Tudomány

Mocskos módszerekkel állítottak emléket a Bibliának

Meglepő főszereplőhöz, egy amerikai hobbibolthoz köthető az elmúlt évek legsúlyosabb műkincsbotránya. Az amerikai cég múzeumalapítási céllal vásárolt meg több ezer közel-keleti leletet, melyekről utóbb kiderült, hogy illegálisan kerültek ki Irak területéről. 2018-ban úgy tűnt, hogy végre pont került az évek óta húzódó ügy végére, azóta viszont újabb aggasztó részletek derültek ki.
Korábban a témában:

A Hobby Lobby Stores az Egyesült Államok egyik népszerű művészeti és kézműves üzletlánca, melynek tulajdonosa a mélyen hívő, evangéliumi keresztény Green család. Greenék az évek során rengeteg erőfeszítést tettek a kereszténység népszerűsítéséért, bibliai tematikájú filmeket, keresztény könyvesboltokat és egyházi jótékonysági szervezeteket támogattak. 2017 novemberében aztán a család megnyitotta a washingtoni Museum of the Bible-t (A Biblia Múzeumát), melynek célja a Biblia narratívájának, születési kontextusának, történetének és hatásának bemutatása. Noha Greenék evangéliumi keresztények, ügyük miatt a múzeum megnyitóünnepsége még Ferenc pápa áldását is megkapta.

Szürke öltönyben, az első sorban David Green, a Hobby Lobby társalapítója – Fotó: Chip Somodevilla/Getty Images/AFP

Magát az intézményt 2010-ben alapították, a gyűjtemény összeállítása azonban éveket vett igénybe.

A becslések alapján a múzeum létrehozása mintegy 400-500 millió dollárba került, az így vagy úgy a Bibliához köthető tárgyakat és iratokat pedig – elvileg legalábbis – magángyűjtőkkel, múzeumokkal és egyéb intézményekkel való együttműködéseken keresztül szerezték be.

A Museum of the Bible története ugyanakkor ennél sokkal sötétebb, hiszen a szervezet a kiállítási tárgyak egy jelentős részéhez illegálisan jutott hozzá. Ami még aggasztóbb, hogy az ügy mögött az illegális műkincskereskedelem hatalmas, nemzetközi hálózata bontakozik ki.

Tudták, hogy nincs rendben, mégis belevágtak

A Hobby Lobby 2009-ben, főként Izraelből és az Egyesült Arab Emirátusokból kezdte el gyűjteni a múzeumnak szánt tárgyakat, a leletek jelentős részét ókori agyagpecsétek, talizmánok és táblák tették ki. A vállalat elnöke és egyik régiségszakértője még az Egyesült Arab Emirátusokba is elutazott, hogy a helyszínen vizsgáljanak meg egy nagyobb méretű gyűjteményt, melynek elemei Mezopotámiából származtak, arról a földről, ahol a Biblia számos története is játszódik.

Bár a cégnek dolgozó szakemberek figyelmeztettek, hogy a leleteket illegálisan szerezhették be Irakból, a Hobby Lobby 2010-ben mégis a vásárlás mellett döntött, pecséteket és ékírásos táblákat vettek meg.

A cég az eladó utasítására a pénzt hét különböző számlára utalta, az importnál pedig a tárgyakat – mint utóbb kiderült, hamisan – törökországi és izraeli eredetűnek tüntettek fel. Erre azért volt szükség, mert 1990 óta az Egyesült Államokba csak szigorú korlátozás mellett lehet iraki kulturális javakat bevinni.

Kiállítás a Museum of the Bible-ban – Fotó: SAUL LOEB / AFP

A vámhatóságnak hamar szemet szúrt az eset, az ügyben ráadásul hivatalos polgári panasz is érkezett. A vállalat ellen vizsgálat indult, 2017 nyarán pedig a Hobby Lobby hozzájárult, hogy visszajuttatja Irakba a tárgyakat, illetve megfizeti a 3 millió dolláros büntetést. Az izraeli hatóságok eközben öt műkincskereskedőt tartóztattak le, akik a cégnek adtak át leleteket. 223 táblát az amerikai hatóságok már korábban, 2011-ben lefoglaltak, 2018 májusában pedig nagy mennyiségű műkincset juttattak vissza Irakba.

Azt hihetnénk, hogy a történet itt véget is ért, az ügyről azonban azóta új, sötét részletek derültek ki.

Az oxfordi kutató is benne volt

Utóbb arra is fény derült, hogy a vállalat nem csak Irakból jutott hozzá illegálisan tárgyakhoz. 2019 októberében egy vizsgálat felfedte, hogy a Museum of the Bible gyűjteményéhez tartozó Biblia-töredékek szintén törvénytelen úton kerültek a Hobby Lobbyhoz. A nemzetközi nyomozás a szálakat egészen Dirk Obbinkig, az Oxford Egyetem világhírű kutatójáig fejtette vissza.

A szakértő hosszú időn át volt az Oxyrhynchus Papyri Projektjének vezetője. A programban az Oxyrhynchus Papyri nevű papiruszgyűjteményt kezelték, amely az időszámítás előtti 3. és az időszámítás szerinti 7. század közötti periódusból származó iratokat tartalmaz. A vizsgálatot több közlemény és cikk is megelőzte, melyben a szerzők a kutató lehetséges törvényszegését firtatták.

Az Oxfordi Egyetem – Fotó: iStock

A vád szerint Obbink 2010 és 2013 között tizenegy, az Oxfordi Egyetem gyűjteményéhez tartozó papiruszt adott el a Green családnak, a múzeum pedig további két töredéket Izraelből szerzett be – szintén törvénytelenül. Az Oxyrhynchus Papyri Projektben dolgozó brit Egypt Exploration Society (Egyiptomkutató Társaság) fel is fedezte a gyűjtemény hiányosságát.

A vádak miatt, már jóval a hivatalos jelentés publikálása előtt, Obbinket eltávolították a projekt éléről, 2016 augusztusa óta sem a program, sem az Egypt Exploration Society iratállományhoz nem fér hozzá.

A szakértő utóbb minden ellene felhozott vádat rágalomnak minősített, az egyetem ugyanakkor belső vizsgálatot indított ellene. Az Egypt Exploration Society 2019 novemberében aztán bejelentette, hogy az Oxyrhynchus Papyri gyűjteményéből összesen 120 darab tűnt el – köztük voltak a Museum of the Bible-hoz került darabok is.

Kamutárgyak, de legalább nem lopottak

2018 októberében egy szakértői vizsgálat után az is kiderült, hogy a múzeum 16 állítólag holt-tengeri tekercséből legalább öt hamisítvány, a jelentés eredményeit pedig később az intézmény is elfogadta. A ritka, a Kumráni-hegység barlangjaiból származó, főként töredékes formában fennmaradt iratok többek közt bibliai és apokrif szövegeket tartalmaznak. A tekercseket Izrael komoly ellenőrzés alatt tartja, ezért is volt különös, amikor 2002-ben a régiségpiacon nagy mennyiségű irat bukkant fel.

A szakértők már akkor figyelmeztettek, hogy a tekercsek nagy valószínűséggel hamisítványok,

a kereskedők pedig főként az amerikai protestáns mágnás családokat célozzák meg az állítólagos műtárgyakkal. A Green család – ismételten nem törődve a szakértői véleménnyel – több tekercset is felvásárolt, melyek végül a múzeumban kötöttek ki. Azt, hogy az iratok egy része nem eredeti, végül a Museum of the Bible vezetősége is elismerte.

Nem ezek voltak az egyetlen, hitelességükben megkérdőjelezhető tárgyak. Nagyjából egy évvel később a gyűjtemény újabb nagy becsben tartott relikviája körül alakult ki vita. Az érintett tárgy egy parányi Biblia, melyet állítólag Edgar Mitchell, az Apollo-14 egykori asztronautája vitt magával a Holdra 1971-ben.

Az Apollo-14 asztronautája parányi, mikrofilmre nyomott Bibliákat is magával vitt küldetésére – Fotó: AFP/Stefan Puchner/dpa

A múzeum több ilyen kis Bibliát is kapott egy adományozótól, az aggályok miatt azonban az eredeti tárgyat eltávolították, és egy másikat tettek ki a helyére. A Museum of the Bible szerint a kollekció legalább egyik darabja bizonyosan járt a Holdon, de hogy az eredetileg kiállított Biblia volt-e az, azt nem tudják igazolni. Egyes szakértők szerint ugyanakkor a többi tárgy története is megkérdőjelezhető.

Az elveszett város nyomai

A Museum of the Bible által korábban beszerzett agyagtáblák egy része, mintegy 1400 darab Iriszagrig elveszett városából származott. Az ókori, nagyjából négyezer éves sumér település valahol a mai Irak területén feküdt, de hogy pontosan hol, arról megoszlik a kutatók véleménye.

Eckart Frahmt, a Yale Egyetem munkatársát 2016-ban kérte fel az amerikai bevándorlás- és vámügyi szervezet, az ICE (U.S. Immigration and Customs Enforcement), hogy vizsgálja felül a Museum of the Bible vitatott eredetű agyagtábláit. A szakértőnek két és fél napja volt, hogy a raktárban elemezze a leleteket, összesen közel 250 táblát tudott tanulmányozni. Megállapította, hogy ezek egy jelentős része egyetlen ókori levéltárból, Iriszagrigból származik. A korszak levéltáraiban főként gazdasági és adminisztratív szövegeket tartalmazó agyagtáblákat tároltak.

Marcel Sigrist, a jeruzsálemi École biblique et archéologique française szakértője és Ozaki Tohru, a Sizuokai Egyetem egykori előadója 2019 végén jelentette meg Tablets From the Irisagrig Archive (Táblák az iriszagrigi levéltárból) című könyvét. A kötetben 1400 iriszagrigi és 600 egyéb lelőhelyről származó iratot mutatnak be, melyekről 2012 és 2016 között készült feljegyzés a Hobby Lobby raktáraiban. Amellett, hogy a könyv új részleteket fed fel Iriszagrig történetéről, a Museum of the Bible botrányát is tovább árnyalja.

Irakba visszajuttatott táblák – Fotó: Win McNamee/Getty Images/AFP

A számítások alapján a múzeum összesen mintegy 2200 agyagtáblát szerzett be illegálisan Irakból. Az iraki régészeti hatóság szóvivője korábban bejelentette, hogy az amerikai illetékesek 3817, a Hobby Lobbytól elkobzott tárgyat juttattak vissza. A szóvivő azt nem részletezte, hogy ezek közül mennyi volt a tábla, az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma ugyanakkor arról számolt be, hogy közel háromezer agyagpecsétet adtak át Iraknak.

Ez azt jelenti, hogy a Hobby Lobby táblái közül csupán 800-900 darab kerülhetett vissza a közel-keleti országba.

Sigrist az ügyben kereste a vállalatot, 2016 után azonban választ már nem kapott. Elmondása szerint többek közt ezért is döntött úgy, hogy könyvben mutatja be az ismert táblákat, hátha a szakértők a kötet segítségével később azonosítani tudják a lopott tárgyakat.

Mivel az iriszagrigi táblák 2003 után jelentek meg a piacon, feltételezhető, hogy a fosztogatók ekkor találták meg a város maradványait, a települését, melynek helyét egyelőre csak keresik a kutatók. A városból kijuttatott leletek jelenleg különböző intézményeknél és gyűjtőknél vannak a világ különböző pontjain, így Amerikában, Ausztráliában, Japánban, Kanadában, Izraelben, Libanonban, Svédországban, Németországban, Franciaországban és az Egyesült Királyságban.

Az eset újabb bizonyítéka annak, hogy az illegális műkincskereskedelem hálózata rendkívül kiterjedt. Bár a nyomozás a Hobby Lobby és a Green család felelősségére koncentrált, a tény, hogy az iriszagrigi táblák világszerte fellelhetőek, az Egypt Exploration Society gyűjteményét pedig kifosztották, arra utal, hogy a Museum of the Bible ügye csak a jéghegy csúcsa.

Kiemelt fotó: a Museum of the Bible megnyitója, kép: SAUL LOEB / AFP

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.