A növények szalicilsav, más néven aszpirin termelésével védik magukat a környezeti veszélyektől, például a rovaroktól, a szárazságtól és a hőtől. Ennek a folyamatnak a megértésével segíthetünk a növényeknek túlélni az éghajlatváltozás okozta növekvő stresszt – írja az EurekAlerten megjelent sajtóközlemény.
A UC Riverside tudósai a közelmúltban tanulmányt publikáltak a Science Advances folyóiratban, amelyben beszámolnak arról, a növények hogyan szabályozzák a szalicilsav termelését. A kutatók az Arabidopsis növényt tanulmányozták, de remélik, hogy a növény sejtjeinek stresszre adott válaszaival kapcsolatos ismereteiket sok másik fajra is alkalmazni tudják, beleértve az étkezési céllal termesztett növényeket is. Hiszen ez lenne a kutatás lényege: a biodiverzitás mellett az élelmiszerekhez felhasznált növények ellenállóképességének növelése a klímaváltozás miatt megváltozott körülmények között.
„Szeretnénk, ha a megszerzett tudást felhasználhatnánk a növényi ellenállóképesség javítására” – mondta Jin-Zheng Wang, az UCR növénygenetikusa és a tanulmány társszerzője. „Ez döntő fontosságú lesz az élelmiszerellátás szempontjából az egyre forróbb világunkban.”
A környezeti stressz minden élő szervezetben reaktív oxigén-szabadgyökök (ROS) képződését eredményezi. Fényvédő nélkül egy napsütéses napon az emberi bőr is ilyet termel, ami szeplőket és égési sérüléseket okozhat. A növényekben a magas ROS-szint halálos lehet. Alacsonyabb mennyiségben azonban nagyon fontos lehet a ROS a növények számára a túlélés szempontjából. „Nem halálos mennyiségben a ROS olyan a növénynek, mint egy vészhívás, amely lehetővé teszi a védőhormonok, például a szalicilsav termelését” – mondta Wang.
A kutatócsoport felfedezte, hogy a hő, a nagy mennyiségű napsütés vagy a hosszabb szárazság hatására a növényi sejtek riasztómolekulát generálnak, amelyet MEcPP néven ismerünk. A jövőben a kutatók többet szeretnének megtudni a MEcPP-ről, amelyet olyan szervezetek is termelnek, mint a baktériumok és a maláriaparaziták. A MEcPP felhalmozódása a növényekben beindítja a szalicilsav termelődését, ami védőhatások láncolatát indítja el a sejtekben.
Olyan ez, mintha a növények fájdalomcsillapítót használnának, akárcsak mi
– mondta Wilhelmina van de Ven, a UCR növénybiológusa és a tanulmány társszerzője.
A sav megvédi a növények kloropasztiszait, amelyek a fotoszintézis helyszíneit jelentik. „Mivel a szalicilsav segít a növényeknek ellenállni az éghajlatváltozással egyre inkább gyakori stressznek, az, hogy képesek növelni a növények termelőképességét, előrelépést jelent az éghajlatváltozás mindennapi életre gyakorolt hatásainak leküzdésében” – mondta Katayoon Dehesh, a tanulmány vezető szerzője.