Orbán Viktor miniszterelnök szerdán jelentette be, hogy immár hazánkban is jelen van az új koronavírus: a kórokozót két Magyarországon tanuló iráni diáknál mutatták ki. Egyelőre úgy tűnik, hogy a két beteg tünetmentes. A szakértők fő feladata most annak felmérése, hogy a fertőzöttek kikkel léphettek kontaktusba. Ez nem egyszerű feladat, hiszen az érintettek zsúfolt, nehezen ellenőrizhető helyeken is megfordulhattak.
A magyarországi helyzetről, illetve a járványügy lehetséges lépéseiről Dr. Kemenesi Gábort, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai János Kutatóközpontjának virológusát kérdeztük.
Egy ideje számítottak erre
A szakértő szerint egy ideje a kormány is azt kommunikálta, hogy a betegség feltételezhetően hazánkat is el elérheti. Most két opció lehetséges: továbbra is legfeljebb néhány fertőzött lesz Magyarországon – amit az egészségügy probléma nélkül tud majd kezelni –, vagy bekövetkezik a rémálom, és Olaszországhoz hasonlóan gócpont alakul ki itthon. Fontos kiemelni, hogy Kemenesi utóbbira jóval kevesebb esélyt lát, az viszont valószínűsíthető, hogy egy-egy újabb megbetegedés még elő fog fordulni.
Úgy tűnik, hogy az amerikai Washington államban hasonló folyamat zajlott le, ahol a genetikai adatai alapján a vírus gyaníthatóan hetek óta fertőz észrevétlenül.
Ami a hatóságok feladatait érinti: a legfontosabb most a betegek izolálása – ez meg is történt a Szent László Kórházban –, illetve az úgynevezett contact tracing (kapcsolatfelderítés). A kifejezés azt a járványügyi nyomozati munkát jelöli, melynek során felmérik, hogy a fertőzöttek hol és kikkel léphettek kapcsolatba. Jelen esetben nemcsak a két iráni hallgató kontaktusait kell felgöngyölíteni, hanem azét a két, Milánóban tanuló koronavírusos diáklányét is, akik két napot töltöttek el Magyarországon.
Az eljárás rendkívül komplex, különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy a milánói diákok többek közt egy romkocsmában, egy palacsintázóban, illetve a Széchenyi fürdőben is megfordultak, az egyik, a SOTE-ra járó iráni egyetemista pedig egy héten át járt gyakorlatra egy 16 fős angol évfolyamra. Kemenesi Gábor szerint a nehézségek nem jelentik azt, hogy az illetékesek feladhatják a keresést: a cél az, hogy minél több potenciális érintett megtaláljanak, és akár mintagyűjtést is végezzenek azokban a helyiségekben, ahol a hallgatók időzhettek.
A kutatók világszerte azon dolgoznak, hogy jobban megértsék az új koronavírust. A legfőbb cél az lenne, hogy kifejlesszék a vakcinát – egy amerikai cég február végén már be is jelentette, hogy rövidesen megkezdődhet védőoltásuk tesztelése, a lehetséges jóváhagyás viszont hosszú időt vesz majd igénybe.
Kiemelt kép: Railjet-szerelvény utasterét tisztítja fertőtlenítő szerrel egy dolgozó a Keleti Pályaudvaron 2020. március 4-én. (MTI/Máthé Zoltán)
