Keystone / Hulton Archive / Getty Images, STF / POOL / AFP és Getty Images
Tudomány

Hány magyar Nobel-díjasunk van?

Baráti és egyéb beszélgetések során gyakran hangzik el válaszra nem váró sóhajként: „bezzeg hány Nobel-díjast adtak a magyarok a világnak.” Tényleg: hány Nobel-díjast is adtak a magyarok a világnak?

Alfred Nobel végakaratában egy alapítványra hagyta a vagyonát azzal, hogy annak kamatait öt egyenlő részben díjakként osszák ki azok között, akik a megelőző évben a legtöbbet tették az emberiségért. A Nobel-díj hamar a legrangosabb tudományos elismeréssé vált, az eredeti kategóriák pedig: fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, irodalom, valamint a békéért tett erőfeszítések.

Utóbbit a norvég parlament által kinevezett bizottság, előbbieket pedig a Svéd Tudományos Akadémia ítéli oda, 1969-től pedig megjelent a sorban a Svéd Bank által alapított Közgazdasági Nobel-emlékdíj is. Díjazott csak élő személy lehet, az elismerés mellé jár egy körülbelül 200 gramm súlyú, 23 karátos aranyból készült érme, és – kamatokról lévén szó – évente változó mértékű pénzösszeg. Tavaly ez több mint 300 millió forint volt.

Hulton Archive / Getty Images Alfred Nobel

Hány Nobel-díjasunk van?

Minket, magyarokat, érthető módon büszkeséggel tölt el „Nobel-díjasaink” magas száma, a magyar szellemi tőke világszinten is bizonyított értéke. Amikor azonban dicsőségfalat állítunk, és végignézzük a listát, könnyen elbizonytalanodunk. Ketten vannak ugyanis, akiket tisztán „itthoni munkásságuk” eredményeként ért a megtiszteltetés, vagy másként fogalmazva:

eddig két alkalommal jött a Nobel-díj haza, Magyarországra.

Nyolc nagy elménk itt született, a szüleik is magyarok, az anyanyelvük is az, ám eredményeiket külföldön érték el, más országok állampolgáraiként, a világ közvéleménye számára legfeljebb idegen csengésű nevük utal arra, hogy esetleg nem született németek, angolok vagy amerikaiak. Elüldözte őket a történelem, vagy nem találták meg itthon a tehetségükhöz méltó körülményeket. Mindkettő szomorú, ráadásul utóbbi mintha ma is tartana.

Többen vannak olyanok is, akiknek édesapja és édesanyja is hazánk fia, de ők maguk már nem itt születtek. Ennek fényében mutatjuk be nagyon röviden a magyar vagy magyar származású Nobel-díjasokat, tíz nagy koponya azért a minimum, akit teljes joggal a magunkénak érezhetünk.

Magyarok Magyarországon

Szent-Györgyi Albert, fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, 1937, „a biológiai égésfolyamatok, különösképpen a C-vitamin és a fumársav-katalízis szerepének terén tett felfedezéseiért”. A politikai változások miatt 1947-ben elhagyta az országot, 1955-ben kapott amerikai állampolgárságot.

Kertész Imre, irodalmi Nobel-díj, 2002, „írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.

HENRIK MONTGOMERY / POOL / AFP Kertész Imre az irodalmi Nobel-díj átvétele után Stockholmban, 2002. december 10-én.

Magyarok külföldön

Lénárd Fülöp (Philipp Eduard Anton von Lenard), fizikai Nobel-díj, 1905, a „katódsugárzással kapcsolatos munkásságáért”. Lénárd 1882-ben hagyta el hazánkat, német állampolgár lett.

Hevesy György, kémiai Nobel-díj, 1943, „radioaktív izotópok indikátorként való alkalmazásáért a kémiai kutatásban”. Ezeket a kutatásokat a Freiburgi Egyetemen végezte, 1943-ban Svédországba költözött (a díj odaítélésekor is még magyar állampolgár volt).

Békésy György (Georg von Békésy), fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, 1961, „a fül csigáján belüli ingerlés fizikai mechanizmusával kapcsolatos felfedezéseiért”. Kutatásait még Magyarországon kezdte, de 1946-ban az Egyesült Államokba költözött, amerikai állampolgár lett.

Wigner Jenő (Eugene Paul „E. P.” Wigner), fizikai Nobel-díj, 1963, „az atommagok és az elemi részecskék elméletének továbbfejlesztéséért, különös tekintettel az alapvető szimmetriaelvek felfedezésére és alkalmazására”. 1933-ban emigrált az Egyesült Államokba.

Gábor Dénes (Dennis Gabor), fizikai Nobel-díj, 1971, „a holográfia feltalálásáért és fejlesztéséért”. 1934-ben telepedett le végleg Nagy-Britanniában.

Keystone / Getty Images Gábor Dénes (Dennis Gabor) átveszi a fizikai Nobel-díjat Gustav Adolf svéd királytól 1971-ben.

Harsányi János (John Harsanyi), közgazdasági Nobel-emlékdíj, 1994, „a nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúlyelemzésre vonatkozó úttörő munkásságáért”. Amerikai állampolgár lett, 1950-ben hagyta el hazánkat.

Oláh György (George Andrew Olah), kémiai Nobel-díj, 1994, „a pozitív töltésű szénhidrogének tanulmányozásában elért eredményeiért”. Amerikai állampolgár lett, miután 1956-ban elhagyta az országot.

Herskó Ferenc (Avram Hershko), kémiai Nobel-díj, 2004, „az ubikvitin közvetítette fehérje-lebontás felfedezéséért”. Izraeli állampolgár lett, 1950-ben távozott Magyarországról.

HENRIK MONTGOMERY / SCANPIX SWEDEN / AFP Herskó Ferenc (Avram Hershko) a Nobel-díja átvételi utáni partin a stockholmi városházán 2004. december 10-én.

Magyar felmenőkkel

Bárány Róbert (Robert Bárány), fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, 1915, „vesztibuláris apparátus (egyensúlyszerv) fiziológiájával és kórtanával kapcsolatos munkáiért”. Szülei magyar származásúak, Bárány Bécsben született osztrák állampolgár volt.

Zsigmondy Richárd (Richard Adolf Zsigmondy), kémiai Nobel-díj, 1925, „a kolloid oldatok heterogén természetének bizonyításáért és a modern kolloidkémiában alapvető fontosságúvá vált módszereiért”. Szülei szintén magyar származásúak, és Zsigmondy is Bécsben született osztrák állampolgár volt.

Báránnyal és Zsigmondyval kapcsolatban el kell mondani, hogy születésükkor (1876 és 1865) Ausztria és Magyarország közös államot alkotott. Gyakorlati szempontból szüleik mégis „külföldön” keresték a boldogulást, bár ez ebben az esetben csaupán a másik birodalomalkotó országot jelentette.

Milton Friedman, közgazdasági Nobel-emlékdíj, 1976, „a fogyasztáselemzéshez, a pénztörténethez és -elmélethez való hozzájárulásáért, valamint a stabilizációs politika összetettségének bemutatásáért”. Amerikai állampolgár volt, magyar szülei még születése előtt kivándoroltak.

Roger Ressmeyer / Corbis / VCG / Getty Images Milton Friedman

Daniel Carleton Gajdusek, fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj, 1976, „a fertőző betegségek terjedésének és eredetének új mechanizmusainak felfedezéséért”. Édesanyja magyar, édesapja szlovák származású, ő maga az Egyesült Államokban született.

Elie Wiesel, béke-Nobel-díj, 1986, „a Hitler haláltáboraiban történt teljes megalázottság megtapasztalásának és az emberiesség semmibe vételének feldolgozására irányuló küzdelmei, valamint a béke érdekében végzett gyakorlati munkája eredményeként”. Wiesel Máramarosszigeten született magyar szülők gyermekeként, a második világháború után Franciaországba emigrált, majd az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le.

Polányi János (John Charles Polányi) kémiai Nobel-díj, 1986, „az elemi kémiai folyamatok dinamikája terén végzett kutatásokért”. Polányi Berlinben született, szülei magyarok voltak.

Louise Elisabeth Glück, irodalmi Nobel-díj, 2020, „összetéveszthetetlen költői hangja miatt, amely szigorú szépséggel egyetemessé teszi az egyéni létet”. Glück apai nagyszülei voltak magyarok, 1900-ban érkeztek New Yorkba.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.