Tudomány
Female doctor removing a tick with tweezers from hand of patient. Encephalitis, borreliosis and lyme disease.

Újabb vérszívók és kórokozók jelenhetnek meg Magyarországon

A klímaváltozás következményeként szinte törvényszerű az új kullancsfajok és az általuk terjesztett betegségek megjelenése Európában, Magyarországon is. Az invázió elkezdődött, a krími-kongói vérzéses láz hordozóját már kimutatták a Margit-szigeten.
Korábban a témában:

Évek óta nem látott inváziójuknak köszönhetően a vérszívók társaságából idén egyértelműen a szúnyogok uralják a magyar médiát, és nem ok nélkül. Sokan számolnak be múlni nem akaró csípésekről, ám a kellemetlenségen túl 50 hazai és a hozzájuk nemrégiben csatlakozott három új, invazív csípőszúnyogfaj rettegett betegségeket terjeszthet, járványok is kialakulhatnak.

Közben pedig szinte nem is hallani a vérszívók egy másik csoportjáról, amelynek tagjai ugyancsak komoly kórokozókkal fertőzhetik meg az embert, és a klímaváltozás az ő soraikat is átrendezi. A kullancsokkal kapcsolatos jelenről és jövőről, a „szúnyoghelyzet” analógiájára támaszkodva kérdeztük Dr. Földvári Gábor parazitológust, az MTA Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársát.

Aedes aegypti Mosquito. Close up a Mosquito sucking human blood,Mosquito Vector-borne diseases,Chikungunya.Dengue fever.Rift Valley fever.Yellow fever.Zika.Mosquito on skin
Szó szerint a levegőben van egy újabb járvány kitörése
A globális emberi tevékenység és a klímaváltozás válhat komoly járványok kialalakulásának melegágyává.

Az emberre öt faj jelenthet veszélyt

Hazánkban a kullancsok 20-30 faja őshonos, a bizonytalanság egyrészt abból ered, hogy ezt a nagy jelentőségű atkacsoportot csupán az elmúlt két évtizedben kutatjuk intenzívebben. Másrészt legtöbbjük rejtett életet él, úgynevezett fészeklakó: általában gazdaspecifikusak, egy vagy csak néhány állatra akaszkodnak rá, jellemzően ezek odúiban, fészkében tanyáznak.

Illetve lehetnek még olyan fajok, amiket épp rejtőzködő életmódjuk miatt eddig még nem fedeztünk fel. A lényeg, hogy »mindössze« öt faj tekinti az embert is potenciális prédának, laikusként velük kerülhetünk kapcsolatba. Ezek közül kiemelt jelentősége egy fajnak, a leggyakoribbnak van, ez a közönséges kullancs

– mondja a 24.hu-nak a szakember.

Elég rájuk nézni és látszik, önállóan nem képesek nagy távolságot megtenni, mint a szél által is sodort szúnyogok, ám ez nem azt jelenti, hogy ne tudnának terjedni. A gazdaszervezetre kapaszkodva 3-4, de akár 10-12 napig is táplálkoznak, majd lepottyannak: ennyi idő alatt egy nagyobb testű emlős országnyi távolságokat tesz meg, madarakon utazva tengereken kelhetnek át.

Nem lenne baj, de…

Tekintve a vonuló madarak hatalmas létszámát és aktív mozgását, bármikor, bármilyen idegenhonos kullancsot behozhatnak Magyarországra, és nyilván meg is teszik. Csakhogy a melegebb éghajlathoz szokott élősködők nem élik túl a magyar telet, így alapvetően az említés szintjénél mélyebben nem is kellene velük foglalkoznunk.

Csakhogy a klímaváltozás már ma is érezhető hozadékaként egyre ritkábbak a fagyos napok, enyhék a telek, így amint a koreai, a tigris- és az ázsiai bozótszúnyog is, a trópusi, szubtrópusi kullancsfajok is mind nagyobb eséllyel élnek túl hazánkban. Hozzák magukkal kórokozóikat, és ha megvetették a lábukat, idővel nyilvánvalóan terjeszkednek is.

Veszélyes idegen

Van félnivalónk? Van, és nem csak elméletben. A Hyalomma marginatum egy kullancsfaj, Afrikában őshonos, magyar neve egyelőre nincs viszont az úgynevezett krími-kongói vérzéses láz vírusát hordozhatja.

Ez egy belső vérzésekkel, magas lázzal járó, a nevéhez illően borzalmas betegség magas halálozási aránnyal

– emeli ki Földvári Gábor.

A betegség Európában fel-felüti a fejét Romániában, Szerbiában és Bulgáriában, maga a kullancs Horvátországban is megtalálható, de a közelmúltig úgy tudtuk, a Mediterráneumnál északabbra nem élhet meg a téli fagyok miatt. Újabban hazánkban, a szomszédos országokban, sőt Németország északi részén, Hamburg közelében is megtalálták felnőtt egyedeit.

Hyalomma marginatum. Fotó: Adam Cuerden / Wikipedia

Már a Margitszigeten

A petéből kikelő, apró hatlábú lárvák vért szívnak, majd úgynevezett nimfává fejlődnek. Ekkor ismét vérre van szükségük, hogy elérjék felnőtt kullancs állapotot. Madarakra csak az első két állapotban kapaszkodnak, a kifejlett egyedek táplálkozásához ennek a kullancsnak nagyobb állatra, kutyára, szarvasra, lóra vagy éppen emberre van szüksége.

Ha tehát Észak-Németországban kifejlett Hyalomma marginatum-okat találtak, az azt jelenti: képesek túlélni, fejlődni és talán szaporodni is ebben a környezetben. Magyarországon kiterjedt nyomozás nem folyt a faj után, de amikor Földvári Gábor és kollégái három évig gyűjtöttek kullancsokat margitszigeti sünökből, a 10 ezres mintában megtalálták a Hyalomma marginatum egy nimfáját.

Tekintve, hogy nálunk zordabb éghajlaton túlélnek, évente sok tízmillió madár – potenciális hordozó – kel át az országon, a fenyegetés egyértelmű:

reális a veszélye, hogy ez az idegenhonos kullancs és vele együtt a krími-kongói véres láz kórokozója idővel megtelepedjen Magyarországon.

Nem tudjuk, mit hoz a jövő

Sőt, a klímaváltozás hatásait tekintve mondhatni előbb vagy utóbb, de hosszabb távon törvényszerű. Már most kimutatható, hogy a hazánkban is leggyakoribb emberre akaszkodó úgynevezett közönséges kullancs új élőhelyeket vett birtokba. Megjelent Skandinávia sarkköri területein, és például a Tátrában egyre nagyobb tengerszint feletti magasságban.

A klímaváltozás egyik legdrasztikusabb hatása az élőlényekre az elvándorlás. Ez az átrendeződés már most megkezdődött: ha őshonos fajaink „távoznak”, helyüket más, melegkedvelő kullancsok veszik át, amelyek eddig nálunk ismeretlen betegségek terjesztésére képesek.

Milyen új fajok és velük együtt milyen kórokozók jelennek majd meg? Mikor és hol? Milyen járványokra kell esetleg készülnünk? Rendkívül nehéz előre jelezni, ma még ezt senki nem tudja megmondani

– fogalmaz a parazitológus, és hozzáteszi: pontosan emiatt rendkívül fontos, hogy felkészüljünk az esetleges új járványokra, és folyamatosan vizsgájuk, monitorozzuk a járványtani és ökológiai szempontból rizikót jelentő helyzeteket, így például a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók jelenlétét és terjedését, is.

Nem lehet irtani

Egyelőre ne is menjünk messzire, a kullancsokkal, vagyis az általuk terjesztett betegségekkel így is épp eléggé meggyűlik a bajunk. A Lyme-kór, illetve a vírusos agyvelő- és agyhártyagyulladás a legismertebbek, de ezen kívül még számos enyhébb lefolyású, de kezeletlenség esetén akár halált okozó baktériumot, vírust, vagy parazitát terjeszthetnek a hazai fajok is.

Ezek részletezésébe most nem megyünk bele, de ki kell emelni a megelőzés fontosságát, első körben nyilván a fizikai védelemről van szó mind az ember, mind a háziállatok tekintetében. Ha például a kutyát, macskát nem kezeljük, egy dolog az állat élete: amint kipottyan belőlük a jóllakott, fertőzött kullancs, annak hamarosan több ezer utódja lepi el a kertet, a parkot.

A környezet kezelésével, miként a szúnyogokat szokás, a kullancsokat nem lehet irtani. Ezt sem akarjuk túlragozni: az avarszinttől a másfél méteres magasságig szinte a teljes élővilágot meg kellene mérgezni ahhoz, hogy a kullancsok három fejlődési fázisának random megjelenő egyedeit elpusztíthassuk.

Marad az oltás (amely csak a kullancsencephalits ellen véd), a kullancsriasztás, és mindenekelőtt a rendszeres és alapos testvizsgálat és a minél korábbi eltávolítás ember és állat számára egyaránt.

Kiemelt kép: iStockphoto

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
Hungary's Prime Minister Viktor Orban arrives for a European Union (EU) summit at EU Commission Headquarters in Brussels on May 28, 2019. (Photo by JOHN THYS / various sources / AFP)
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.