzérség vezetője is.
A tomboló Szulejmán augusztus 29-én, a mohácsi csata negyvenedik évfordulóján személyesen irányította az újabb általános rohamot, amely szintén sikertelenül zárult, az ostromlók több ezer katonát vesztettek.
Szeptember 5-én aztán a török aknászok sikerrel jártak, hatalmas robbanások rázták meg a várat. A megrongálódott falon janicsárok ezrei nyomultak át, Zrínyiék azonban a törökök hulláival torlaszolták el a rést.
A 72 éves Szulejmán másnap meghalt, bár ezt eltitkolták, sőt a harci morál növelése érdekében a halott uralkodót díszruhában egy székbe ültették, és elvonultatták előtte a sereget.
Szigetvár elbukik
A rommá lőtt belső várba visszaszorult, reménytelen helyzetbe került védők fogadalmukhoz hűen felkészültek a halálra. 1566. szeptember 7-én páncél helyett ünneplőbe öltöztek, Zrínyi Miklós zsebeit arannyal és ékszerrel tömte meg. Nemesi büszkeség volt ez: aki őt megöli, az megérdemli, hogy gazdag ember legyen.
Ezután kinyittatta a kaput, az utat a várhídon tülekedő ellenségtől két, szögekkel töltött ágyúval tisztíttatta meg, és megmaradt 300 embere élén, egyik kezében zászlóval, a másikban karddal kirontott a várból.
A kézitusában három kivételével minden védő elesett, Zrínyit két golyó mellen találta, egy nyílvessző a szemébe fúródott. A kapitány a földre bukott, elfogták és a fővezír sátrához vitték.
A várat törökök ezrei özönlötték el kincsek és túlélők után kutatva, amikor egy fiatal magyar nő felrobbantotta a föld alatti lőszerraktárt, a romok háromezer janicsárt temettek maguk alá. Szigetvár ostroma összességében 2500 magyar és 25 ezer török életet követelte.
