Ha eddig azt hitte, hogy a tücsökevés a legmeredekebb dolog, amit a klímaváltozás hatására meg kell majd ennie a jövőben, gondolja újra: egy svéd viselkedéskutató és marketingszakember, Magnus Soderlund szerint lassan el kellene gondolkozni a kannibalizmuson is, ha fenntartható módon akarjuk megoldani az élelmiszerkrízist, írja a The Epoch Times. A tudós a szeptember eleji Gastro Summiton adta elő az „El tudod képzelni, hogy emberi húst eszel?” című prezentációját.
A kutató szerint, mivel a klímaváltozás hatására hamarosan összeomolhat az élelmiszerellátás, újabb forrásokhoz kell majd folyamodnunk, ha szeretnénk kinyerni a megfelelő mennyiségű tápanyagot a bevitt ételekből. Ennek egy tökéletes módja lenne, ha a holttesteket nem valamiféle szent, sérthetetlen dologként kezelnénk, hanem egy lehetséges tápanyagforrásként. Szerinte
főleg akkor, ha fokozatosan szoknának rá az emberhús ízére, ő is nyitott lenne arra, hogy kipróbálja. A kutató az előadásában más tápanyagforrásokat is említett, a klasszikusnak számító rovaroktól kezdve egészen az elhullott házi kedvencekig.
Az etikai vonulatait a felvetésnek sokáig lehetne vitatni, de Soderlund nem számol a biológiai következményekkel: a kannibalizmust a tudomány ugyanis régóta kutatja, és – nem meglepő módon – eddig arra az eredményre jutott, hogy nem a legjobb megoldás a tápanyagszükségletünk fedezésére.
Létezett például egy Fore nevű törzs Pápua Új-Guineában, akik úgy hitték, tiszteletteljesebb megölni a halottaikat, mint hagyni, hogy a kukacok martalékává legyenek, ezért rendszeresen fogyasztották a hozzátartozókat. Egy idő után azonban megjelent közöttük
amit nem patogén okozott, hanem egy megcsavarodott fehérje, ami arra késztette az agyban található fehérjéket, hogy hozzá hasonlóan deformálják az alakjukat. Ezzel a kisagy sérült. A kuru utolsó áldozata 2009-ben halt meg.
Éppen ezért még ha az etikai kétségeket félre is tudnánk tenni, az egészségünknek sem tenne jót a kannibalizmus – akkor már inkább a rovarevés irányába kellene gondolkodnunk.
