A cetek (Cetacea) rendjébe számos faj tartozik, ide sorolhatóak az olyan kisebb állatok, mint a 2,1-2,6 méteresre növő törpe kardszárnyú delfin, de az olyan óriások is, mint a 10-15 méteres szürke bálna. A nagyobb állatok gyakran mikroszkopikus planktonokat vagy kisebb fejlábúakat és rákokat fogyasztanak, így azt hihetnénk, az emberre veszélytelenek.
Bár az élőlények emberi szemmel nézve nem tartoznak a legfélelmetesebb ragadozók közé, azért felvetődhet a kérdés: táplálkozásuk során nem képesek-e véletlenül elnyelni a gyanútlan úszót, búvárt. A nagy ámbráscetek például gyakran egészben nyelik le a tintahalakat, így elképzelhető, hogy egy ember is beférjen szájukba – írja a Smithsonian.
A legenda úgy tartja, a vadászok órákon át üldöztek egy állatot, az élőlény pedig védekezés közben több matrózt is a vízbe sodort. Miután az elpusztult cetet a fedélzetre húzták és elkezdték feldolgozni, a gyomrában megtaláltak egy, a vadászat során eltűnt hajóst.
A férfit megmosdatták, de még hetekig öntudatlan maradt. Három hét után felépült, és folytatni tudta a munkát. A történet alapján a James Bartley nevű matróz a cet gyomrában lévő nagy mennyiségű levegő miatt maradhatott életben, és viszonylag olcsón megúszta a kalandot: csak az emésztőrendszerben lévő savak károsították némiképp a bőrét.
A szakértők napjainkban úgy vélik, hogy egyszerű mítoszról van szó. A cetek négykamrájú gyomrában nincs levegő, legfeljebb metán, ami nem segíti a lélegzést. Ha egy nagy ámbráscet le is nyeli az embert, a túlélési esélyei igen kicsik, már csak azért is, mert a faj a fogascetek közé tartozik. Ahogy nevük is mutatja, ezen állatok szájában veszélyes fogak találhatóak, melyek képesek súlyos sérüléseket okozni. Amennyiben magát a lenyelést valahogy túl is élné az áldozat, a négy gyomorban lévő sav meglehetősen gyorsan károsítaná a szervezetét.
Na és mi a helyzet a planktonokkal táplálkozó sziláscetekkel? Bár ezen fajok közé sorolható a világ legnagyobb állata, a kék bálna is, melynek szájában akár négy ember is elférni, ki kell emelni, hogy az élőlények anatómiája gyakorlatilag ellehetetleníti a nagyobb testek elnyelését. A sziláscetek érzik, hogy mi az, amit nem tudnak elfogyasztani, így ki is köpik a túl nagy zsákmányokat.
Kiemelt fotó: iStock
