Sóki Tamás / MTI
Tudomány

Havazás: Magyarország a vesztes oldalra sodródott

Egy mediterrán ciklonnak kell jó útvonalon haladnia ahhoz, hogy hazánkban havas legyen a karácsony, és idén erre van némi esély. Hosszabb távon viszont egyre esősebbek lesznek a teleink, míg más tájakon szokatlan hóviharok alakulnak ki – az emberi tevékenység a légkört is sérülékennyé tette.

A karácsony akkor a legmeghittebb, ha hó borítja a tájat, és hópelyhek szállingóznak az égből. A filmekben legalábbis mindig így van, mi pedig úgy vagyunk vele, hogy ha már a mérsékelt égövön élünk, és három hónap a tél, akkor legalább ennyi jár. Csakhogy a fehér karácsony egyáltalán nem törvényszerű Magyarországon, a klímaváltozás következményeként pedig még ritkább lehet. A globális felmelegedés hatására az Északi-sarkkörnél és az Antarktisz partjainál – ahol eddig túl hideg volt az intenzív havazáshoz – most egyre több hullik, itthon viszont a havas napok száma csökken, eső esik a pelyhek helyett.

Miért alakul ez így? Milyen időjárási helyzet kell ahhoz, hogy hazánkban havazzon, és mit várhatunk most karácsonykor? Molnár László meteorológust, a Kiderül.hu munkatársát kérdeztük.

Egy mediterrán ciklon jókor és jó helyen

A havazásra legideálisabb eset egy Olaszország északi tájai felett képződött mediterrán ciklon, ami lassan vonul kelet felé. Az ilyen, úgynevezett mérsékelt övi ciklonok délről enyhe és nedves, északról pedig hideg, száraz légtömegeket „szívnak be” magukba. A két légtömeg keveredése adja a dinamikájukat, és ha felülről tekintünk rájuk, jobb oldalukon meleget szállítanak észak felé, bal oldalon pedig hideget délnek.

Amennyiben a ciklon épp megfelelő távolságra halad tőlünk délre, akkor hazánk stabilan a »hideg« részén marad, nedvességtartalma pedig hó formájában hullik alá

– mondja a 24.hu-nak Molnár László.

Ha viszont túl közel vagy épp felettünk halad át, a csapadék 80 százalékos eséllyel esőként ér földet, ilyenkor legfeljebb az Alpokalján számíthatunk némi hóra a leghűvösebb leszálló ágából. Ha pedig az útvonala távol esik Magyarországtól, akkor havazásra egyedül az ország déli peremén van esély. E mellett anticiklonok peremén vagy hideg légörvények átvonulásakor jöhet hó, de ezek az időjárási helyzetek elég ritkán érintik a Kárpát-medencét.

Idén szerencsénk lehet

Az Agronaptár.hu hosszú távú előrejelzése szerint idén is egy fent részletezett mediterrán ciklon érkezésére számíthatunk: útvonala reménytelinek tűnik a havas karácsony szempontjából, de száz százalékos biztonsággal most még semmit nem jelenthetünk ki. A mostani állás szerint december 24-én este egy hidegfrontból hullhat az Északi-középhegység magasabban fekvő területein, valamint Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén néhány centiméter hó, majd december 25-én már egy mediterrán ciklonból kezdődhet a havazás. Legjobb eséllyel a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon alakulhat ki jelentősebb hóréteg, de az északi megyékben is összejöhet 1–2 centiméter 26-án estére.

Innentől kezdve a meteorológus szavai szerint elkezdődik a tél, nagyjából január közepéig állnak fenn a havazásnak kedvező időjárási feltételek. Az már más kérdés, hogy hol és mi marad meg belőle, a korábbi teleket, amikor Budapest környékén is 30–35 volt a havas napok száma, jobb, ha elfelejtjük.

A régi havas karácsonyok emléke egyébként is leginkább nosztalgia, a 2000-es évek előtt is átlagosan háromévente adódott ilyen. A klímaváltozás következtében azonban a mediterrán ciklonok már túl sok meleget hordoznak – vagy túl kevés hideget szívnak magukba északról – ahhoz, hogy az esőzés havazásba billenjen át. Molnár László úgy véli,

a fehér karácsony esélye az elmúlt évtizedekben megfeleződött, ma már átlag 6–7 évente reménykedhetünk benne a fővárosban.

Hórekordot okoz a meleg

A klímaszkeptikusok érvrendszerének gyakori eleme, hogy épp az utóbbi évtizedekben tapasztalhatók egyre intenzívebb havazások Földünk északi területein vagy az Antarktisz part menti sávjában. Magyarán hogyan beszélhetünk globális felmelegedésről, amikor szakad a hó? Sőt, Japán északi részén a közelmúltban dőlt meg 170 centiméterrel a 48 órán belül lehulló hómennyiség rekordja.

A válasz egyszerű: ennek is a felmelegedés az oka.

A levegő hőmérséklete ugyanis befolyásolja annak nedvességbefogadó képességét, 30 Celsius-fokon például 30 gramm vizet tartalmazhat köbméterenként, majd logaritmikusan csökken, mínusz 20 fokon már csak egy gramm/köbméter az arány. Nagy hidegben a levegő nedvességtartalma annyira alacsony, hogy -20 fok alatt éppen csak szállingózik a hó, kis túlzással az ember meg tudja számolni a pelyheket, mielőtt elérik a földet.

A felmelegedéssel tehát nagy nedvességtartalmú és viszonylag meleg levegő érkezik az óceánok mellett fekvő szárazföldekre, Japán, Alaszka, Kanada vagy az Antarktisz part menti részeit egyre-másra érik a hóviharok.

Jogos a kérdés, hogy akkor miért zsugorodik mégis a sarki jégtakaró? Mert alapvetően magasabbak a hőmérsékleti átlagok, az Északi-sark jégsapkáját ráadásul a Golf-áramlat egyre melegebb vize is erőteljesen olvasztja. Délen más a helyzet, ott nincs meleg tengeráramlás, és hiába válnak le mind nagyobb jéghegyek, az intenzívebb havazás némileg pótolja a veszteséget – legalábbis a partközeli sávban.

Összességében tehát az emberi tevékenység nemcsak az ökológiai sokféleséget veszélyezteti, hanem a légkört is sérülékenyebbé tette. A havazás eloszlása is változik, és ha a havas napokat pozitívumként értékeljük, akkor a Kárpát-medencében egyértelműen a vesztes oldalra kerültünk.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.