A világ mai földrészei egykor egyetlen hatalmas szuperkontinenst alkottak, Pangeát. A lemeztektonikai mozgások miatt a szárazföld lassan szétrepedezett, és kialakultak a ma ismert földrészek. Az újonnan felfedezett primitív emlősfaj, a nyúlnagyságú Cifelliodon wahkarmoosuch észak-amerikai kövülete arra utal, hogy a Pangea sokkal később hasadt kontinensekké, mint korábban vélték.
Ez által vált lehetővé, hogy a korai emlősök még nagyjából 15 millió évvel később is vándoroljanak a kontinensek között.
Óriásnak számított
A Dél-kaliforniai Egyetem kutatója, a Nature friss számában megjelent tanulmány szerzője, Adam Hutenlocker szerint a felfedezés megerősíti a Pangea későbbi szétválására vonatkozó gyanút, amely a közelmúltban Európában és Afrikában talált dinoszauruszkövületek nyomán is felvetődött már.
A kis emlős 7,5 centiméteres koponyalelete az emlősök családfáját is átalakíthatja. Az első emlősök kistestű talajlakók voltak, évezredeken át éltek az avarban, a dinoszauruszok „lába alatt”, mielőtt a ma ismert domináns élőlényekké váltak volna – idézi az MTI. Hozzájuk képest a Cifelliodon igazi óriásnak számított, észak-amerikai lelete azt is bizonyítja, hogy a korai emlősök sokkal elterjedtebbek voltak, és több fajuk volt, mint eddig vélték.
Rosszul látott
A koponya CT-vizsgálatakor azt állapították meg, hogy az ősi emlősnek kicsi agya, ellenben hatalmas “szaglóbimbói” voltak. Apró szemgödre azt sugallja, hogy a látás nem volt az erőssége, talán éjszakai életet élt, és a látás helyett a szaglása vezette.
Az új faj nevének első eleme Richard Cifelli neves paleontológustól, a másik a helyi törzs nyelvén sárga macskát jelentő szóból (wahkarmoosuch) származik.
(Kiemelt képünk illusztráció. Fottás: MGA / SCIENCE PHOTO LIBRARY)
