Nem feltétlenül kell valakinek folyamatosan a reklámokat figyelnie, vagy trendi, ám sokszor alapvető tudományos alapokat is nélkülöző életmódtanácsokat keresnie, hogy úgy tudja: a D-vitamin ezernyi problémára megoldás, többek között kiváló immunerősítő.
Legfőbb természetes forrása pedig a napfény, így már adja is magát a logikai sor: tudjuk, az új koronavírus elleni védelem egyik alapja a jól működő, „erős” immunrendszer, de ha a kijárási korlátozások miatt el vagyunk zárva a napfénytől, hogyan biztosítsuk ehhez a D-vitamint? Főleg úgy, hogy közismert módon tél végére a legtöbb ember e zsírban oldódó vitamin hiányával küzd.
E dilemma feloldására kértük dr. Borbola Kingát, az Anyajegyszűrő Központ orvosát, ám a bőrgyógyász, kozmetológus, klinikai onkológus szakember első mondata egészen más megvilágításba helyezi a problémát:
A D-vitamin rendkívül fontos vegyület a szervezet számára, tél végén valóban sokaknál kimerülőben vannak a készletek, de a jelenleg érvényes szakmai álláspont szerint az immunrendszer állapotára önmagában nincs kiemelkedő hatással.
Bőrért, hajért, csontokért
Érdemes azzal kezdeni, hogy a D-vitamin a Napból érkező UV-sugárzás hatására szintetizálódik az emberi bőrben bizonyos elővitaminokból. Két fajtáját különböztetjük meg, a D2- és a D3-vitamint. Előbbit egyes növények tartalmazzák, utóbbi sokkal aktívabb, ez keletkezik a napsugárzás hatására a bőrünkben, kisebb mennyiségben egyes állati eredetű élelmiszerekből juthatunk hozzá. Erről lesz szó a továbbiakban.
A bőrből a vérplazma specifikus, úgynevezett D-vitamin-kötő fehérjéihez kapcsolódva jut el a megfelelő helyekre, az egészséges felnőtt napi szükséglete pedig – szemben a neten fellelhető, egymásra licitáló számokkal – 2000-3000 nemzetközi egység (NE). A felesleget testünk zsírszövetei képesek tárolni, szükség esetén pedig rendelkezésre bocsátani körülbelül 2-3 hónapig.
Egyik legfontosabb feladata, hogy lehetővé teszi a kalcium felszívódását, így oroszlánrészt vállal a csontok egészségének fenntartásában, illetve segíti a haj, a köröm és a bőr sejteinek újratermelését. Rendkívül fontos vitamin, a kijárási korlátozások okán indokolt megfelelő pótlását napirendre venni, de előtte lássuk, miért nem nevezhetjük immunerősítő csodaszernek. Sőt, ilyen csodaszer nem létezik.
Nem lehet felturbózni
Nyilvánvalóan az akaratlanul is tudatunkig hatoló ügyes marketing az oka, hogy laikus ember egyfajta gőzgépnek képzeli el az immunrendszert: minél több szenet szórunk bele, annál nagyobb hatásfokon működik. Tévedés. Rendkívül összetett és bonyolult folyamatokról van szó, amelyek hatékonyságát a genetika, a környezeti körülmények, a fizikai és pszichés állapot, a testmozgás, a megfelelő tápanyag-ellátottság mellett számos egyéb tényező is befolyásolja.
Innentől kezdve pedig a fent felsoroltak közül bármire rá lehet fogni, hogy immunerősítő, hiszen hiányában tényleg sérül védekezőrendszerünk stabilitása. A D-vitaminra is igaz, hogy túlzott mennyiség mesterséges bevitele csupán cseppek, kapszulák, tabletták formájában a szélbe szórt pénz. Természetesen van kivétel, de itt már el is távolodunk az immunrendszertől.
Mivel a raktárak 2-3 hónap alatt kiürülnek, a szürke, felhős, beöltözős téli hónapokban indokolt lehet pótlása, de a már említett két-háromezer NE-nél több szükségtelen. Idősebb korban a csontritkulás megelőzése, késleltetése vagy kompenzálása érdekében természetesen szükséges a megfelelő kalcium-ellátottság biztosítása D-vitaminnal, ám ilyenkor a bevitel terápiás célból történik, semmi köze az „immunerősítéshez”.
15-20 perc elég is
Nézzük akkor, hogyan csempészhetünk napsütést a karanténba, és mennyi napfény biztosítja a D-vitamin megfelelő szintjét. Utóbbi nemcsak nekünk dilemma, Borbola Kinga elmondja, az elmúlt évek bőrgyógyászati konferenciáin is központi kérdés, a kompromisszum pedig:
Ha hetente legalább négy alkalommal 15-20 percet tartózkodunk szabad levegőn karunkat, arcunkat, lábszárunkat szabadon hagyva, akkor a tavaszi vagy nyáron a kora reggeli, késő délutáni napfény bőven elegendő.
Ezt most, a korlátozó intézkedések mellett is biztosíthatjuk még kert nélkül is, ha pólóban, trikóban kiállunk a nyitott ablakba, amikor besüt a nap. Bátran fordítsuk felé az arcunkat, nem számít, mit gondol a szemben lakó – de csukott szemmel, mert az UV-sugarak a szemet is károsítják. Így is elég a 15-20 perc naponta, egy vizsgálat például kimutatta, hogy magas faktorszámú fényvédők használata során a D-vitamin szérum szintje csökkent, de hiány nem lépett fel. Ez is annak köszönhető, hogy nagyon kis mennyiségű UV-expozíció elegendő a szintézishez.
A napozás mellett érdemes az étrendre is figyelni, D-vitaminban gazdag például a csiperke gomba, a tengeri halak, mint a szardínia, lazac, tonhal, tőkehal, a halmájolajok, a máj, a tojás (főleg a sárgája), a tej és tejtermékek, a zabpehely, a friss narancslé, az étcsokoládé vagy a margarin.
Puhánnyá tesszük saját magunkat
Túladagolása extrém ritkán fordulhat elő, ehhez hosszas, folyamatos, nagy dózisú bevitel szükséges, ilyenkor fejfájás, hányinger, hasmenés, étvágycsökkenés, gyengeség, idegesség, szomjúság, bőrviszketés jelentkezhet. Van azonban komolyabb hátulütője is, ha az ember mesterséges módon túlzásba viszi a D-vitamin adagolását: ellustítja a szervezetünket. A szakorvos a bőrápoláson keresztül szemlélteti:
Ha valakinek száraz a bőre, és ezért napjában többször is hidratáló készítményeket használ, verejték és faggyúmirigyei szó szerint »ellustulnak«: ha pár nap kimarad, bőre indokolatlanul gyorsan pikkelyesre szárad.
A korral járó problémák okán óhatatlanul szükségessé válhat a D-vitamin bevitele külső forrásból, de egészséges, átlagos fiatal, fiatal középkorú embernek erre nincs szüksége. Sőt, a készítményekben található színezékek, tartósító- és egyéb adalékanyagok lassan, de biztosan káros anyagok felhalmozódásához vezetnek a májban, a végső mérleg biztosan rosszabb, mintha a napfényre és természetes, tiszta élelmiszerekre bízzuk az ellátást.
És ez mindenre igaz, az egészség záloga a testi és pszichés kiegyensúlyozottság: megfelelő mennyiségű és minőségű tápanyaggal, testmozgással, káros szenvedélyek elhagyásával.
Kiemelt kép: Czeglédi Zsolt /24.hu
