A nyári meleg egyértelműen kitolódott augusztus közepéről szeptember elejére, az október 20. utáni időszakra pedig 2-4 Celsius-fokos emelkedést, és 2-5 nappal több meleg napot mutatnak a számok. – írja Szabó Péter, éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, korábban az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ szakértője; illetve Pongrácz Rita, meteorológus, hidrológus, a földtudományok doktora (PhD), az ELTE Meteorológiai Tanszékének adjunktusa a Másfélfok weboldalán.
A klímaváltozással kapcsolatos cikkek legtöbbször – joggal – a negatív hatásokat emelik ki. A szakértők elemzése viszont bemutatja, hogy a regionális felmelegedés részben pozitív következményekkel is jár. Szerintük fontos foglalkozni a lehetséges előnyökkel is, hogy az alkalmazkodási stratégiák során kihasználhassuk azokat.
Megfigyelték, hogy augusztus vége közel 4 Celsius-fokkal, az október 20-a utáni egy hónapos időszak pedig 2-4 fokkal lett melegebb az elmúlt 50 évben. Kimutatták azt is, hogy nemcsak a hőmérséklet növekszik, hanem a meleg őszi napok száma is. Novemberben 1996 után legalább kétszer több meleg nappal fordult elő, mint az azt megelőző időszakban, októberben pedig évi átlagban 2-4, illetve 3-5 napos növekedést figyeltek meg a meleg őszi napokban. Az októberi növekedés délen-délnyugaton erőteljesebb, a novemberi pedig inkább az ország középső részén, valamint a Tiszántúlon nagyobb.
Ha az emberiség károsanyag-kibocsátása nem csökken, a melegedés folytatódni fog. Ennek a melegedésnek lehetnek évszakos előnyei.
A szeptemberi növekedés a nyár végi, vízparti turizmus számára lehet kedvező. Az októberi több meleg nap miatt az őszi (öko) turizmus fejlesztését érdemes megfontolni, valamint a meleg időszakok a fűtési szezon kezdetének későbbre tolódását is segítik. A novemberi erőteljesebb változást egyértelműen a fűtési igény szempontjából tekinthetjük pozitívnak, és az energiaszektorra nehezedő terhelés csökkenésével fordíthatjuk hasznunkra.
Ez persze nem azt jelenti, hogy örülnünk kellene a klímaváltozásnak. A felmelegedés okozta nyári hőhullámok közvetlen, jelentős és negatív hatással vannak már most is az emberi egészségre és halálozásra, valamint a hűtési igény miatt felhajtják az energiafogyasztást. Emellett aszályokat is előidéz és kedvezőtlenül hathat lombhullató erdőinkre is. Kutatások szerint a több légköri szén-dioxid és a magasabb hőmérséklet hatására a fák hamarabb hullathatják el leveleiket.
Ha az üvegházhatású-gázkibocsátások növekedése a jelenlegi ütemben folytatódik, akkor a nyári időszak vége egyre inkább kitolódhat, novemberben pedig a század végére a jelenlegi duplájára nőhet a meleg periódusok hossza és gyakorisága.
