A világ futballszerető közönsége nagy várakozásokkal tekintett az bajnokcsapatok Európa-kupájának (BEK) 1985-ös döntője elé május 29-én. A korszak két klasszisa, az angol Liverpool FC és az olasz Juventus FC összecsapása igazi csemegének ígérkezett. A britek címvédésre készültek, ráadásul a megelőző nyolc szezonban négy alkalommal hódította el a trófeát, míg a Juventus sorait a ’82-es vb-győztes olasz csapat nagy nevei, valamint a háromszoros aranylabdás Michel Platini erősítette.
Tényleg Európa legjobbjai készültek pályára egymás ellen, és bár a tragédia nem volt borítékolható, az előzmények mégis fontosak főleg, hogy a futballhuliganizmus fénykoráról beszélünk.
Romos helyszín, bosszúszomjas hangulat
Már akkor is sokan tiltakoztak, amikor a FIFA az 1930-ban épült és szörnyű állapotban lévő Heysel Stadiont választotta a meccs színhelyéül. Ráadásul a 60 ezres arénában közvetlenül a liverpooli tábor mellett – egy fém kerítéssel elválasztva – alakították ki a semleges szektort a helyi nézők számára.
Alapvetően ez nem lett volna nagy baj, csakhogy a belga fővárosban ekkor jelentős létszámú olasz közösség élt. Erősen sejteni lehetett, hogy ők foglalják el a helyet, sőt sok angol, de főleg olasz fanatikusnak is sikerült ide jegyet szereznie.
Várható volt az is, hogy a lelátó hangulatát az angolok dühe fogja dominálni. Egy évvel korábban a BEK-döntőt a Liverpool az AS Roma ellen játszotta az olasz fővárosban, az angolok végül tizenegyesekkel győztek. A szurkolókat viszont szállásaikra hazafelé tartva megtámadta az olasz kemény mag, többeket összevertek, megkéseltek.
1985 januárjában pedig az Európai Szuperkupa döntőjében a Juventus 2-0-ra verte a Liverpoolt, ennek a meccsnek nem volt még visszavágója. Az angol kemény mag tehát két okból is bosszúra szomjazott.
Csata a lelátón, 39 halott
A döntő napján sokan eleve részegen érkeztek, a balhé már a kezdőrúgás előtt egy órával elkezdődött, a szurkolók sikerrel hangolták magukat egy ifjúsági meccsen. A pályán ugyanis a belga ifjúsági válogatott játszott egymással a Liverpool és a Juventus színeiben. Amíg a vörösök három gólt rúgtak, hatalmas volt az angolok lelkesedése, ám amikor a zebracsikos ifi csapat is betalált, éktelen haragra gerjedtek.
Brutális képsorok:
Hogy ki kezdett petárdákat, rakétákat, és az omladozó stadion darabjainak dobálását, de tény: a két tábor légicsatába kezdett. Még mindig a kezdőrúgás előtt az angolok áttörték a két tábort elválasztó kerítést és megrohanták az olaszokat.
A Juventus nyert…
Erre támadásba lendült a Juventus kemény magja, de a rendőröknek sikerült őket visszaszorítani, a lelátó egyes részein a meccs végéig ment a bunyó. A mérkőzést pedig megtartották – mondván máskülönben az események kezelhetetlenné válnak –, a játékosok csak a végén tudták meg, pontosan mi történt a pályán kívül és hogy halottak is voltak. Platini büntetőjével egyébként a Juventus nyert, de ez érthető módon senkit nem érdekelt.
Az UEFA másnapi jelentése a Liverpool szurkolóinak kizárólagos felelősségét állapította meg, 1989-ben 14 angolt találtak bűnösnek emberölés vádjában, és ítéltek börtönbüntetésre. Az Angol Labdarúgó-szövetség alá tartozó klubokat határozatlan időre eltiltották a nezetközi szerepléstől, kivétel volt a barátságos mérkőzés és a válogatott meccsei. Végül az 1990/91-es szezonban már felmentést kapott, de az angol klubok korábbi létszámban csak 1994-ben térhettek vissza a nemzetközi színtérre.
(Kiemelt kép: LEEMAGE)
