A kutya, az ember legjobb barátja – emellé nyugodtan odatehetjük: és legfőbb segítője. Pásztorok, vadászok, őrző-védők, keresők, de most nem rájuk gondolunk, hanem azokra, akiknek munkája fogyatékkal élő, sérült, betegséggel küzdő embertársaink szó szerinti fizikai és lelki támogatása.
Hiányzik az elfogadás
A hatályos magyar jogszabályok a segítőkutyák hat olyan kategóriáját sorolják fel, amelyeket gazdájukkal együtt korlátozás nélkül kötelező beengedni minden nyilvános helyre az étteremtől a mozin keresztül a közintézményekig. Bárhova, ahova egyszerű állampolgárként mi is beléphetünk, hiszen ezek az ebek adott személy támaszai, ahogy törött lábbal a mankó – azt sem kell az utcán hagyni, ha betérünk a sarki közértbe.
A gyakorlat viszont más, a vakvezetőkön kívül minden más segítőkutya gyakran a hobbiállatok megítélése alá esik, nem mozoghatnak szabadon, egyes helyekről ki vannak tiltva. Innentől kezdve pedig az ebeket érintő korlátozások nyilvánvalóan kimondatlanul és akaratlanul, de gazdájukra is ugyanúgy vonatkoznak.
Nem gonoszság ez, vagy a szőrös szívű portás kegyetlensége, hanem általános tudatlanság: gyakran sem az alkalmazottak, sem a tulajdonosok, üzemeltetők nincsenek tisztában a részletekkel. Ezen próbál segíteni a veszprémi Pannon Egyetem az intézmény Pentor Programján keresztül egy csütörtökön tartott érzékenyítő bemutatóval, amelyet a NEO Magyar Segítőkutya Közhasznú Egyesület tartott.
Olyan, például a turisztika, vendéglátás, HR, menedzsment területére készülő hallgatók számára tartottak demonstrációt, akik későbbi munkájuk során döntési pozícióból találkozhatnak ilyen helyzetekkel.
Az önállóságot adja vissza
Nem célunk tovább moralizálni, inkább arról kérdezzük Kigyós Tamás pszichológust, a Pentor Program szakmai vezetőjét: kik is azok a segítőkutyák a gyakorlatban? Az általános definíció szerint valamilyen speciális szerepre kiképzett kutya, aki az őt használó személy számára fizikai és/vagy érzelmi támogatást nyújt.
Megváltozott munkaképességű, sérült, fogyatékos emberek számára képzik ki őket, a kutya segítségével az illető visszanyerheti a kontrollt saját élete felett, növeli az önállóságát, életminőségét
– mondja a 24.hu-nak a szakember.
A mindennapi feladatok ellátása mellett az ebnek más haszna is van: hidat képez a rászoruló és a társadalom között. Kutatások támasztják alá – Magyarországon is – , hogy a kívülállók sokkal empatikusabbak sérült társukkal akkor, ha segítőkutya van mellette. Például előbb és többen megkérdezik miben segítsenek, előre engedik ha kell, kinyitják neki az ajtót, mintha egymaga próbálna boldogulni.
Igazi specialisták
Hazánkban hatféle segítőkutyaszakma létezik, mindegyik más és más különleges élethelyzetre kialakítva. Laikusként a legérdekesebb talán a mentálisan, vagy halmozottan sérült (például mozgáskorlátozott és látássérült) emberek mellé képzett személyi segítő kutya. A pszichológus az autizmust hozza példának, aminek köztudottan egyik velejárója a szociális készségek hiánya. A kutya érzelmi támogatást nyújt autista gazdájának, biztos pontként van jelen a beteg számára rendkívül ijesztőnek és ellenségesnek ható idegen környezetben.
A másik rendkívül érdekes csoportot a jelzőkutyák képviselik. Napi 24 órában együtt vannak cukorbeteg vagy epilepsziás gazdájukkal: fejlett érzékszerveikkel megérzik a szervezetben jelentkező biokémiai változásokat, és figyelmeztetik gazdáikat még a roham kialakulása előtt. Szinte hihetetlen, hogy mire képesek:
Hatékonyabbak a gépeknél, a jelzőkutya kiképzése akkor tekinthető befejezettnek, ha például a vércukormérő berendezést megelőzve jelzi a szint csökkenését
– emeli ki Kigyós Tamás.
Itt és most nem tudunk minden kutyaszakmát részletezni, így hát:
- A mozgássérültek mellett dolgozó kutyák kinyitják az ajtót, odaviszik a telefont, ha kell bevásárolnak a gazdi helyett – ilyen tényleg nem csak a filmekben van: bemegy a boltba szatyorral és pénzzel, az eladó beleteszi a kívánt árut, elteszi a pénzt és a kutya már megy is a lépcső előtt várakozó kerekesszékes gazdihoz.
- A hallássérült segítőkutyája értelemszerűen a hallását helyettesíti, míg
- a vakvezető az ember látását.
Az úgynevezett terápiás eb annyiból képeznek különleges kategóriát, hogy ő nem a rászorulóval, hanem terápiás felvezető gazdájával él, és mondjuk úgy, bejár a munkába. Fejlesztő foglalkozásokon vesz részt egészségügyi, szociális, oktatási intézményekben. Akár csak azzal, hogy jelenléte, simogatása megnyugvást jelent például traumatikus élethelyzetben, de ennél célzottabban is, egyéni, vagy csoportos fejlesztési terv alapján.
Mindenki számára hasznos munka
Bármilyen ebből lehet segítőkutya, nem a fajta, hanem az egyedi tulajdonságok döntenek. Nyilván nem árt, ha eleve erős a hajlam az emberrel való együttműködésre, ezért a legnépszerűbbek a retrieverek és az uszkárok. A kiképzés 1-2 évig tart, és sok esetben speciálisan adott személy számára történik.
Aztán jön a hidegzuhany, amikor tegyük fel a pincér már az ajtóban közli a mozgássérülttel: ő bemehet, a kutya kint marad. Ez a bánásmód törvénytelen is, ahogy fent már volt róla szó, a mindennapok szintjén pedig olyan méltatlan vitákat generál, hogy abban a hangulatban az embernek elmegy a kedve az egésztől még akkor is, ha végül mégiscsak beengednék kutyával együtt.
Pedig nem nehéz megállapítani, mely eb számít segítőkutyának. Erről egyrészt neki és gazdájának is nyilvántartásba vett, hivatalos igazolványa van, aminek valódisága szükség esetén ellenőrizhető a Magyar Terápiás és Segítőkutyás Szövetség Egyesület honlapján. Másrészt kötelezően olyan kendőt vagy hámot visel, amin jól láthatóan feltüntetik a kiképző szervezet logóját.
Kigyós Tamás végszava kiváló: azt kell megértetni mindenkivel, hogy ezek a kutyák dolgoznak, az őket használó személy és a társadalom számára is hasznos munkát végeznek.
