Nagyvilág

A szélsőjobbot sikerült elütni a kormányalakítástól, de kaotikus időszak következik Franciaországban

Jerome Gilles / NurPhoto / Getty Images
Emberek ünneplik a franciaországi parlamenti választás második fordulójának eredményeit a párizsi République téren.
Jerome Gilles / NurPhoto / Getty Images
Emberek ünneplik a franciaországi parlamenti választás második fordulójának eredményeit a párizsi République téren.
Emmanuel Macron pártszövetségének és az egyesült ellenzéki baloldalnak sikerült megakadályozni, hogy – dacára az első fordulós sikerüknek – a Marine Le Pen vezette szélsőjobboldal megnyerje a francia parlament alsóházának választását. Ugyanakkor mindenki messze van attól, hogy kormányt tudjon alakítani, így nehéz időszak vár Franciaországra. Egyszerre vesztese és győztese mindenki ennek a szavazásnak.

Erre nem igazán számított senki: Franciaországban a parlamenti választás második fordulója után nem a szélsőjobb győzedelmeskedett, hanem a frissen alakult baloldali pártszövetség, az Új Népfront (NFP), és még a második helyen sem Marine Le Pen pártja végzett, hanem a köztársasági elnök, Emmanuel Macron köré szerveződő erők.

Macron hazárdjátékba kezdett azzal, hogy a június 9-i EP-választás után – amin a szélsőjobb simán, a szavazatok harmadával győzött – rögtön időközi választást írt ki. Vasárnapig úgy tűnt, hiba volt ezt lépnie. Az eredményhirdetés után viszont elmondható, hogy az elnöki taktika bejött: Macron pártszövetsége megelőzte Le Pen Nemzeti Tömörülését (RN), és ezzel erőt mutathat.

Csakhogy ehhez az kellett, hogy mindenki korábbinál több, 220 képviselőjelölt visszalépjen (javarészt a későbbi győztes NFP politikusai), és így a választókerületek jelentős részében létrejöjjön az utóbbi elnökválasztásokon újra és újra összeálló „köztársasági front” a szélsőjobboldallal szemben.

Artur Widak / NurPhoto / Getty Images

Másrészt a szélsőjobb helyett a radikális baloldal került a hatalom közelébe, aminek a centrista macronisták jelentős része finoman szólva sem örül. Ráadásul egy sok irányzatot magába foglaló baloldali tömörülés győzött, de a 188 megszerzett mandátuma jócskán elmarad az 577 tagú Nemzetgyűlésben a többséghez szükséges 289 képviselői helytől.

Így vagy egy törékeny kisebbségi kormány, vagy egy ideológiailag rendkívül megosztott nagykoalíció jöhet létre. Mindkettő vélhetően addig, amíg muszáj, vagyis mindössze egy évre.

Következő lépés: kormányalakítás

Az új törvényhozás július 18-án ül össze, ekkorra akár meg is alakulhat az új kormány. Gabriel Attal miniszterelnök vasárnap az eredményhirdetés után lemondott ugyan, de jelezte, ha szükség lenne rá, ügyvezetőként marad, Macron pedig meg is kérte erre (visszautasította a lemondását). A kivárás azért is indokolt, mert nagyjából egy héttel az alakuló ülés után kezdődik az olimpia Párizsban.

Új választás kiírása viszont nem lehetséges az alkotmány szerint a következő egy évben.

Így három lehetőség kínálkozik. Az első, hogy egységkormány jön létre a Macron-féle Együtt és az Új Népfront részvételével. Ezt az eddigi kormányoldalról többen, így a még mindig csak 35 éves Macron-párti kormányfő és Edouard Philippe korábbi miniszterelnök is szívesen venné, pontosabban azt, ha velük társulna az Új Népfront szélsőbalon kívüli része.

Ám az ötletnek több buktatója van. Egyrészt nem biztos, hogy az előrehozott választás bejelentése után a Szocialista Pártból (PS), a radikális Engedetlen Franciaországból (LFI), a Zöldekből és a Kommunista Pártból sebtében összeálló NFP egy ilyen siker után szétugrana. Kivált, hogy a szövetség egyik – ha nem a – legfontosabb arca az LFI elnöke, Jean-Luc Mélenchon. Márpedig a balos pártszövetség tagjai közül az Engedetlen Franciaországnak lesz a legtöbb, 78 képviselője a parlamentben. Nélkülük nem lesz többsége a Macron-párti erőknek.

Ráadásul a baloldal egyes képviselői (Mélenchon mellett például Olivier Faure PS-elnök) a választást követően azonnal kijelentették, hogy Macronékkal nem közösködnek. Igaz, hogy az viszont a szocialistáknak és a zöldeknek nem tetszik, hogy – a választáson magát meg sem mérettető – Mélenchon máris bejelentkezett a miniszterelnöki posztért.

A Robespierre-ek ideje lejárt

– nyilatkozta a szocialisták EP-képviselője, Raphael Glucksmann, utalva arra, hogy az LFI elnöke nagy csodálója a jakobinus terror vezéralakjának.

LÉPJ BE A FOLYTATÁSHOZ!
Változunk. Csatlakozz hozzánk! Regisztrált olvasóink mostantól exkluzív hírleveleket, cikkeket olvashatnak, mint ez is. És ez csak a kezdet.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik