Az 1957-58-ra meghirdetett geofizikai év szó szerint új magaslatokba repítette az Egyesült Államok és a Szovjetunió rivalizálását, a szuperhatalmak őrült versenyt indítottak az űr meghódításáért.
Bip, bip, bip
Az első ember alkotta eszköz, ami kijutott a világűrbe, a náci Németországban fejlesztett V-2-es rakéta volt. A háború után mindkét oldalon folytak a fejlesztések, az 1960-as évek elejére úgy tűnt, a Szovjetunió behozhatatlan előnyre tett szert: ha csak a mérföldköveket nézzük, 4:0-ra verte Amerikát.
Először is 1957-ben első műholdként a világűrbe juttatták a Szputnyik-1-et. Egy 58 centiméter átmérőjű, 83 kilogramm súlyú gömbről van szó, ami három hónapig keringett a Föld körül, miközben 20 és 40 MHz-en sugározta: bip, bip, bip…
Ilyenről persze szó sem volt, de maga a tény, a sikerrel pályára állított műhold komoly fegyvertény és üzenet is volt egyben. Aztán jött Lajka kutya, és mindennek betetőzéseként Jurij Gagarin: 1961 áprilisában nemcsak az első ember volt, aki kijutott az űrbe, hanem megkerülte a bolygót és sikerrel vissza is tért.
Kennedy álma
Az amerikaiak égtek a revansvágytól, de hiába juttatták az űrbe májusban Alan Shepardöt, majd júliusban Virgil Grisomot, de a Földet egyikük sem tudta megkerülni. John Fitzgerald Kennedy elnök már hivatali ideje elején legalább szavakban megpróbálta felülmúlni az ellenfelet:
Először is hiszem, hogy e nemzetnek el kell köteleznie magát amellett, hogy még az évtized vége előtt embert juttat a Holdra, és onnan biztonságban vissza is hozza a Földre.
Közben pedig 1961. German Tityov a Vosztok-2 fedélzetén több mint 25 órát töltött az űrben, mialatt 17 alkalommal kerülte meg bolygónkat – olvashatjuk a Rubicon.hu-n. A NASA-nak végül 1962. februárjában John Glenn révén sikerült szépítenie.
Négy naplemente
Glenn pilóta volt, a II. világháború és a koreai háború során összesen 150 harci bevetésen vett részt, a kezdetektől részt vett az űrprogramban, mint Shepard és Grisom tartalék űrhajósa. Berepülőpilótaként szolgált a légierőnél, e minőségében ő volt az első, aki szuperszonikus sebességgel haladó repülőgéppel leszállás nélkül szelte át Észak-Amerikát.
Az űrközpont közelében százezer ember, az élő TV-közvetítés jóvoltából viszont tízmilliók kísérték figyelemmel. A rakéta óránként 28 ezer km/órás sebességgel rendben pályára állt, 88 és fél perc alatt repülte körbe a Földet, a küldetés 4 óra 55 percig tartott. Számos kisebb hiba adódott, a legsúlyosabb aggodalom az volt hogy úgy tűnt, a hőpajzs megsérült, ezért Glenn a légkörbe éréskor szénné éghet.
Végül a harmadik kör után az eredetileg tervezett ponttól 64 kilométerre szállt le az Atlanti-óceánon, innen vette fel az USS Noa romboló.
Nem tudom, mit mondhatnék egy olyan napról, amikor négy gyönyörű naplementét láttam
– jegyezte meg a küldetésről.
Amerika KO-ja
John Glennt természetesen nemzeti hősként ünnepelték, számos kitüntetést kapott, és annyira óvták, hogy többé egyetlen járművön sem repülhetett. 1964-ben leszerelt a NASA-tól és politikai karrierbe kezdett, Ohio állam képviseletében demokrata párti szenátor volt 25 évig, 1976 és 1999 között.
Közben pedig felállított még egy világrekordot: 77 évesen, 1998-ban a valaha volt legidősebb emberként visszatért a kozmoszba. 2016-ban hunyt el 95 esztendős korában.
Az űrversenyt végül az Egyesült Államok nyerte kiütéssel, amikor 1969-ben az Apollo-11 legénysége Kennedy álmát valóra váltva leszállt a Holdon.
Illusztráció: John Glenn az űrkapszulában/Wikipedia