A kelet-antarktiszi Denman-kanyont tavaly év végén találták meg a Denman-gleccser alatt, a jéggel teli árok 3,5 kilométerre hatol a tengerszint alá. Csak az óceáni árkok mélyebbek nála. A kanyon 20 kilométer széles, a jég több mint 3500 méterrel a tengerszint alá nyúlik. Az óceáni árkok mélyebbek, ám ez a legmélyebb szárazföldi kanyon. Vannak ugyan magasabb falú kanyonok, például a „kínai Grand Canyon”, de ezek alja a tengerszint felett van.
Egy friss kutatás most azt is kimutatta, hogy ez a kanyon is kifejezetten érzékeny a globális felmelegedésre, és a melegedő óceán miatt veszélyeztetett – írja a BBC. A NASA jelentéséből kiderül, hogy a Denman-gleccser is visszahúzódik, jégrétege vékonyodik, ami már csak azért is óriási probléma, mert ha az egész elolvadna, az másfél méterrel emelné meg a tengerszint magasságát globálisan.
Egyelőre az olvadás tempóját és mértékét nem tudják, a NASA kutatói szerint újabb mérésekre lesz szükség, hogy pontos adatokat gyűjtsenek. A mostani megfigyelések 1996 és 2018 között gyűjtött információkból születtek. A kutatók a gleccser tövét figyelték meg, azt a területet, ahol a jég megemelkedik, csúszni kezd, és végül elér az óceánba.
A kutatók szerint az is érdekes, hogy ez a visszahúzódás nem szimmetrikus, leginkább a gleccser nyugati részénél zajlik. Ennek az az oka, hogy míg a keleti részen egy magasabb szárazföldi vonulaton fekszik a gleccser, addig a nyugati részen mélyedésben, ami engedi, hogy a melegedő óceán elérje az alsó területeket is.
A kutatási eredmények azért is elkeserítőek, mert a legtöbb gleccserolvadás az Antarktisz nyugati részén figyelhető meg, a keleti gleccserek eddig ellenállóbbnak bizonyultak.
