Tudomány koronavírus

Lehet-e bárki is védett a koronavírustól?

A félreértésre okot adható hírek ellenére a koronavírusból gyógyult beteg védettséget szerez, ám ennek időtartama még kérdéses. Az antitest-terápia életmentő, hasznos módszer, de az ellenanyag csak korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre. Dr. Erdei Anna immunológus professzort kértük, segítsen eligazodni az információk tömegében.

Az elmúlt napokban a koronavírus-fertőzésen átesett személyek szerzett immunitásáról érkeztek olyan, komoly, megbízható helyekről származó információk, amelyek látszólag ellentmondanak egymásnak, összezavarják az olvasót. Az embereket egyre inkább foglalkoztatja: ha valaki felgyógyult, vajon újra megbetegedhet-e, illetve meddig tart a védettség?

Nem értjük, mi van

Annyit biztosan tudunk, hogy a COVID-19-cel szemben is kialakul a szervezetünkben a vírus legyőzésére szolgáló immunválasz, ellenanyagok keletkeznek, de hogy a védettség a fertőzés után meddig marad meg, az jelenleg nyitott kérdés. Persze nem vagyunk teljesen tanácstalanok, kutatók ezrei megfeszített munkával igyekeznek erre is választ találni. Ám a napvilágot látott adatok hangsúlyozottan erős feltételezések, tudományos alapon az újonnan megjelent vírus okozta járvány kellős közepén érthető módon még sok minden nem bizonyított.

Fotó: Marjai János /24.hu

Nézzük hát az említett híreket. Április közepén a Virológia Pécs Facebook-oldal bejegyzéséből idéztük, hogy legalább hónapokig tartó immunitásról lehet szó, ami akár 1-2 év is lehet – itt olvashat erről bővebben. Utána jött, hogy Magyarországon megkezdték a gyógyult emberek antitestjeivel történő gyógyítást, vérplazma adására szólították fel a fertőzésen átesett személyeket. Közben pedig az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentetett meg közleményt, miszerint „jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy nem fertőződhetnek meg újra a Covid-19-betegségből felgyógyult betegek, akiknek vérében antitestek képződtek”.

A hír műfajába nem tartozik bele a tudományos háttér elemzése, fentieket olvasva viszont a szaktudással nem rendelkező többségben jogosan vetődött fel a nem túl komplex kérdés: „Most akkor mi van”? Dr. Erdei Anna Széchenyi-díjas immunológus professzort, az MTA tagját kértük meg, segítsen eligazodni.

Az immunrendszer emlékszik

Érdemes azzal kezdeni, hogy az embernek kétféle, egymással együttműködő immunrendszere van. Az egyik a többé-kevésbé közismert falósejtek működésére is alapozó, úgynevezett veleszületett immunitás: a kórokozók megjelenésére azonnal reagál; rendszerint észre sem vesszük, hogy le is gyűrte, bekebelezte és elpusztította a betolakodók hadát. Ha ez mégsem biztosít teljes védelmet, akkor akcióba lendül a T- és B-limfocitákat felvonultató adaptív, más néven szerzett immunitás, ennek működéséről itt írtunk korábban.

A főleg a nyirokcsomókban aktiválódó immunsejtek száma fertőzés esetén megnő, intenzíven osztódnak, és nagyjából két hétre van szükség ahhoz, hogy elérjék a megfelelő »létszámot«, és képessé váljanak a betolakodó elpusztításának folyamatát beindítani

– mondja a 24.hu-nak Erdei Anna. Hozzáteszi, hogy minden vakcinálás, így például az influenza elleni védőoltás esetében is ezért kell két hetet várni a teljes immunitás megszerzéséig.

Az aktivált B-limfociták termelik az adott kórokozó ellen hatékony specifikus (vagy fajlagos) ellenanyagot, és ezzel párhuzamosan kialakul az immunmemória is. Ez azért fontos, mert az ellenanyagok idővel (1-2 hónap alatt) lebomlanak, „eltűnnek”, viszont a memória B-sejtek fennmaradnak a szervezetben, és készen állnak arra, hogy egy ismételt fertőzés esetében azonnal aktiválódjanak. Ilyenkor a kórokozó ellenes antitest termelése egy-két nap alatt beindul.

Koronavírus: Ez a védelem leghatékonyabb pillére
A legerősebb védelmet a saját immunrendszerünk jelenti a kórokozók ellen, ám bizonyos esetekben heveny tüdőgyulladást okozva ellenünk fordul. Hogyan működik mindez?

A védettség kialakul, de a tartóssága kérdéses

Az immunmemória kialakulásán alapulnak a védőoltások: a megbetegedés kockázata nélkül „tanítják meg” a szerzett immunrendszer sejtjeit a kórokozó felismerésére és arra, hogy „emlékezzenek” a betolakodóra, hogy utána bármikor azonnal és könnyen legyőzhessék. Ezt nevezik aktív immunizációs eljárásnak, vagy vakcinálásnak. Ezzel szemben a passzív immunizáció során „kész” ellenanyagot juttatnak a védelemre szoruló egyén szervezetébe. Ez történik az új koronavírussal fertőzöttek esetében alkalmazott „antitest-terápia” során is.

A felgyógyult beteg vérplazmáját a benne lévő ellenanyagokkal befecskendezik a beteg szervezetbe. Olyan ez, mint egy expedíciós hadsereg: a vírusokat azonnal semlegesítik, de az antitestek nem alakítanak ki immunmemóriát a másik ember szervezetében. Ez a kezelés jelentős vírusterhelés, heveny tünetek esetében életet menthet, hatása ugyanakkor átmeneti – egy-két hónapos – védelmet nyújt addig, amíg ki nem ürül az antitest.

Nem új eljárás, a tetanusz ellenes antitestet tartalmazó lószérumot például már 100 évvel ezelőtt is alkalmazták. Szintén más szervezetből származó ellenanyagot tartalmaznak a kígyóméreg elleni oltások, ahol az azonnali hatás szintén elengedhetetlen. Nagyon jó hír, miszerint koronavírus-fertőzésen átesett betegek plazmáját sikerrel alkalmazzák a súlyos betegek passzív immunizálására. Probléma viszont, hogy korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre ilyen vérplazma: a gyógyultakból nem lehet akármennyi vért venni. A professzor asszony Anthony Fauci, a világ egyik legnevesebb immunológus tudósára hivatkozva úgy véli:

a sok bizonytalanság ellenére is kijelenthetjük, hogy aki átesett a COVID-19-fertőzésen, annak a szervezetében jelen van a vírusspecifikus IgG-antitest, és biztosan védettséget élvez bizonyos ideig.

Fotó: Balogh Zoltán /MTI

Nem tudjuk azonban, hogy meddig: a SARS és a MERS tapasztalatai alapján a kutatók egy-két évet tippelnek, de meg kell említeni azt is, hogy a közönséges náthát okozó, ugyancsak a koronavírusok családjába tartozó rhinovírus ellen csak pár hétig tartó immunvédelem alakul ki.

Sokféle antitest

Ám ha ez így van, mi magyarázza a WHO idézett állásfoglalását, ami ugye így hangzott: „jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy nem fertőződhetnek meg újra a Covid-19-betegségből felgyógyult betegek, akiknek vérében antitestek képződtek”? Mindez nem mond ellen a fent írtaknak, hanem a hamis biztonságérzet megelőzését szolgálja fokozottan óvatos megfogalmazással: az ellenanyag megfelelő összetevőinek nehézkes kimutatására utal.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy egy nap múlva a WHO „finomította” ezt a kijelentést, és azt közölte, hogy: „Még nem tudjuk, hogy milyen mértékű a védettség, és meddig tart.” A bizonytalanságot elsősorban az okozhatja, hogy az immunológiai memóriát biztosító IgG antitestet mérő, úgynevezett szerológiai tesztek nem megbízhatóak.

Fontos lenne tudni azt, hogy a szervezetben a vírus ellen kialakuló többféle antitest közül melyeket mutatják ki? A kórokozók ellen ugyanis számos különböző specificitású ellenanyag képződik – köztük olyan, amelyik kötődik ugyan a vírushoz, de nem gátolja a fertőzőképességét, olyan, amelyik épphogy fokozza ezt a folyamatot, és persze a védelem szempontjából a legfontosabbak is, amelyek gátolják a fertőzést, azaz „semlegesítik” a vírust.

Nem könnyű azonosítani a specialistákat

Képzeljünk el egy abszurd helyzetet, amikor a 300 kilós, megvadult medvét tucatnyi embernek kellene lefognia Egy a nyakára csimpaszkodna, mások a mancsait próbálnák lefogni, többen a hátára kapaszkodnának, hogy leteperjék, és lenne egy, aki megpróbálna szájkosarat adni rá, mert a legfontosabb: ne tudjon harapni. Innentől kezdve szinte mindegy is, hogy a többi „specialista” milyen munkát végez.

Az ellenanyagok is különböző helyeken támadnak a vírus ellen, a fertőzés megállítása szempontjából legfontosabb szerepe pedig azoknak van, amelyek a szájkosarat tartják. A SARS-COV-2 felszínén a megtapadásához, azaz fertőzőképességéhez szükséges úgynevezett tüskefehérje (S-protein) található: ha ezt sikerül blokkolni, „rátenni a szájkosarat”, a vírus ártalmatlanná válik.

Koronavírus: így hat majd a magyar fejlesztésű gyógyszer
Magyarország gyógyszert fejleszt az új koronavírus ellen, ami a vakcinával ellentétben nem a megelőzést, hanem a betegek gyógyítását szolgálja majd, ha elkészül.

Fontos lenne tehát, hogy a teszt biztosan kimutassa a neutralizáló, IgG típusú ellenanyagokat, mert csak ezek biztosítanak védelmet. Lényeges  az is, hogy a vérmintából elvégezhető „gyorsteszt” akkor is negatív lehet, ha a fertőzés után túl korán – kevesebb, mint két-három héten belül – végzik el, ilyenkor ugyanis még nem termelődött kellő mennyiségű antitest. A jelenleg elérhető tesztek megbízhatatlanságának egyik oka az lehet, hogy a nem csak a COVID-19 általi fertőzést gátló antitesteket detektálják, és fals eredményhez vezet az is, ha például keresztreakció miatt a rhinovírus ellen termelődött ellenanyagot is kimutatják.

További lényeges szempont, hogy a szerológiai reakcióhoz jól standardizált kontrollminták szükségesek, melyek a különböző cégek által előállított tesztek összehasonlítását lehetővé teszik. Az ezeket a kérdéseket célzó intenzív kutatások és fejlesztések a világ több laboratóriumában intenzíven zajlanak, így remélhető, hogy hamarosan elérhető lesz egy kellően érzékeny és megbízható szerológiai teszt a COVID-19 elleni védettség kimutatására.

Kiemelt kép: Marjai János /24.hu

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.