Mohamed el-Shahed / AFP
Tudomány

Aranynyelvű halottakat fedeztek fel Egyiptomban

Két 2500 éves síremléket fedezett fel egy spanyol régészeti kutatócsoport a felső-egyiptomi Minja kormányzóság területén végzett ásatáson – közölte az egyiptomi idegenforgalmi és régészeti minisztérium az MTI szerint.

A Barcelonai Egyetem régészei által feltárt két síremlék a Szaiszi korszakból, a Kr. e. 664-525 közötti időszakból származik – mondta el Musztafa Vazíri, az ország régészeti legfelsőbb tanácsának főtitkára.

Az egyik síremlékben egy mészkő koporsót találtak, amelynek fedőlapját egy nőről mintázták. A koporsóban egy ember maradványai vannak, mellette pedig egy másik személyé. Az ismeretlen halottaknak arany nyelve van. Vazíri hozzátette: a régészek szerint a jelek arra utalnak, hogy a sírt egykor felnyitották.

A másik síremléket érintetlenül találták meg, és csak az ásatás során nyitották fel.

Hasszán Amer professzor, az el-bahnaszai régészeti helyszínen folytatott ásatás igazgatója arról számolt be, hogy a sírban jó állapotú mészkő koporsóra bukkantak emberi arccal. Emellett két kanopusz edényeket tartalmazó koporsót is találtak. Az egyik edényben 402 fajanszból készült usébti-figura, egy sor kis amulett és zöld gyöngy volt.

Egyiptomban az elmúlt években számos jelentős régészeti leletet találtak az ország különböző részein, köztük fáraósírokat, szobrokat, koporsókat és múmiákat.

Főkép: korábbi ásatás a területen, illusztráció. Mohamed el-Shahed / AFP

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.