2022 nyara Európa-szerte szélsőségesen forró és száraz volt. A Mediterráneum – ahol a 150 évvel ezelőtti átlaghoz képest 1,5 Celsius-fokkal van melegebb –, azon belül Spanyolország érintettsége különösen súlyossá vált, sorra dőltek a rekordok, a forróságban ezrek haltak meg, miközben tomboltak az erdő- és bozóttüzek. A dél-európai országra július 24. és 27. között lecsapó hőhullámnak még nevet is adtak, korábban hasonló nem fordult elő a történelemben.
Egyre biztosabb, hogy a jelenséghez a klimatikus átalakulás is hozzájárult – hogy milyen mértékben, az még kérdéses. A kutatók úgy gondolják, hogy a hasonló extrém időszakok a jövőben egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak majd, ilyen körülmények között pedig sok térség mostani vízgazdálkodása teljesen fenntarthatatlanná válik, tovább mélyítve a krízist.
A helyzet Andalúziában és Katalóniában a legsúlyosabb, de az egész országban alig esett hó és eső az elmúlt hónapokban. A mezőgazdaság számára a folyamat katasztrófával ér fel, az aszály következményeitől ugyanakkor a lakosság sincs védve, már áprilisban vízhasználati korlátozást vezettek be több helyen.
Kukoricamezők helyett sivatag
Annak esélye, hogy az elkövetkező időszakban elég vizet tudjon elnyelni a talaj, közel a nullával egyenlő. Nem zárható ki, hogy egyes gazdák az idény végén termés nélkül maradnak.
Egy sivatagban állunk. Ez ma egy sivatag
– mondta a katalóniai Santi Caudevilla a CNN-nek. A férfi Gimenellsben él, kukoricát, cirokot és más növényeket termeszt, a mostani szezon viszont nem sok jóval kecsegteti.
A környék víztározóinak szintje nyugtalanítóan alacsony, a Barcelonától mintegy 100 kilométerre északra fekvő Pantà de Sau kapacitása áprilisban 7 százalékon állt. A kiszáradó mederből egy középkori falu romjai kandikálnak ki – az egykori település a víztározó 1960-as évekbeli kialakításakor merült el.
A hatóságoknak vízminőség-javító intézkedéseket kellett tenniük, és őshonos halakat is elszállítottak, hogy megóvják őket a fulladástól. A Pantà de Sau kulcsfontosságú ivóvízforrást jelent a térség lakóinak, további apadása beláthatatlan következményekkel járhat, ráadásul megannyi víztározó van hasonló helyzetben.
Mindez nemcsak a szektorban érdekelteket sújtja, hanem a fogyasztókat is, az előrejelzések alapján az élelmiszerárak az aszály következtében tovább fognak emelkedni.
Mivel Spanyolország meghatározó olívaolaj-, gyümölcs- és zöldségtermelő – amelyre gyakran hivatkoznak Európa hátsó kertjeként –, az exportkiesést alighanem más országok is megsínylik majd.
38,8 fok áprilisban
A szárazság Spanyolország több régiójában sem ismeretlen, a mediterrán klíma természetes velejárója, az adatgyűjtés kezdete óta viszont hasonló aszályt nem mértek. „Ez az elmúlt száz év legsúlyosabb periódusa” – nyilatkozta Samuel Reyes, a Katalán Vízügyi Ügynökség igazgatója a CNN-nek.
A folyamat Andalúzián és Katalónián kívül is érezhető, a vidéki területek 60 százaléka nem kapott elég csapadékot az utóbbi hónapokban. A legutóbbi tartós aszályos időszak 2022 végén kezdődött, márciusban a havi átlag 36 százaléka hullott csak le, és áprilisban sem alakultak jobban az adatok. „En Abril, aguas mil”, azaz „Áprilisban sok az eső” – tartja a spanyol mondás, ehhez képest az idei április a valaha mért legszárazabb hónap volt – írja a France24.
Az évtizedek óta létező, átgondolatlan vízgazdálkodás napjainkban megbosszulja önmagát. A Córdoba környéki Sierra Boyera-víztározót egy másik mesterséges tóból próbálják feltölteni, csakhogy a környék tejtermelői évek óta abba ürítik a trágyát, ami jelentősen lerontotta a vízminőséget. Van, ahol már teherautókkal szállítják az ivóvizet a településekre. „Nem normális, hogy a 21. században ez megtörténhet, de meg kell barátkoznunk vele” – mondta egy helyi lakos az Euronewsnak.
A nyárba tartva, a hőmérséklet emelkedésével a szárazság még elviselhetetlenebbé fog válni. A forróság esetenként már tavasszal is megdöbbentőnek bizonyult, Córdobában április 27-én 38,8 Celsius-fokot rögzítettek.
Félő, hogy a tűzszezon 2023-ban sem lesz békésebb, mint tavaly volt. Az biztos, hogy a lángok tavasszal már szokatlanul korán felcsaptak.
Kiszipolyozott talaj
A szakértők régóta figyelmeztetnek, hogy a globális felmelegedés az átlaghőmérséklet növekedése mellett a csapadékminták átalakulásával is járhat egyes térségekben. Egyre inkább úgy tűnik, hogy ez a folyamat kezdődött meg Spanyolországban, a helyzet azonban ennél komplexebb.
A jelenlegi szárazsághoz a vízgazdálkodási gondok is nagyban hozzájárulnak.
Ez az aszály megmutatja a spanyol mezőgazdasági modell korlátait, amely azon a hamis benyomáson alapul, hogy bőséges vízkészlettel bírunk
– állapította meg Julio Barea, a Greenpeace Spanyolország vízügyi szakértője. Napjainkban a helyi mezőgazdaság a teljes spanyolországi édesvíz-felhasználás mintegy 80 százalékáért felelős.
Hogy megoldják a vízhiányt, az 1950-es évek óta több száz vízkezelő rendszert építettek ki, egyetlen európai országnak sincs annyi gátja és víztározója, mint Spanyolországnak, ahol közel 1200 ilyen objektum található. Az infrastruktúra többsége az ország déli részére koncentrálódik, és bár elsősorban az intenzív mezőgazdaságot szolgálja ki, kisebb gazdaságok és a turizmus számára is biztosít vizet.
Barea szerint éppen ez, az öntözéses mezőgazdaságot ösztönző rendszer vezetett el a víztartalékok kimerítéséhez.
Ma már, figyelembe véve a globális felmelegedés egyre nyilvánvalóbb következményeit is, ez a modell nem fenntartható
– emelte ki.
Az átgondolatlan vízhasználat az éghajlati átalakulással kombinálva katasztrófa felé tereli a régiót. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének becslése alapján Spanyolország területének mintegy 75 százalékát veszélyezteti az elsivatagosodás.
A szélsőséges forróság és aszály egyébként Európa más vidékeit is érinti. Dél-Franciaország és Portugália Spanyolországhoz hasonló sorsra juthat, 2022 nyarán Olaszországot sújtotta hihetetlen szárazság, és sajnos a magyar Alföld is fuldoklik.
Itt az eső, de nem old meg semmit
„Az év ezen szakaszában csak pontszerű, helyi viharok várhatók, amelyek nem fogják megoldani a csapadékhiányt” – mondta a Reutersnek Jorge Olcina, az Alicantei Egyetem geográfusa
Spanyolországban a hidrológiai év tavaly október 1-jén kezdődött. A ciklus szempontjából a tél különösen fontos, elviekben ilyenkor kellene feltöltődniük a hegyi hófoltoknak, amelyek aztán természetes víztározókként táplálhatják a lejjebb fekvő területeket. A 2022–2023-as tél viszont kevés havat hozott, és a tavaszi esők is gyakorlatilag elmaradtak. A talaj teljesen kiszáradt, amin a hirtelen lezúduló sok csapadék nem segít, sőt.
Spanyolországba a héten érkeztek meg a nagy esők, az ország legészakibb részén és a déli partvidékén több csapadék hullott le egyetlen nap alatt, mint korábban egy egész hónapban. Több helyen áradások is jelentkeztek, a viharok még napokig kitarthatnak.
Rubén del Campo, a Spanyol Meteorológiai Ügynökség szóvivője a Murcia Todaynek elmondta, nem számítanak rá, hogy a mostani esőzések megoldanák az aszály problémáját. Bár a csapadék kicsit javíthat a víztározók állapotán, a vízügyi év továbbra is rendkívül száraz: tavaly október 1. és idén május 21. között Spanyolországban négyzetméterenként átlagosan 360 liter csapadék esett, a normál érték 504 liter lenne.
A talaj eleve száraz, ami megnehezíti a csapadék elnyelését, miközben fokozza az áradáskockázatot. A kimerült föld egyszerűen képtelen elnyelni az ilyen gyorsan, ekkora mennyiségben érkező vizet, ehelyett inkább elvezeti azt. Ahhoz, hogy a talaj regenerálódjon, hosszabb időszakig kitartó, egyenletesen eloszló esőre lenne szükség.
Drasztikus változás kell
A spanyol kormány május második hetében fogadott el egy 2,2 milliárd eurós csomagot, hogy támogassa az aszály által sújtott gazdákat, ám ez csak tüneti kezelés, magát a betegséget, a fenntarthatatlan vízgazdálkodást és a megváltozó feltételeket kellene orvosolni.
A környezetvédelmi minisztérium korábban bejelentette, hogy további 1,4 milliárd eurót fordítana infrastruktúra-fejlesztésre. A pénzből többek között új, parti sótalanító létesítményeket hoznának létre, de a közösségek ellenállóságát is fokoznák.
A vízrendszer javításához többek között a víztározó-használat átdolgozása, a szennyvíz magasabb fokú újrahasznosítása, az öntözött területek csökkentése, valamint a szenzorok és egyéb innovációk bevezetésével a hatékonyabb öntözés járulhat hozzá. A gazdáknak emellett érdemes lehet áttérniük ellenállóbb növények, például a napraforgó termesztésére.
Spanyolország súlyosbodó kiszáradása is igazolja, hogy a klímaváltozás már nem pusztán távoli szigetországok és kiszolgáltatott, szegény régiók problémája. Ma már a mértékadó szakértők többsége úgy véli, hogy az éghajlati átalakulás korában a globális felmelegedés érdemi korlátozása mellett az alkalmazkodás is elengedhetetlen.
