Az emberi tevékenység hatására a molekuláris hidrogén mennyisége is megnőtt a légkörben – írja a Science Alert. A PNAS tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a 20. században a molekuláris hidrogén mennyisége 70 százalékkal megnőtt.
Amerikai kutatók az Antarktisz jegét vizsgálva jutottak erre a következtetésre. Ugyan a molekuláris hidrogén magában nem üvegházhatású gáz, befolyásolja az ózon és a metán eloszlását, így mégis lehet szerepe a klímaváltozásban. Az emberi tevékenység következtében leginkább a fosszilis tüzelőanyagok égetésével kerül, különösen az üzemanyag és a biomassza következtében kerülhet sok belőle a légkörbe.
A légköri hidrogén mennyiségét és származását ritkán vizsgálják, ezért még azt sem tudjuk, hogy az iparosodás óta mennyi került az atmoszférába az emberi tevékenység nyomán. Ez az első kutatás, ami megpróbálja ezt megbecsülni: 1852 és 2003 között 330 ppm-ről 550 ppm-re ugrott a légköri molekuláris hidrogén mennyisége.
Az elmúlt években az autóipar tett fejlesztéseket azért, hogy a kibocsátást mérsékelje, de úgy tűnik, valamilyen más forrásból is kerülhet az anyag a légkörbe. A szakértők az ipari tevékenység közbeni szivárgásra gondolnak, de ezt nagyon nehéz megbecsülni.
A kutatók tudnak egyébként a problémáról évek óta, csak eddig komolyabban senki nem foglalkozott vele. Ha nagyon sok molekuláris hidrogén kerül a légkörbe, az például megnövelheti a metán élettartamát az atmoszférában, ami viszont már jelentősen hozzájárulhat a klímaváltozáshoz.
