A D-nap fedőnéven emlegetett normandiai offenzíva, amelynek sorsdöntő szerepe volt a második világháború végkimenetelének szempontjából 79 éve, 1944. június 6-án vette kezdetét. A szövetséges erők sikeresen partra szálltak a nácik által megszállt Franciaország területén, ezzel egy új nyugati frontot hoztak létre – írja a Rubicon.
Új front
Churchill és Roosevelt 1943 augusztusában határozták meg az invázió helyét és idejét, a következő hónapokban a szövetségesek számos új harci eszközt – például kétéltű tankot – fejlesztettek ki, hordozható, könnyen felépíthető kikötőt terveztek, és tucatnyi hadgyakorlatban szimulálták a partraszállás várható körülményeit.
A náci Németország katonai vezetői is tisztában voltak azzal, hogy a szövetségesek egy új front létrehozására törekszenek, és azt valahol Franciaországban próbálják majd megnyitni. Ezért Hitler a francia partok védelmével egyik legtehetségesebb tábornokát, Erwin Rommelt bízta meg.
Elkezdődik a partraszállás
Nyár elején már 2,9 millió szövetséges katona állomásozott a Brit-szigeten, akik mintegy 1500 tank, 10 000 motoros jármű, majdnem 10 000 harci repülő és 1500 hajóból álló flotta segítségével készültek végrehajtani a világtörténelem legnagyobb katonai hadműveletét. A szovjet háború miatt meggyengült német hadsereg 1 millió katonával várta a támadást, de helyzeti előnye kiegyenlítette a szövetségesek számbeli fölényét.
Június elején napokig tartó, óriási szélvihar köszöntött be, amely hatalmas hullámokat okozott a La Manche-csatornán, a szövetségesek ennek ellenére kockáztattak és elindították az inváziót. A németeket meglepte az offenzíva, ugyanis az időjárás viszontagságai alapján azt kivitelezhetetlennek tartották a partraszállást, emellett a támadás helyszíne is váratlanul érte őket, a németek teljesen máshol, a La Manche legszűkebb pontján, a Doveri-szorosnál várták az ellenséget.
A háború végének kezdete
A szövetségesek június 6-án, reggel 6 óra 20 perckor indították meg a támadást, a nap végéig pedig mintegy 55 000 katonát, 7000 járművet és 7500 tonna ellátmányt szállítottak át a csatorna túlpartjára. A gyenge német ellentámadás, és a légifölényt kialakító szövetséges légierő támogatása miatt az inváziós csapatok nem szenvedtek súlyos veszteséget. A sikereknek köszönhetően – Churchillt idézve – a normandiai partraszállás lett a „háború végének kezdete”.
A partraszállást követő napokban a szövetségesek által elfoglalt területek egyre szélesedtek, így újabb és újabb hadosztályok kelhettek át Európába, és az angolszászok lassan érvényesíthették erőfölényüket a hitleri Németországgal szemben. Az 1944. június 6-án végrehajtott normandiai partraszállásnak döntő szerepe volt a náci birodalom erejének megroppantásában, az ott harcoló katonák hősiessége révén a második világháború – a szövetségesek győzelmével – már 1945 tavaszán befejeződött.
